„Szerkesztő:LaSza/BPM3” változatai közötti eltérés
87. sor: | 87. sor: | ||
=== A 2017–2020-as felújítás === |
=== A 2017–2020-as felújítás === |
||
*https://www.jobbik.hu/3-as_metro/meglevo_allapot_szerkezettervezes.pdf |
|||
A metróvonal az állapota miatt a 2010-es évektől jelentős kritikákat kapott, leginkább a folyamatos beázások miatt. Egy 2014-ben elkészült jelentés szerint akkoriban vizesedés az alagútban a Határ út–Árpád híd szakaszon, illetve a Nyugati pályaudvar és az Árpád híd állomásokon voltak tapasztalhatóak. A legkritikusabb szakaszok ekkoriban a Nagyvárad tér és a Klinikák közötti kéregvezetésűek, illetve a Kálvin tér és a Ferenciek tere közötti mélyvezetésűek voltak. Itt több helyen volt észlelhető folyás, aminek eredményeképp előbbiben cseppkövek, míg utóbbiban tócsák keletkeztek az alagútban. |
A metróvonal az állapota miatt a 2010-es évektől jelentős kritikákat kapott, leginkább a folyamatos beázások miatt. Egy 2014-ben elkészült jelentés szerint akkoriban vizesedés az alagútban a Határ út–Árpád híd szakaszon, illetve a Nyugati pályaudvar és az Árpád híd állomásokon voltak tapasztalhatóak. A legkritikusabb szakaszok ekkoriban a Nagyvárad tér és a Klinikák közötti kéregvezetésűek, illetve a Kálvin tér és a Ferenciek tere közötti mélyvezetésűek voltak. Itt több helyen volt észlelhető folyás, aminek eredményeképp előbbiben cseppkövek, míg utóbbiban tócsák keletkeztek az alagútban. |
||
93. sor: | 94. sor: | ||
A felújítási munkálatok befejeztével a vonal négy állomásának neve meg fog változni: Újpest-Központ végállomás neve a magyar helyesírásra való tekintettel ''Újpest-központra'' módosul (kis „k” betűvel), hasonlóan az [[M4-es metróvonal]] [[Újbuda-központ (metróállomás)|Újbuda-központ]] állomásához. Újpest-Városkapu neve – igazodva a vasúti kapcsolat feltüntetéséhez – ''Újpest vasútállomás'' lesz, az Árpád híd állomás pedig a ''Göncz Árpád városközpont'' nevet veszi majd fel. Ezen felül a vonal déli végállomásának nevét is megváltoztatják, Kőbánya-Kispestből ''Kőbánya-Kispest vasútállomás'' lesz.<ref>{{hiv-web |url= http://www.m3felujitas.hu/node/182 |cím= Állomásnevek változása a metrófelújítás után |kiadó= Az M3 metróvonal infrastruktúra rekonstrukció projekt hivatalos honlapja |dátum= 2018-01-19 |elérés= 2018-01-19}}</ref> |
A felújítási munkálatok befejeztével a vonal négy állomásának neve meg fog változni: Újpest-Központ végállomás neve a magyar helyesírásra való tekintettel ''Újpest-központra'' módosul (kis „k” betűvel), hasonlóan az [[M4-es metróvonal]] [[Újbuda-központ (metróállomás)|Újbuda-központ]] állomásához. Újpest-Városkapu neve – igazodva a vasúti kapcsolat feltüntetéséhez – ''Újpest vasútállomás'' lesz, az Árpád híd állomás pedig a ''Göncz Árpád városközpont'' nevet veszi majd fel. Ezen felül a vonal déli végállomásának nevét is megváltoztatják, Kőbánya-Kispestből ''Kőbánya-Kispest vasútállomás'' lesz.<ref>{{hiv-web |url= http://www.m3felujitas.hu/node/182 |cím= Állomásnevek változása a metrófelújítás után |kiadó= Az M3 metróvonal infrastruktúra rekonstrukció projekt hivatalos honlapja |dátum= 2018-01-19 |elérés= 2018-01-19}}</ref> |
||
| |
|||
== Nyomvonala == |
== Nyomvonala == |
A lap 2018. augusztus 9., 15:40-kori változata
Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet. |
Budapesti M3-as metróvonal | |
Észak–déli metróvonal | |
![]() | |
Térkép | |
![]() | |
Adatok | |
Átadás | 1976. december 31. |
Rekonstrukciók évei | 2017–2020 |
Állomások száma | 20 |
Járműtelep | Kőér utca |
Nyomtáv | 1435 mm |
Megengedett sebesség | 80 km/h |
Áramellátás | 750V (825V betáplált) egyenáram (harmadik sín) |
Az M3-as metróvonal a budapesti metróhálózat leghosszabb vonala, ami Kőbánya-Kispest és Újpest-Központ között üzemel – a 2017-ben kezdődött felújítás ideje alatt korlátozottan. A Budapesten jelenleg működő metróvonalak főirányaira vonatkozó elképzelések nem új keletűek, már a földalatti vasút 20. század elején készült építési terveiben – és azt követőkben is – fellelhetők. Ez kézenfekvő, mivel a földalatti vasút javasolt nyomvonalai követték a forgalom, illetve az utasszállítási igény kialakult főirányát. A budapesti földalatti vasút építéséről 1950-ben hozott kormányhatározat már említést tesz az észak-déli vonal nyomvonaláról és építéséről is. Később, a kelet-nyugati vonal továbbépítését jóváhagyó 3428/1963. számú kormányhatározat már teljesen előírta az észak-déli metróvonal beruházási programjának elkészítését is. E határozat alapján 1966-ban elkészült az észak-déli, pontosabban: észak-délkeleti, a mai M3-as vonal beruházási programjának tervdokumentációja. Az M3-as vonal építése 1970-ben kezdődött meg és 1990-ig tartott; jelenlegi forgalmi hossza 16,3 km, építési hossza 17,3 km, állomásainak száma 20.
