Béklyó (buddhizmus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A sorozat témája
Buddhizmus

Körvonalakban
Buddhizmus portál

Sablon:Buddhizmus

A béklyó, bilincs vagy lánc (páli: szamjódzsana,[1] szanyjodzsana, szannyodzsana) a buddhizmusban mentális akadály, amely az érző lényeket a szenvedéssel (dukkha) járó lét forgatagához (szamszára) láncolja. A béklyók levetésével elérhető a Nirvána (páli; szanszkrit: nirvána).

A szenvedés béklyója[szerkesztés]

A páli kánonban a "béklyó" kifejezés mindenhol egy olyan intrapszichikus jelenségre vonatkozik, amely a személyt a szenvedéshez láncolja. Például a Khuddaka-nikája Itivuttaka 1.15-ben Buddha azt mondja:

"Szerzetesek, nincs még egy olyan béklyó — amelyekkel összebilincselve a lények egyre csak vándorolnak [életeken át] hosszú-hosszú ideig — mint a sóvárgás béklyója..."[2]

Máshol a béklyó okozta szenvedést sokkal burkoltabban mutatják be, mint például a következő beszédben a SN 35.232-ben, ahol a tiszteletreméltó Száriputta beszélget Kotthitával:

Kotthita: "Hogy van az, barátom Száriputta, a fül a hangok béklyója vagy a hang a fül béklyója?..."
Száriputta: "Barátom Kotthita, a fül nem a hang béklyója, sem a hang a fül béklyója, hanem inkább a kettő függvényében fellépő vágy és a sóvárgás: az jelenti a béklyót...."[3]

A béklyók listája[szerkesztés]

Természetfeletti szintek, béklyók és újraszületések
(a Szutta-pitaka szerint[4])

a szint
"gyümölcse"[5]

hátrahagyott
béklyók

újraszületés(ek)
a szenvedések végéig

folyamba-lépő

1. énkép
2. kétség
3. szertartási kötelékek

alacsonyabb
szintű
béklyók

legfeljebb hétszeri újraszületés
emberként vagy valamelyik mennyországban

egyszer-visszatérő[6]

csak egyszer
emberként

nem-visszatérő

4. érzéki vágyak
5. rossz- akarat

csak egyszer
egy tiszta birodalomban

arahant

6. anyagi újraszületés sóvárgás
7. anyag-nélküli újraszületés sóvárgás
8. önteltség
9. nyughatatlanság
10. tévelygés

magasabb
szintű
béklyók

semennyi

Forrás: Nanamoli Bhikkhu és Bodhi (2001), A Közepes gyűjtemény, 41-43. o.

A páli kánonba tartozó Szutta-pitaka és az Abhidhamma-pitaka különbözőképpen sorolja fel a béklyókat.

A Szutta-pitakában szereplő tíz béklyó[szerkesztés]

A Szutta-pitaka béklyói:[7][8]

  1. én-képzet (páli: szakkája-ditthi)[9]
  2. bizonytalanság, főleg a tanításokkal (vicsikiccsá) kapcsolatban[10]
  3. szertartásokhoz való ragaszkodás (szílabbata-parámásza)[11]
  4. érzéki vágy (kámaccsando)[12]
  5. rosszindulat (vjápádo vagy bjápádo)[13]
  6. vágy a formára, újjászületés vágya (rúparágo)[14]
  7. vágy a formanélkülire, újjászületés vágya (arúparágo)[14]
  8. gőg (mána)[15]
  9. nyughatatlanság (uddhacsa)[16]
  10. tudatlanság (avidjá)[17]

A fenti táblázat a Szutta-pitaka-féle felosztásban mutatja be, hogy az első öt béklyó az "alacsonyabb béklyók" (orambhágijáni szamjodzsanáni), amelyet hátrahagyva nem-visszatérő szakaszba lehet érni. Az utolsó öt béklyó a "magasabb béklyók" (uddhambhágijáni szamjodzsanáni), amelyek hátra hagyásával lehet eljutni az arahant szintre.[18]

