Ugrás a tartalomhoz

Dombalja

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dombalja (Domajinci)
Dombalja látképe.
Dombalja látképe.
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségVashidegkút
Rangfalu
PolgármesterDrago Vogrinčič
Irányítószám9261
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség203 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság219 m
Terület3,46 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 44′ 16″, k. h. 16° 02′ 36″46.737847°N 16.043353°EKoordináták: é. sz. 46° 44′ 16″, k. h. 16° 02′ 36″46.737847°N 16.043353°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Dombalja témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Dombalja (szlovénül: Domajinci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Vashidegkúthoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Muraszombattól 18 km-re északnyugatra, a Ravensko területén a stájer határ közelében a Lendva-tó déli partján fekszik, ott, ahol a Csernec patak a Lendvába torkollik.

Története

[szerkesztés]
A Szent Margit kápolna

A település első írásos említése 1365-ben történt "Poss. seu villa Domoniarew" alakban.

1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére, Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul, illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között "Domanynch in districtu iuxta fluvium Lyndva" alakban szerepel.[2]

1685-ben a Széchyek fiági kihalásával Széchy Katalinnal kötött házassága révén Nádasdy Ferenc birtoka lett és később is a család birtoka maradt.

Fényes Elek szerint " Domaincz, vindus falu, Vas vgyében, a felső-lendvai uradalomban, 180 kath. lak., köves határral ."[3]

Vas vármegye monográfiája szerint " Dombalja kis vend község a Lendva patak és a tervezett gyanafalva-muraszombati vasútvonal mentén, 48 házzal és 284 r. kath. vallású lakossal. Postája Vas-Hidegkút, távirója Muraszombat."[4]

1910-ben 328, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 281 lakosa volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye

További információk

[szerkesztés]