Története
- http://budapestcity.org/02-tortenet/Budapest-metroinak-tortenete/index-hu.htm
- https://library.hungaricana.hu/hu/view/HU_BFL_XXIII_102_a_1_1978-11-29/?pg=47&layout=s
- http://www.metro4.hu/getfile.php?dir=db%2Fcikkek%2Ffiles&file=200606284zcPod_28_a_budapesti_metro_tortenete.pdf
- http://www.metros.hu/vonal/jellemzok_m3.html
Korai tervek
Korai nyomvonaltervek
|
A mai M3-as metró nyomvonalának terve először a millenniumi földalatti átadását követő évben, 1897-ben jelent meg: Zielinski Szilárd vetette fel a mai Ecseri úti állomás térségét az Üllői út–Kiskörút–Bajcsy-Zsilinszky út alatt a Belvárossal összekötő, majd a Lehel tér után a Lehel utcán át Angyalföld és Rákospalota érintésével a mai újpesti Árpád útig (feltehetőleg Rákospalota-Újpest vasútállomásig) közlekedő viszonylat ötletét. Munkájáért doktori címet is kapott. Garády Sándor 1912-es metróhálózati tervében is szerepel a Zielinski által megálmodott nyomvonal, azonban délen a Népligetig, míg északon – az 1897-es tervtől eltérően – a Béke utcán haladva a mai Angyalföld vasútállomás környékéig rövidítve.[1]
Az 1921-es Sztrókay István-féle tervben már csak nyomokban lelhető fel a mai M3-as metró nyomvonala: az általa megálmodott pesti oldalon közlekedő[* 1] észak–déli metró a Határ út és a mai Nagykőrösi út kereszteződésétől délebbre végállomásozott volna, majd megközelítőleg a mai autópálya alatt érte volna el a Könyves Kálmán körút vonalát, innen pedig a Szent László és a Szent István Kórház alatt elhaladva a Nagyvárad térnél csatlakozott volna be a mai nyomvonalba. A korábbi tervektől eltérően Sztrókay a Kossuth Lajos térre is bevitte volna a metrót. A Lehel tér után előbb a Váci út és a Lehel utca, majd a Váci út és a Béke utca által közrefogott terület közepén (feltehetőleg a Röppentyű és a Göncöl utca alatt) haladt volna az esztergomi vasútvonal nyomvonaláig, végül pedig azzal párhuzamosan haladva érkezett volna meg a mai Újpest-Városkapu metróállomáshoz. Érdekesség, hogy az útvonala a déli végállomásától az Ecseri úti kereszteződés környékéig egy másik, Kőbánya és Zugló érintésével Óbudáig menő viszonylattal közös lett volna.[1]
1925-ben Jób Imre is elkészítette a saját metrótervét: az ő változatában már ténylegesen a mai M3-as metró útvonala, viszont annak csak a Váci út alatti szakasza szerepel (Nyugati pályaudvar–Újpest-Városkapu). A Főváros által 1942-ben kiadott metrótervbe csak a Nagyvárad tér–Nyugati pályaudvar szakasz került be. Mivel itt már a tervezett állomások helyeit is feltüntették, így két különbség is fellelhető a megépült metró e szakaszához képest: a Kálvin téren nem épült volna állomás, míg a Ferenciek tere helyett az Astoriánál állt volna meg.[1]
Metróépítés a szocializmusban
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/93/Ferenc_k%C3%B6r%C3%BAt_-_%C3%9Cll%C5%91i_%C3%BAt_sarok%2C_alulj%C3%A1r%C3%B3_%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9se._Szemben_az_egykori_Kili%C3%A1n_laktanya_%C3%A9p%C3%BClete._Fortepan_17104.jpg/260px-Ferenc_k%C3%B6r%C3%BAt_-_%C3%9Cll%C5%91i_%C3%BAt_sarok%2C_alulj%C3%A1r%C3%B3_%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9se._Szemben_az_egykori_Kili%C3%A1n_laktanya_%C3%A9p%C3%BClete._Fortepan_17104.jpg)