A három béklyó[szerkesztés]

Mind a Szangíti-szutta (DN 33) és a Dhammaszangani (Dhs. 1002-1006) úgy utal a "három béklyóra", mint az előbb említett Szutta-pitaka tízes listájának első három pontjára:

  1. én-képzet (szakkája-ditthi)
  2. bizonytalanság (vicsikiccsá)
  3. szertartásokhoz való ragaszkodás (szílabbata-parámásza)[19]

A kánon szerint a három béklyót hátra hagyta a folyamba-lépő és az egyszer-visszatérő.[20]

Az Abhidhamma-pitaka tízes listája[szerkesztés]

Az Abhidhamma-pitaka Dhamma-szanganí (Dhs. 1113-34) egy másfajta tízes listát közöl, amely szintén szerepel a Khuddaka-nikája Csulla Niddesza (Nd2 656, 1463) és egyéb poszt-kanonikus szövegmagyarázatokban is. A tízes lista a következő:[21]

  1. érzéki vágy (páli: kāma-rāga)
  2. harag (patigha)
  3. gőg (mána)
  4. téves nézetek (ditthi)
  5. kétség (vicsikiccsá)
  6. szertartásokhoz való ragaszkodás (szílabbata-parámásza)
  7. létszomj (bhava-rága)
  8. féltékenység (isszá)
  9. kapzsiság (maccsarija)
  10. tudatlanság (avidjá).

A szövegmagyarázatokban szerepel, hogy a téves nézetek, a kétség, a szertartásokhoz való ragaszkodás, a féltékenység és a kapzsiság a megvilágosodás első szakaszában megszűnnek (szotápatti); az érzéki vágy és a harag durvább formái a második szakaszban (szakadágámitá) a finomabb formái pedig a negyedikben (anágámitá) szűnnek meg. A gőg, a létszomj és a tudatlanság a legutolsó szakaszban foszlanak szét (arahatta).

Háztulajdonosokkal (világi buddhisták) kapcsolatos béklyók[szerkesztés]

Egyedülálló módon a Szutta-pitaka "Pótalija" (a háztulajdonos) szuttában (MN 54) szerepel nyolc béklyó (amelyből három az ötös fogadalom része):[22]

(1) élet kioltása (pánátipáto)

(2) lopás (adinnádánam)

(3) hamis beszéd (muszávádo)

(4) rágalmazás (piszuná)

(5) kapzsiság (giddhilobho)

(6) undor (nindároszo)

(7) harag és rosszindulatúság (kodhúpájászo)

(8) gőg (atimáno)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ www.tkbf.hu
  2. ↑ Thanissaro (2001).
  3. ↑ Bodhi (2000), 1230. o.)
  4. ↑ Lásd, például, "Példázat a kígyóról" (MN 22), ahol Buddha azt mondja:

