Cegléd–Szeged-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen DorysTS (vitalap | szerkesztései) 2021. május 15., 21:44-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Cegléd–Szeged-
vasútvonal
InterCity vonat Kiskunfélegyházán
InterCity vonat Kiskunfélegyházán
A Cegléd–Szeged-vasútvonal útvonala
Vonal:140
Hossz:118 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:120 (100) km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Cegléd–Szeged-vasútvonal témájú médiaállományokat.
100a Budapest felé
0 Cegléd
Nyársapát elágazás 100a Szolnok felé
Szolnoki út
4609 Törteli út
3 Ceglédi szállások
46 119 József Attila út
11 Nyársapát
Ceglédi út
18 Nagykőrös
4601 Pótharaszti út
Örkényi út
Pest megye / Bács-Kiskun megye
24 Fekete
Katona Zsigmond utca
27 Katonatelep
Barka utca
Vághegy
Vaspálya utca
Ceglédi út
33 Kecskemét
Szolnoki út
142 Lajosmizse, 152 Fülöpszállás felé
Mártírok útja
Nyárlőrinc elágazás 145 Szolnok felé
Csukás-éri-főcsatorna
Mindszenti körút
36 Parasztfőiskola[1]
40 Kiskunfélegyházi út[2]
40 Iparvágány a Mercedes gyár felé
45 Városföld
49 Kunszállás
5401
146 Kunszentmárton felé
5302
58 Kiskunfélegyháza
5403 Engels út
155 Kiskunhalas / 147 Szentes - Orosháza felé
64 Selymes
68 Petőfiszállás
72 Petőfiszállási tanyák
Bács-Kiskun megye / Csongrád-Csanád megye
78 Csengele
81 Kisteleki szőlők
87 Kistelek
5411 Vaspálya utca
91 Kapitányság
5422 Őszeszék tanya
93 Balástya[3]
96 Őszeszék
99 Vilmaszállás
102 Szatymaz
Fehértó-Majsai-főcsatorna
103 Jánosszállás
Algyői-főcsatorna
108 Szegedi halastó
iparvágány a volt DÉLÉP házgyár felé
110 Kiskundorozsma
Dorozsmai úti vontatóvágány ("Szállásvágány")
5405 Dorozsmai út
Bajai út
136 Röszke / 135 (Orosháza) - Békéscsaba felé
Szabadkai út
kiágazás a Pick szalámigyár felé
43 103 Tompai Kapu út
Medencés kikötő felé
116 Szeged-Rendező
Szeged-Tisza teherpályaudvar felé
118 Szeged
felrobbantott Szegedi vasúti Tisza-híd
Újszeged[4]
121 (Kétegyháza) - Békéscsaba felé

A Cegléd–Szeged-vasútvonal a MÁV 140-es számú részben kétvágányú 25 kV 50 Hz-cel villamosított vasúti fővonala a Dél-Alföldön. A Kiskunságot észak-déli irányban átszelve jelentős belföldi forgalmat bonyolít le. Határátkelő híján nemzetközi gyorsvonatok csak rendkívüli esetben, kerülő úton közlekednek erre.

Története

A Cegléd-Szeged-Temesvár vonal tervei már 1847-ben elkészültek. A vasút első, Cegléd-Kiskunfélegyháza szakasza 1853. szeptember 3-ra lett kész, a Szegedig tartó szakaszt 1854. március 4-én adták át. Az állami vonalat 1855-ben eladták a nevével ellentétben magánvasúti Államvasút-Társaságnak. A cég a birtokába került vasutakért, erdőkért, bányákért 200 millió frankot fizetett, az állam a vasutakra 5,2%-os jövedelmet garantált.[5] A vonalat Cegléd és Kiskunfélegyháza között 1980-ban, Szegedig 1982-ben villamosították. Városföld és Kiskunfélegyháza között 2005-ben megépítették a második vágányt is.

A pálya

A pálya nagyrészt egyvágányú, de Városföld és Kiskunfélegyháza között, mely a leghosszabb állomásköz, kétvágányú szakasz is található.[6] A második vágány helye Ceglédtől Szegedig végig megvan, a kecskeméti elkerülőút felüljáróit pedig úgy építették, hogy elférjen a tervezett második vágány. Azonban pénzhiány miatt még nem épült meg, csak a már említett rövid szakaszon. Régebben a vasútvonal folytatódott Temesvár felé (illetve Szőregnél leágazó vonal indult Makó felé), viszont ez a kapcsolat ma már nem létezik az 1920-as trianoni határmódosítás és a szegedi vasúti Tisza-híd 1944-es felrobbantása miatt. Cegléd és Kiskunfélegyháza fontos elágazó állomások.