A Minisztertanács 1950. szeptember 5-én született határozata kimondta: „Budapesten földalatti gyorsvasúti hálózatot kell építeni. A földalatti hálózat két átlós – kelet-nyugati és észak-déli – és ezeket összefogó körgyűrűs fővonalból álljon.”[2] Ettől kezdve az M2-es metró építésére fókuszáltak, azonban hozzávetőlegesen elfogadták a később megépítendő észak-déli (M3) és dél-budai (M4) vonal tervét is.[2] 1966-ban elkészült az M3-as vonal beruházási tervezete, ami az újpesti István tér és a kispesti Vörös Csillag Traktorgyár összekötését írta elő. 1968-ban, a jóváhagyási folyamat során végül a kispesti végállomásként a Határ úti állomást jelölték meg – elsősorban anyagi okokból. A 14,8 km hosszan 19 állomást érintő észak-déli metróvonal teljes befejezésének határidejére 1985 végét tervezték. Két évvel később, 1970-ben megindult a vonal építése. Időközben a déli végpontnak Kőbánya-Kispestet, míg a leendő északinak az akkor még csak tervek szintjén létező káposztásmegyeri lakótelepet jelölték ki. Ezzel a metró 24 állomást kötött volna össze 20,5 km hosszú nyomvonalon. 1976-ban elkészült az UVATERV a leendő metrófejlesztésekről szóló tervezete, ami szerint délen a kőbánya-kispesti állomás csak szárnyvonali részként épül meg, és a metróvonalat a Határ út után a Ferihegyi repülőtérig kívánják továbbépíteni. Északon is kettéágazott volna a vonal, a káposztásmegyeri ág a Váci út–Megyeri út nyomvonalon, míg a másik az Árpád út alatt Rákospalotára továbbvezetve haladt volna. Az ütemterv végül 1978. november 29-én módosult, ekkor az alábbi tervezet lett véglegesítve:
1976. december 31-én a Deák tér–Nagyvárad tér szakasz megnyitásával elindult a budapesti M3-as metró. A Deák Ferenc téren a szerelvények visszafordításához kihúzóvágányt alakítottak ki, ami egyben az M2-es vonallal kihúzójával is összeköttetésben áll. A Deák Ferenc tér, Ferenciek tere, Corvin-negyed és Klinikák állomások ötalagutas, míg a Kálvin tér állomás hatalagutas Budapest-stílusú mélyállomás.[* 2] A Nagyvárad tér kéregállomásként épült, az állomás déli végét követően kihúzóvágánnyal. A Kőbánya-Kispestig tartó szakasz és a hozzá kapcsolódóan kiépült Kőér utcai járműtelep átadásáig itt ideiglenes járműtelep volt kialakítva a szerelvények számára. A részben kéreg alatt, részben pedig felszínen vezetett Kőbánya-Kispestig érő (II/A) vonalszakaszt 1980. március 29-én adták át. A végállomás kivételével az összes állomás kéreg alatti kialakítású lett, a Határ úti egyedüliként háromvágányos. Bár tervezték a metró déli bővítését is, ezt követően már csak északon hosszabbodott: közel két éves késéssel, 1981. december 30-án megnyílt a Deák Ferenc tér és a Lehel tér közötti szakasz, közrefogva a metróvonal utolsó mélyvezetésű állomásait (Arany János utca, Nyugati pályaudvar). A tervezetthez képest csúszott a III/A, vagyis az Árpád híd állomásig húzódó vonalrész átadása is, erre végül 1984. november 5-én került sor. Utolsó metrószakaszként az III/B teljes és az III/C felének egybegyúrásával III/B/1-nek elnevezett, Újpest-Központig érő szakaszt 1990. december 14-én nyitották meg. Az északi szakasz tervét még az 1980-as déli meghosszabbítás előtt módosították, így költséghatékonyságból elvetették a Fiastyúk (akkori nevén Thällman) utcához és a Szekszárdi utcához tervezett állomást, helyettük végül a Gyöngyösi utcánál létesítettek egyet. 1990-ben üzemelték be az AVR-t (Automatikus Vonatvezető Rendszer) is, aminek köszönhetően megszűnt a vonalon a segédvezetői munkakör.