    '... mindazok a szerzetesek, akik a szentséget elérték, az indulatokat legyőzték, célba jutottak, cselekvésüket bevégezték, terhüket letették, az üdvöt elnyerték, a létezés kényszerétől megszabadultak és a megváltás birtokosaivá lettek, azok többé nem térnek vissza a lét forgatagába. [...].... Azok a szerzetesek pedig, akik e Dharmát követve maguk mögött hagyták az öt lefelé húzó béklyót, ők már csakis csodás módon, égi világokban létesülnek, ott érik el az ellobbanást, abból a világból egyikük sem tér vissza. ... Azok a szerzetesek, akik e Dharmát követve három béklyót hagytak maguk mögött, és legyengítették a szenvedélyt, a haragot és a tompaságot, ők az egyszervisszatérők: már csak egyszer térnek vissza ebbe a világba, és akkor vetnek véget a szenvedésnek.' MN 22 Alagaddūpama Sutta - 1. A kobra-hasonlat, fordította: A páli fordító csoport - olvasva: 2015.02.04.
  5. ↑ A "gyümölcs" (páli: phala) az "ösvényen" (magga) való elérési szint.
  6. ↑ Mind a folyamba-lépő és az egyszer-visszatérő hátrahagyta az első három béklyót, azonban az utóbbi szintén megszabadult a vágytól, az utálattól és a tévelygéstől, emiatt már csak egyszer születik újra.
  7. ↑ Ezeket a béklyókat felsorolja például az SN 45.179 és 45.180 (Bodhi, 2000, 1565-66. o.). A szócikk páli szavainak és annak angol fordításainak forrása: [https://archive.today/20120707234429/http://dsal.uchicago.edu/cgi-bin/philologic/getobject.pl?c.3:1:2509.pali Archiválva 2012. július 7-i dátummal az Archive.is-en Rhys Davids & Stede (1921-25), 656. o.
  8. ↑ Magyar nyelvű forrás: www.a-buddha-ujja.hu - AN 10.13 Saṃyojana Sutta - A béklyók - olvasva: 2015.02.04.
  9. ↑ Rhys Davids & Stede (1921-25), 660-1. o. Archiválva 2012. július 7-i dátummal az Archive.is-en Bodhi (2000), p. 1565, SN 45.179, translates it as "identity view"; Gethin (1998), p. 73, uses "the view of individuality"; Harvey (2007), p. 71, uses "views on the existing group"; Thanissaro (2000) uses "self-identify views"; and, Walshe (1995), p. 26, uses "personality-belief."
  10. ↑ Rhys Davids & Stede (1921-25), 615. o. Archiválva 2012. július 7-i dátummal az Archive.is-en.
  11. ↑ Lásd például - Rhys Davids & Stede (1921-25), 713. o. Archiválva 2012. július 18-i dátummal az Archive.is-en
  12. ↑ Lásd például - Rhys Davids & Stede (1921-25), 203-4. o. Archiválva 2012. július 15-i dátummal az Archive.is-en és 274. o. Archiválva 2012. július 9-i dátummal az Archive.is-en, Bodhi (2000), 1565. o. (SN 45.179), Gethin (1998), 73. o., Harvey (2007), 71. o. - Thanissaro (2000) és Walshe (1995), 26. o.
  13. ↑ Rhys Davids és Stede (1921-25), 654. o.. [2012. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 6.)
  14. ↑ a b Rhys Davids és Stede (1921-25), 574-5. o.. [2012. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 6.)
  15. ↑ Rhys Davids és Stede (1921-25), 528. o.. [2012. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 6.)
  16. ↑ Rhys Davids és Stede (1921-25), 136. o.. [2012. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 6.)
  17. ↑ Rhys Davids és Stede (1921-25), 85. o.. [2012. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 6.)
  18. ↑ A "magasabb béklyók" és az "alacsonyabb béklyók" kifejezéseket lásd: DN 33 és AN 10.13. - illetve: SN 45.179 és 45.180; SN 46.129 és 46.130; SN 46.183 és 46.184; SN 47.103 és 47.104; SN 48.123 és 48.124; SN 49.53 és 49.54; SN 50.53 és 50.54; SN 51.85 és 51.86; SN 53.53 és 53.54; és, AN 9.67 és 9.70. Csak az öt alacsonyabb béklyót tárgyalja még az MN 64.
  19. ↑ A Szangíti-szutta hármas listáját lásd például: Walshe (1995), 484. o. A Dhammaszangani listáját lásd például: Rhys Davids (1900), 256-61. o.
  20. ↑ Lásd például: MN 6 és MN 22.
  21. ↑ Rhys Davids és Stede (1921-25), 656. o.. [2012. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 7.)
  22. ↑ Magyar nyelvű fordítás: "Házigazda, nyolc szabály szolgál a nemes szerzetesrendben a tevékenység megszüntetésének megvalósítására. Mi ez a nyolc? Élet kioltásától tartózkodni, így feladni az élet kioltását. Csupán kapott dolgokat elvenni, így feladni a nem kapott dolgok elvevését. Igaz beszédet szólni, így feladni a hazug beszédet. Jóakaratú beszédet szólni, így feladni a rosszakaratú beszédet. Mohóságtól és kapzsiságtól tartózkodni, így feladni a mohóságot és kapzsiságot. Szitkozódástól és civakodástól tartózkodni, így feladni a szitkozódást és civakodást. Haragtól és mérgelődéstől tartózkodni, így feladni a haragot és mérgelődést. Gőgtől tartózkodni, így feladni a gőgösséget. Röviden összefoglalva, nem részletezve, ez a nyolc szabály szolgál a nemes szerzetesrendben a tevékenység megszüntetésének megvalósítására, házigazda." - MN 54 Potaliya Sutta - 1. Pótalija, fordított: Vekerdi József olvasva: 2015.02.04.

