Sztrókay István
| Sztrókay István | |
| Született | 1869. augusztus 4.[1] Tolmács |
| Elhunyt | 1938. július 24. (68 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Sztrókay Pál |
| Foglalkozása | villamosmérnök |
| Iskolái |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (604-367. templomi fülke)[3][4] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nemescsói Sztrókay István József (Tolmács, 1869. augusztus 4. – Budapest, 1938. július 24.)[5] magyar villamosmérnök.
Életpályája és munkássága[szerkesztés]
Szülei: Sztrókay Boldizsár és Edvi-Illés Matild voltak.[5] 1886-ban érettségizett az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban. A budapesti műegyetemen szerzett diplomát 1891-ben.[6] A budapesti Városi Villamos Vasútnál kezdte pályáját 1893-ban. Tervet készített a budapesti gyorsvasút-hálózat kiépítésére (1913, 1921). 1923-ban kormányfőtanácsosi címet kapott. Egészségi állapota miatt 1929-ben nyugdíjba vonult.
Részt vett a földalatti vasút tervezésében és építésében. A lóvasút villamosításakor mint a budapesti Közúti Vaspályatársaság alkalmazottja irányította az átalakítási munkálatokat. A Tanácsköztársaság bukása után (1918) mint a Budapesti Egyesített Városi Vasutak vezérigazgató-helyettese memorandumot dolgozott ki a fővárosi vasutak megváltására, ennek alapján alakították meg a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt.-ot (BSZKRT). A BSZKRT vezérigazgató-helyetteseként irányította az 1920-as években végrehajtott műszaki rekonstrukciót, többek között az áttérést az egységes felső vezetékes áramvezetési rendszerre. Német, francia és magyar nyelvű tanulmányokban foglalkozott a városi közlekedés kérdéseivel.
Sírja a Farkasréti temetőben található (604-367. templomi fülke).
Családja[szerkesztés]
Felesége Tóth Mária (1871–1945) volt.[5] Fiuk; Sztrókay Pál (1899–1964) gépészmérnök volt.
Művei[szerkesztés]
- A budapesti földalatti elektromos vasút cement-vizsgáló állomása (Budapest, 1894)
- Kis- és közúti vasút az országúton (Budapest, 1910)
- A városi gyorsvasutakról (Budapest, 1913)
- A hosszrendszerű felépítmény megfelelő méretezéséről és a sínek hullámos kopásáról (Budapest, 1914)
- Nagy Budapest közlekedési problémái (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlöny, 1921)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/15317.htm, Sztrókay István, 2017. október 9.
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 30.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ a b c Halálesete bejegyezve a Bp. I. ker. állami halotti akv. 1322/1938. folyószám alatt.
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Nemzeti Örökség Intézete
- Magyar politikai lexikon
További információk[szerkesztés]
- A BSZKRT tíz éve (Budapest, 1934)
- Sztrókay István (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlöny, 1938)
- Három évtized története életrajzokban. Szerkesztette: Gellért Imre és Madarász Elemér. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
- Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8