A ferihegyi, illetve káposztásmegyeri vonalszakasz és a hozzátartozó járműtelep megépítése meghiúsult, bár mindkettőét tervi szinten többször is felvetették azóta. Ez utóbbi orvoslására 1986-ban, majd 1998-ban a 14-es villamost a lakótelepig hosszabbították.[3] A villamos a 12-es elágazásától az Óceánárok utcáig a metrónak fenntartott útvonalon halad.[3] 2018-ban pályázatot írtak ki az északi meghosszabbítás megtervezésére, ami során négy új állomással hosszabbodna meg a metróvonal.[4] Újpest-Központ után a Rózsa utcánál és Rákospalota-Újpest állomást érintve, majd egy közbeeső állomással érné el a Megyeri úthoz tervezett vasútállomást.[4]
A 2017–2020-as felújítás
A metróvonal az állapota miatt a 2010-es évektől jelentős kritikákat kapott, leginkább a folyamatos beázások miatt. Egy 2014-ben elkészült jelentés szerint akkoriban vizesedés az alagútban a Határ út–Árpád híd szakaszon, illetve a Nyugati pályaudvar és az Árpád híd állomásokon voltak tapasztalhatóak. A legkritikusabb szakaszok ekkoriban a Nagyvárad tér és a Klinikák közötti kéregvezetésűek, illetve a Kálvin tér és a Ferenciek tere közötti mélyvezetésűek voltak. Itt több helyen volt észlelhető folyás, aminek eredményeképp előbbiben cseppkövek, míg utóbbiban tócsák keletkeztek az alagútban.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9c/M3-as_metr%C3%B3p%C3%B3tl%C3%B3_busz_%28NCA-413%29.jpg/260px-M3-as_metr%C3%B3p%C3%B3tl%C3%B3_busz_%28NCA-413%29.jpg)
2017. november 4-én megindult az M3-as metró felújítása, ami várhatóan 2020 augusztusában fejeződik be.[5] Első ütemben a Lehel tér és Újpest-Központ közötti szakasz állomásait korszerűsítik 2018 végéig, ezzel párhuzamosan megindul a vonal teljes (Határ út–Újpest-Központ) alagútrendszerének átépítése is.[6] A felújítás 2018 folyamán a Lehel tér–Nagyvárad tér és a Nagyvárad tér–Kőbánya-Kispest vonalrésszel fog folytatódni.[7] Ezt követően a Lehel tér és a Nagyvárad tér állomásokat is át fog épülni, mivel ezek folyamatos használatban lesznek a teljes vonal rekonstrukciója alatt. A 137,5 milliárd forintos beruházás[5] nem tartalmazza az összes állomás akadálymentesítését, mert a főpolgármester szerint nincs rá pénz. 2018. február 5-én 9 ellenzéki párt kezdett aláírásgyűjtésbe a teljeskörű akadálymentesítésről szóló népszavazás kiírásáért,[8] ennek hatására február 7-én a főváros beleegyezett, hogy a 20-ból 18 állomást fognak akadálymentesíteni.[9]
A felújítási munkálatok befejeztével a vonal négy állomásának neve meg fog változni: Újpest-Központ végállomás neve a magyar helyesírásra való tekintettel Újpest-központra módosul (kis „k” betűvel), hasonlóan az M4-es metróvonal Újbuda-központ állomásához. Újpest-Városkapu neve – igazodva a vasúti kapcsolat feltüntetéséhez – Újpest vasútállomás lesz, az Árpád híd állomás pedig a Göncz Árpád városközpont nevet veszi majd fel. Ezen felül a vonal déli végállomásának nevét is megváltoztatják, Kőbánya-Kispestből Kőbánya-Kispest vasútállomás lesz.[10] |
Nyomvonala
Az M3-as metró nyomvonala
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Az M3-as metró nyomvonala a Kőbánya-Kispesti kihúzótól a déli végállomásig a Ferihegyi Repülőtérre vezető út és a vasútállomás között, majd innen a Határ úti állomásig a Kőér utcai járműtelep–Kőér utca–Vak Bottyán utca által határolt területen húzódik. A felszíni vonalrész elhagyása után az Üllői út alatt halad, a Nagyvárad térig kéreg alatti, majd mélyvezetésű szakaszon. A Kálvin téri állomás után nagyjából a Kecskeméti utca és a Károlyi utca alatt haladva érkezik a Ferenciek terére, ahonnan a belvárosi házak alatt éri el a Deák Ferenc teret. Ettől kezdve a Bajcsy-Zsilinszky és a Váci út alatt fut, a Lehel tér állomás után ismét kéreg alatti vezetéssel. Újpestre érkezvén elhagyja a Váci utat, és végül az Árpád út és István út kereszteződése alatt kialakított Újpest-Központ állomásra érkezik.