Bibliográfia[szerkesztés]

  • Bodhi, Bhikkhu (2000). The Connected Discourses of the Buddha: A Translation of the Samyutta Nikaya. Somerville, MA: Wisdom Publications. ISBN 0-86171-331-1.
  • Bodhi, Bhikkhu (2005). MN 10: Satipatthana Sutta (MP3 audio fájl)] - www.bodhimonastery.net[halott link]
  • Gethin, Rupert (1998). The Foundations of Buddhism. Oxford: Oxford University Press. ISBN 0-19-289223-1.
  • Gunaratana, Henepola (2003). Satipatthana Sutta [MP3]. High View, WV: Bhavana Society.
  • Harvey, Peter (1990/2007). An introduction to Buddhism: Teachings, history and practices. Cambridge: Cambridge University Press. ISBN 0-521-31333-3.
  • Ñāṇamoli, Bhikkhu és Bhikkhu Bodhi (2001). The Middle Length Discourse of the Buddha: A Translation of the Majjhima Nikāya. Somerville, MA: Wisdom Publications. ISBN 0-86171-072-X.
  • Nyanaponika Thera (ford.) (1974). Alagaddupama Sutta: The Snake Simile (MN 22). Kandy: Buddhist Publication Society, (2006) - www.accesstoinsight.org
  • Rhys Davids, C.A.F. ([1900], 2003). Buddhist Manual of Psychological Ethics, of the Fourth Century B.C., Being a Translation, now made for the First Time, from the Original Pāli, of the First Book of the Abhidhamma-Piṭaka, entitled Dhamma-Sangaṇi (Compendium of States or Phenomena). Kessinger Publishing. ISBN 0-7661-4702-9.
  • Rhys Davids, T.W. és William Stede (szerk.) (1921-5). The Pali Text Society’s Pali–English dictionary. Chipstead: Pali Text Society.
  • Soma Thera (1998) (6. kiadás). The Way of Mindfulness: The Satipatthana Sutta and Its Commentary - www.accesstoinsight.org
  • Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (1997a). Sabbasava Sutta: All the Fermentations (MN 2) - www.accesstoinsight.org
  • Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (1997). Samaññaphala Sutta: The Fruits of the Contemplative Life (DN 2) - www.accesstoinsight.org
  • Thánisszaró, Bhikkhu (ford.) (1997b). Sona Sutta: About Sona (AN 6.55). - www.accesstoinsight.org
  • Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (2000). Sanyojana Sutta: Fetters (AN 10.13) - www.accesstoinsight.org
  • Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (2001). The Group of Ones § 15 (Iti. 1.15) - www.accesstoinsight.org
  • Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (2005). Tissa Sutta: Tissa (SN 22.84). - www.accesstoinsight.org
  • Upalavanna, Sister (ford.). To The Householder Potaliya (MN 54). - www.metta.lk
  • Walshe, Maurice O'Connell (trans.) (1995). The Long Discourses of the Buddha: A Translation of the Dīgha Nikāya. Somerville: Wisdom Publications. ISBN 0-86171-103-3.

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Béklyó_(buddhizmus)&oldid=26453109”