Akadálymentesítés
Az akadálymentesítés olyan tudatos tevékenységek összefoglaló neve, melyek a különféle (fizikai, érzékszervi vagy értelmi) fogyatékossággal élők számára igyekszik olyan körülményeket biztosítani, amelyek lehetővé teszik számukra minden olyan tevékenység elvégzését, amelyben akadályoztatva vannak. Az akadálymentesítés célja annak biztosítása, hogy egy fogyatékossággal élő személy egy létesítményt, vagy szolgáltatást biztonságosan, kényelmesen, önállóan tudjon használni, illetve igénybe venni.
Az akadálymentesítés típusai[szerkesztés]
Akadálymentesítés lehet az épített környezet, használati tárgyak, eszközök tudatos kialakítása vagy átalakítása, például mozgássérülteknek egy lépcsőn való feljutás lehetővé tétele vagy látássérülteknek a tájékozódás biztosítása. Hallássérültek (hallókészüléket viselők) segítése kiépített indukciós hurok segítségével.
Az informatika területén az Internet használatának elősegítése, ami aztán lehetőséget ad az elektronikus közszolgáltatások használatára is. Az internet használatát megkönnyíti a felhasználók számára az, ha akadálymentes weboldalakat készítünk. Egy weboldal akadálymentessége rendkívül sok tényezőn múlik. Ide tartozik a képek szöveges kiegészítésekkel való ellátása, a navigáció áttekinthetővé tétele, urgólinkek (skip link) használata, megfelelő betűtípusok, és megfelelő színek választása.
A műszaki megoldások tekintetében megkülönböztetjük a személyi és intézményi akadálymentesítést. A személyi akadálymentesítés eszközei olyan mobil berendezések, amelyeket csak egyetlen személy használ, és mindig magával viheti (például lépcsőkuli vagy hernyótalpas lépcsőnjáró). Az intézményi akadálymentesítés eszközei fixen vannak telepítve, és több rászorulót is kiszolgálnak (például korlátlift vagy emelőlap).
Jogi háttere[szerkesztés]
Az akadálymentesítés elsődleges jogi háttere az esélyegyenlőségi törvény, amely megköveteli a fogyatékossággal élők számára az önálló életvitel és a társadalmi életben való aktív részvétel biztosítását.
Fontos kiinduló pont továbbá a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény.[1] Az ENSZ egyezmény általánossabban fogalmazza meg a szükséges feladatokat. Ezért a Hozzáférhetőség[2] fogalmat használja.[3] „A fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelének és az élet valamennyi területén történő teljes körű részvételének lehetővé tétele érdekében a részes államok megfelelő intézkedéseket tesznek, hogy másokkal azonos alapon biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek számára a fizikai környezethez, a közlekedéshez, az információhoz és kommunikációhoz, beleértve az információs és kommunikációs technológiákat és rendszereket, valamint más, nyilvánosan hozzáférhető vagy rendelkezésre álló lehetőségekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, mind városi, mind vidéki területeken. Ezek az intézkedések, amelyek magukban foglalják a hozzáférési akadályok és korlátok beazonosítását és felszámolását”. Szintén az ENSZ egyezmény vezette be az Egyetemes tervezés fogalmát. Amely megközelítésében is más, mint az akadálymentesítés módszertana. „Egyetemes tervezésen a termékek, a környezet, a programok és szolgáltatások oly módon történő tervezését értjük, hogy azok minden ember számára a lehető legnagyobb mértékben hozzáférhetőek legyenek: adaptálás, vagy speciális tervezés szükségessége nélkül. Az egyetemes tervezés nem zárhatja ki a fogyatékossággal élő személyek csoportjai számára szükséges támogató-segítő eszközök és technológiák indokolt esetben történő használatát.”[4]
Szakmai követelmények[szerkesztés]
Az akadálymentesítés építészeti követelményeit az OTÉK tartalmazza, de van számos, külföldi példákon alapuló ajánlás is, amelyek segítséget nyújtanak a megfelelő környezet kialakításában.
A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet 2011-ben tette közzé, majd 2021 módosította az ISO 21542[5] nemzetközi szabványt. Eredeti címe: „Building construction - Accessibility and usability of the built environment”.[6]
Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) és a CENELEC 2014-ben publikált egy irányelvet arra vonatkozóan, hogy hogyan kell a hozzáférhetőség követelményeit megjeleníteni a szabványokban[7] ez elsősorban a szabvány készítőknek szóló előírásokat fogalmaz meg. Amely meghatározza, hogy hogyan kell egy szabványt elkészíteni úgy, hogy az figyelembe vegye a speciális szükségletű emberek igényeit. Ez alapján ez a szemléletmód szép lassan beépül az európai szabványokba, és azokon a szabványokon keresztül megteremti az akadálymentesítés, hozzáférhetőség, egyetemes tervezés szempontrendszereinek szabványos követelményeit.
Az informatikai akadálymentesítés követelményeit több ajánlás is megfogalmazza. Legfontosabb a W3C által a WAI (Web Accessibility Initiative) részeként létrehozott WCAG(en) (Web Content Accessibility Guidelines) és az amerikai kormány által létrehozott Section 508.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kihirdetve 2006. december 13-án New Yorkban, Magyarországon az Országgyűlés 2007. június 25-én ratifikálta (2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről)
- ↑ A magyar gyakorlatban ezt gyakran egyenlő esélyű hozzáférésnek nevezik
- ↑ ENSZ egyezmény 9. cikk 1.
- ↑ ENSZ egyezmény 2. cikk Meghatározások
- ↑ ISO 21542 szabvány
- ↑ A cím nem hivatalos magyar fordítása „Épületek építése - Az épített környezet hozzáférhetősége és használhatósága”
- ↑ CEN/CENELEC Guide 6 2. kiadás 2014
Források[szerkesztés]
- 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
- 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról (Fot)
- A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény (Hozzáférés ideje: 2021. október 19.)
- évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről
- Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (Oték)