Lehetséges meghosszabbítások
Északi meghosszabbítás Káposztásmegyerig
Pénzhiány miatt 1990 után nem folytatták az M3-as metró építését, így az eredetileg tervezettel ellentétben nem fejezték be az északi szakaszt. A metró az újpesti kihúzóvágányok után az Árpád út alatt folytatta volna az útvonalát, majd az Árpád úti felüljárónál a Szilágyi utca vonalára kanyarodva Rákospalota-Újpest vasútállomás után immáron felszínen haladva érte volna el a lakótelep déli részét. Az eredeti tervek szerint valahol a Járműtelep utca és a Bőrfestő utca által határolt területen lement volna a felszín alá, és egy S-kanyarral érkezett volna meg a Megyeri út és a Homoktövis utca kereszteződéséhez, végül pedig ez utóbbi alatt haladva érkezett volna meg a Mogyoródi-patakhoz. A jelenlegi tervek szerint azonban végig a mai 14-es villamos helyén, a Szilágyi utca–Külső Szilágyi út vezetnék a vonalat és csak a Megyeri útig.
2008 tavaszán a IV. kerület pert indított a főváros ellen a metró északi szakaszának elmaradt beruházása miatt károkozás gyanújával, ugyanis a lakosok a metró reményében vásároltak ott lakást az 1980-as/1990-es években, viszont az elmaradt metróépítés miatt a kerület jelentős bevételtől esik el a lakások forgalomképtelenségének köszönhetően.[11]
Déli meghosszabbítás a repülőtérig
A Határ úti állomástól a metró főága (mivel a Kőbánya-Kispesti mellékágként épült meg) a városhatárig az Üllői út alatt futott volna, majd egy balkanyarral érkezett volna meg a repülőtér területére. Ezt két ütemben valósították volna meg, a Vörös Csillag Traktorgyárnál (a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét vasútvonal keresztezésénél) kettéválasztva a szakaszt. Az alagútnak egy rövid szakasza készült csak el a belváros felőli vágányról leágazva.
Állomások
A metróvonalon többféle állomástípus is megtalálható. A metróvonal mélyépítésű és kéregvezetésű szakaszának határain épült Lehel tér és Nagyvárad tér középperonos, kéregalatti kialakítású, felettük galériaszinttel. Innentől a Belváros felé haladva kizárólag az ún. Budapest-stílusú, öt- vagy hatnyílású (csak Kálvin tér) mélyállomásokkal, míg kifelé (Kőbánya-Kispestet leszámítva) már csak szélsőperonos kivitelű állomásokkal lehet találkozni. A Határ út egyedülálló ebből a szempontból, ugyanis a tervezett ferihegyi meghosszabbítás miatt háromvágányosnak lett kialakítva, viszont a középső vágányt nem használják, a metrók külön peronra érkeznek irányuktól függően. A vonal déli végpontja, a Kőbánya-Kispest eredetileg középperonos végállomás volt, azonban a 2011-es átépítés óta az érkező szerelvények külön peronon teszik le az utasokat.
Állomáslista és átszállási lehetőségek
![]() |
A 2017-ben kezdődött felújítás ideje alatt érvényes menetrend: a metró csak munkanapokon és csak 20:30-ig közlekedik, egyéb időszakokban a teljes vonalon M3-as metrópótló autóbusz közlekedik helyette. |
A pótlóbuszok megállóhelyei
M3 (Kőbánya-Kispest M ◄► Árpád üzletház) | ||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
M3 (Lehel tér M ◄► Árpád üzletház) | ||||||||||
M3A (Lehel tér M ◄► Újpest-Központ M) | ||||||||||
Perc (↓) | Megállóhely | Perc (↑) | Átszállási kapcsolatok | Fontosabb létesítmények | ||||||
M3 | M3 | M3A | M3 | M3 | M3A | |||||
Kőbánya-Kispest és Nyugati pályaudvar között csak hétköznap este és hétvégén közlekedik a metrópótló busz. | ||||||||||
0 | ∫ | ∫ | Kőbánya-Kispest M végállomás (M3 hétköznap este és hétvégén) |
46 | ∫ | ∫ | ![]() ![]() ![]() P+R (KöKi Terminál) P+R (Kőbánya-Kispest) |
| ||
3 | ∫ | ∫ | Határ út M | 43 | ∫ | ∫ | ![]() ![]() ![]() ![]() |
| ||
6 | ∫ | ∫ | Pöttyös utca M | 40 | ∫ | ∫ | ||||
8 | ∫ | ∫ | Ecseri út M | 38 | ∫ | ∫ | ![]() ![]() |
| ||
10 | ∫ | ∫ | Népliget M | 36 | ∫ | ∫ | ![]() ![]() ![]() |
| ||
12 | ∫ | ∫ | Népliget M | ∫ | ∫ | ∫ | ||||
13 | ∫ | ∫ | Nagyvárad tér M | 34 | ∫ | ∫ | ![]() |
| ||
15 | ∫ | ∫ | Klinikák M | 32 | ∫ | ∫ |
| |||
18 | ∫ | ∫ | Corvin-negyed M | 30 | ∫ | ∫ | ![]() |
| ||
20 | ∫ | ∫ | Kálvin tér M | 28 | ∫ | ∫ | ![]() ![]() ![]() ![]() |
| ||
A pótlóbusz a Ferenciek tere metróállomás helyett az Astoriánál áll meg. A Ferenciek tere ebből a megállóból a vastagított viszonylatokkal közelíthető meg. | ||||||||||
22 | ∫ | ∫ | Astoria M | 26 | ∫ | ∫ | ![]() ![]() ![]() ![]() |
| ||
24 | ∫ | ∫ | Deák Ferenc tér M | 24 | ∫ | ∫ | ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
| ||
27 | ∫ | ∫ | Arany János utca M | 22 | ∫ | ∫ | ![]() ![]() |
| ||
29 | ∫ | ∫ | Nyugati pályaudvar M | 19 | ∫ | ∫ | ![]() ![]() ![]() ![]() |
| ||
31 | 0 | Lehel tér M végállomás (M3–M3A hétköznap) |
18 | 18 | 16 | ![]() ![]() ![]() ![]() |
| |||
33 | 2 | Dózsa György út M | 16 | 16 | 14 | ![]() ![]() |
| |||
36 | 5 | Árpád híd M | 13 | 13 | 11 | ![]() ![]() ![]() |
| |||
37 | 7 | Forgách utca M | 10 | 10 | 8 | ![]() |
| |||
39 | 9 | Gyöngyösi utca M | 8 | 8 | 6 | ![]() ![]() ![]() |
| |||
41 | 11 | Újpest-Városkapu M (Váci út) | 6 | 6 | 4 | ![]() ![]() ![]() ![]() P+R |
| |||
43 | 13 | Újpest-Városkapu M | 4 | 4 | 2 | ![]() ![]() | ||||
45 | 15 | Újpest-Központ M végállomás (M3A) |
2 | 2 | 0 | ![]() ![]() ![]() |
| |||
46 | 16 | ∫ | Újpest-Központ M | ∫ | ∫ | ∫ | ||||
Az Árpád üzletház megállót csak az M3-as metrópótló érinti. | ||||||||||
48 | 18 | ∫ | Árpád üzletház végállomás (M3) |
0 | 0 | ∫ | ![]() |
|
Járművek
Az észak-déli vonalra elsőkörben 50 darab (225–274 psz.) MMZ Ev3 típusú metrókocsit szereztek be, amik közül 9 négykocsis szerelvény (36 kocsi) vett részt az utasforgalomban.[12][13][14] Második szakasz átadásához kapcsolódóan újabb 20 példány (275–294) érkezett belőlük,[12] illetve ekkor állt forgalomba a 81–717-es típusú vezérlő-, illetve a 81–714-es motorpótkocsik első szériája is.[15] A vezérlőkocsikat 300-tól, míg a pótkocsikét 3000-től kezdték el számozni. A szerelvények 1990 óta Automatikus Vonatvezető Rendszerrel (AVR) ellátva közlekedtek.[15] 1991. január 1-jétől utasforgalmi próbaüzemben is részt vett az addig csak forgalmon kívül közlekedő Ganz Hunslet G2 típusú metrószerelvény is, azonban a sorozatos meghibásodások miatt folyton ki kellett vonni a forgalomból.[16] Egyedisége miatt karbantartása gazdaságtalannak bizonyult, így 1995-ben félreállították.[16]
Leromlott állapotuk miatt már 2013-ban felmerült a szovjet metrókocsik egyelőre részleges cseréje 2015-ig.[17] Vita folyt arról, hogy új szerelvények kerüljenek-e beszerzésre, vagy pedig a meglévőeket felújítsák-e, de végül az alacsonyabb beruházási költség miatt az utóbbi mellett döntöttek.[18] A 222 kocsi felújításáról szóló 69 milliárd forint értékű szerződést Bolla Tibor, a BKV Zrt. elnök-vezérigazgatója és Andrej Andrejev Anatoljevics, a Metrovagonmas vezérigazgatója 2015. augusztus 7-én kötötte meg.[19][20] Az első szerelvényt 2016 januárjában szállították el Mityiscsibe,[21] majd május végén visszatért, immáron fekete-fehér fényezéssel és teljes mértékben felújítva az első szerelvény.[22][23] A próbafutások elvégzése és a típusengedély beszerzése után 2017. március 20-án, hétfő délután állt utasforgalomba.[24] 2018. április 3-ától már csak a felújított szerelvények közlekednek a vonalon.[25] Bár felújítási projektre írták ki a pályázatot, tulajdonképpen új szerelvények kerültek forgalomba, annyira kevés elemét lehetett csak felhasználni a régi metrókocsiknak.[26][27]
Kép | Típus | Kocsiszám | Pályaszámok | Gyártási év | Utasforgalomban az M3-ason | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|---|
Jelenlegi járművek | ||||||
![]() |
81-717.2K és 81-714.2K („Panda”) |
222 db | 600–673 6000–6147 |
2016–2018 | 2017 óta[28] | Korábban Ev3, 81–717/714 és 81–717.2M/714.2M típusú metrókocsik. |
Egykori járművek | ||||||
![]() |
Ev3 | 70 db | 225–294 | 1975–1979 | 1976–2018 | 28 kocsi átépítve 81-717.2K/714.2K típusúra. Három kocsi (237, 274, 286) leégett, a maradékot pedig selejtezték. 1998–2004 között 5, 2011–2012 között pedig 40 kocsi átmenetileg az M2-es vonalon közlekedett. |
![]() |
81–717 és 81–714 | 186 db | 300–362 3000–3122 |
1980–1991 | 1980–2018 | Az 1988-ban leégett 3016-os kocsi kivételével az összes át lett építve 81-717.2K/714.2K típusúra. |
![]() |
Ganz Hunslet G2 | 6 db | 400–405 | 1983 | 1991–1995 | A 400-as kocsi a Városi Tömegközlekedési Múzeumba került. |
81–717.2M és 81–714.2M („Vízipók”) |
6 db | 365–366 3125–3128 |
1998 | 2012–2017 | Átépítve 81-717.2K/714.2K típusúra. Eredetileg az M2-esen jártak. |
Kőér utcai járműtelep
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/71/Budapest%2C_metr%C3%B3_3%2C_K%C5%91%C3%A9r_utcai_j%C3%A1rm%C5%B1telep.jpg/260px-Budapest%2C_metr%C3%B3_3%2C_K%C5%91%C3%A9r_utcai_j%C3%A1rm%C5%B1telep.jpg)
1974-ben kezdték meg és 1983-ig zajlott a 20 hektáron elterülő járműtelep építése a Kőér utca–Basa utca és a MÁV-iparvágányok által határolt területen, a mai Kőbánya-Kispest metróvégállomás közvetlen szomszédságában, Kúttó városrészben. Közúti bejárata a Kőér utcára nyílik (innen kapta a nevét), a metróvonallal két vágány köti össze, továbbá iparvágány-kapcsolata van a Kőbánya-Kispest vasútállomással is. Itt zajlik az M3-as metró szerelvényeinek karbantartása és tárolása, egy-egy erre a célra kialakított, KIPSZER-gyártmányú könnyűszerkezetű acélvázas, 12*18 m-es pillérosztású egyszintes csarnokban. Az 1,83 hektár alapterületű tárolócsarnok 14 vágánya harmadik sínnel van ellátva, ezek pedig 28 (hatkocsis) szerelvény befogadására képesek az eredeti kivitelezés szerint. Azonos kialakítású a 0,92 hektár alapterületű járművizsgáló is, ahol a szerelvények ellenőrzése és karbantartása zajlik. A létesítmény déli–délnyugati oldalú egyszintes, míg az északi–északnyugati fele kétszintes kialakítású az itt található kocsiszekrény-emelő miatt. A káposztásmegyeri járműtelep építésének elmaradása, illetve a metró hosszának és járműállományának növekedése áldatlan állapotot eredményezett mind a karbantartás, mind a tárolás szempontjából. Ennek enyhítésére 1989 és 1991 között a 13-as és 14-es vágány fölé egy 73 méter hosszú és 28 méter széles, részben kétszintes csarnok épült, amiben kocsiszekrény-emelőket és 130-130 méter hosszban szerelőaknákat is létesítettek. A javítócsarnokban egy időben négy motorkocsi karbantartása lehetséges.
A telephely építményei többségében úgy épültek meg, hogy azokban helyezkednek el a műszaki szakszolgálatok műhelyei, az irányító személyzet irodái, illetve a műhely dolgozóinak öltöző-mosdóhelységei is. A különálló szociális épületben az üzemorvosi rendelőt, az oktatótermeket, az üzemi konyhát és étkezőt, a szakszervezeti irodákat és a járműtelepi biztosítóberendezés jelfogótermét alakították ki, továbbá a mozdonyvezetők számára tizenkét, egyenként háromágyas – zuhanyzóval és WC-vel kialakított – hálószobát hoztak itt létre. 0,6 hektáron önálló épületet kapott a mozgólépcső-műhely, ahová áthelyezték a Fehér úti telephely részlegét is, ugyanis az akkori elképzelés szerint itt kívánták lebonyolítani a teljes budapesti nehézmetró-hálózat (M2–M5) mozgólépcsőinek főjavítását.
Megjegyzések
Jegyzetek
- ↑ a b c Budapest metróinak története – Hálózati tervek. budapestcity.org. (Hozzáférés: 2018. május 17.)
- ↑ a b A budapesti metró története (PDF). metro4.hu. (Hozzáférés: 2018. május 17.)
- ↑ a b Az elmúlt időszak változásai Budapest villamosközlekedésében (1990–1999). villamosok.hu. (Hozzáférés: 2018. május 18.)
- ↑ a b Tenczer Gábor: Kiírták a tendert a 3-as metró meghosszabbítására. index.hu, 2018. március 1. (Hozzáférés: 2018. május 18.)
- ↑ a b Szabó Zsolt: Novemberben kezdődik a 3-as metró felújítása. mno.hu, 2017. szeptember 4. (Hozzáférés: 2018. május 18.)
- ↑ Felújítás. m3felujitas.hu. (Hozzáférés: 2018. május 18.)
- ↑ Ember Zoltán: Nyáron kezdődhet a hármas metró középső és déli szakaszainak felújítása. 24.hu, 2018. február 6. (Hozzáférés: 2018. május 18.)
- ↑ Thüringer Barbara: Elindult az ellenzéki pártok aláírásgyűjtése a 3-as metró akadálymentesítéséért. index.hu, 2018. február 5. (Hozzáférés: 2018. május 18.)
- ↑ A kormány és a főváros a teljes körű akadálymentesítés mellé állt – A MEOSZ meggyőzte a döntéshozókat. meosz.hu, 2018. február 7. (Hozzáférés: 2018. február 7.)
- ↑ Állomásnevek változása a metrófelújítás után. Az M3 metróvonal infrastruktúra rekonstrukció projekt hivatalos honlapja, 2018. január 19. (Hozzáférés: 2018. január 19.)
- ↑ Újpest Káposztásmegyerig kényszerítené a 3-as metrót. index.hu, 2008. március 13.
- ↑ a b Hajtó Bálint: MMZ Ev3 járműállomány. hbweb.hu. (Hozzáférés: 2018. május 19.)
- ↑ Titkos dokumentum az M3-as metró átadása előttről. YouTube
- ↑ Tájékoztató az észak-déli metróvonal I. szakaszának üzembehelyezésekor szükséges felszini tömegközlekedési hálózatmódositásókról valamint az ehhez kapcsolódó belvárosi gyalogosközpont kialakításáról. (1246. oldal). Hungaricana. (Hozzáférés: 2018. július 20.)
- ↑ a b Hajtó Bálint: MMZ 81-714 és MMZ 81-717 járműállomány. hbweb.hu. (Hozzáférés: 2018. május 19.)
- ↑ a b Ganz-Hunslet G2 típusú magyar gyártmányú szerelvény. metros.hu. (Hozzáférés: 2018. május 19.)
- ↑ B. Horváth Lilla: Cserélnék és továbbépítenék a 3-as metrót. Világgazdaság, 2013. március 7. (Hozzáférés: 2018. május 18.)
- ↑ A felújított 3-as metró: Uraim, vettünk valamit. 444.hu, 2016. május 15. (Hozzáférés: 2018. május 18.)
- ↑ Tamásné Szabó Zsuzsanna: 3-as metró: gyorsan leszerződött a BKV az oroszokkal a kocsifelújításra. 24.hu, 2015. augusztus 7. (Hozzáférés: 2018. május 18.)
- ↑ Tenczer Gábor: Így készül Oroszországban a pesti metró. index.hu, 2016. november 11. (Hozzáférés: 2018. május 18.)
- ↑ Lábon vitték az első metrókocsikat Oroszországba – FRISSÍTVE!. iho.hu, 2016. január 8. (Hozzáférés: 2018. május 18.)
- ↑ Éjjel érkezem: már a BKV-nál nézegetik az első fehér, orosz metrószerelvényt. iho.hu, 2016. május 26. (Hozzáférés: 2018. május 18.)
- ↑ Hajtó Bálint: 81-714.2K és 81-717.2K járműállomány. hbweb.hu. (Hozzáférés: 2018. május 18.)
- ↑ Tenczer Gábor, Szémann Tamás: Elindult az első felújított orosz metrókocsi Budapesten. index.hu, 2017. március 20. (Hozzáférés: 2018. május 18.)
- ↑ Keddtől csak felújított metrókocsik viszik az utasokat a 3-as vonalon. budapest.hu, 2018. április 3. (Hozzáférés: 2018. május 18.)
- ↑ A gyártó elismerte, nem felújítás a metrótender. vs.hu, 2016. november 13. (Hozzáférés: 2018. május 18.)
- ↑ Szalai Anna: Nagy metrótrükk: új lett, maradhat?. Népszabadság, 2016. június 2. [2016. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 18.)
- ↑ Hétfőtől felújított metró viszi az utasokat. origo.hu. (Hozzáférés: 2017. március 18.)
További információk
- bkk.hu: Az M3-as metró menetrendje
- bkk.hu: Műholdas járatkövető-rendszer (BudapestGO)
- online.winmenetrend.hu: Forgalmi számok a Winmenetrend adatbázisában
- 'A budapesti közlekedés jelenlegi helyzete civil szemmel'
- Az M3-as metró első szakaszának átadása. YouTube
- Az M3 metróvonal infrastruktúra rekonstrukció projekt hivatalos honlapja
[[Kategória:Budapest metróvonalai|3]] [[Kategória:1976-ban megnyílt vasútvonalak]]