2003-2008 között vonali és állomási felújításokat végeztek 15,2 milliárd forint értékben. A rehabilitációs munkák keretében UIC 60 rendszerű felépítmény épült Cegléd – Kiskunfélegyháza állomások között a nyíltvonali szakaszokon. 2011 áprilisában megépült a kecskeméti Mercedes-gyár iparvágánya, amelynek nyíltvonali kiágazása ("Mercedes elágazás") az egykori Kiskunfélegyházi út megállóhely helyén létesült Kecskemét és Városföld állomások között.[7]

Kezdőpont Végpont Hossz [km] Sebesség [km/h]
Cegléd Kiskunfélegyháza 58 120
Kiskunfélegyháza Szeged 60 100

A pályán a megengedett legnagyobb tengelyterhelés 210 kN.[8]

Forgalom

Személyforgalom

A 90-es években a hagyományos gyorsvonatok mellett megjelentek az első BDVmot és BVhmot motorvonatból kiállított Intercityk, de ezeket leváltották a hagyományos IC kocsik. A gyorsvonatok közül néhány Bmx kocsikból állt. Ezek az ütemes menetrend bevezetéséig eléggé rendszertelenül közlekedtek. Két vonat közt 2-3 óra is eltelhetett.

A vonalon 2006 óta ütemes menetrend van érvényben, óránként közlekednek Budapest-Szeged viszonylatban egyesített InterCity+gyorsvonatok. (Az országban először egyedülálló módon intercity kocsik mellé - helyjegy nélkül igénybe vehető - gyorsvonati kocsikat sorolnak egy szerelvénybe. Ezt az összeállítást a köznyelv tréfásan „öszvérnek”, "vegyesvonatnak", hibrid-IC-nek, illetve „hibridvonatnak”[9][10] nevezi. Csak a nyári szezonban a Balaton déli partján közlekedő gyorsvonatok kocsi-összeállítása hasonló.) 2008-ban a budapesti Nyugati pályaudvarról Szegedre reggel indult az egyetlen olyan személyvonat, amely mindenhol megállt. A 2019-es menetrendváltástól új vonatnemet vezettek be a vonalon Televonat néven. A vonatok csak tanévben vasárnaponként közlekednek kizárólag Stadler FLIRT motorvonatokból kiállítva.[11]

Napjainkban Cegléd és Kecskemét között egy pár reggeli személyvonat kivételével csak az „hibrid-IC-k” járnak MÁV V43-as mozdonyokkal. Kecskemét és Kiskunfélegyháza között az IC mellett a Délkör InterRégió közlekedik még, amely Félegyháza után Kiskunhalas felé halad tovább Ez a szerelvény 2009-ben V43 + két személykocsi volt, 2009 decemberétől azonban már MÁV 6341 sorozatú orosz motorkocsi. Szeged és Kiskunfélegyháza között egyelőre megmaradtak a személyvonatok, szintén V43 mozdonyokkal jártak, de most már Bzmot és MÁV 6341 sorozat fordul elő ezekben a személyvonatokban.

Teherforgalom

Korábban a vonal teherforgalmának zömét a szegedi gyárak (pl. DÉLÉP-házgyár, ruhagyár) adták, ám a szegedi ipar rendszerváltozás utáni átalakulásával a vonal jelentősége nagyot csökkent. A rendszerváltás után nyílt meg a kiskundorozsmai állomáson a RoLa terminál, amely a vasútvonal számára komoly teherforgalmat jelentett. Ennek működése azonban 2012-ben megszűnt. Rendszeresek az Algyő melletti olajipari létesítmények számára szénhidrogén-szállítást végző tehervonatok. A 2000-es évek közepe óta a Dél-Alföldi régió nagy közlekedési fejlesztéseihez ezen a vasútvonalon szállították az építőanyagot, így például közúti építőanyagot az M5-ös, M43-as és 47-es utak építéséhez, illetve vasútépítési anyagokat a szegedi villamoshálózat felújításához. A vonal felső szakasza számára további forgalmat generál a 2012-től kezdve egyre jobban kiépülő, napi több vonatot fogadó/indító kecskeméti Mercedes autógyár.

Képek

Állomások galériája

Balesetek

A dorozsmai vasúti baleset a 20. század elejének egyik jelentős magyarországi vasúti balesete. 1907. április 12-én az Orsováról Budapestre tartó vonat kocsijai Szeged északi határában, Dorozsmán egy kitérőn áthaladva kisiklottak. A 4 áldozattal járó baleset okát a szakemberek nem tudták megnyugtatóan tisztázni.

Érdekességek

  • A pálya alépítménye végig kétvágányúnak épült, azonban a második vágány nem készült el sohasem. Közkeletű hiedelem, miszerint egyes vasútvonalainkon a második vágányt elbontották volna az első világháború után a trianoni békeszerződés kitételeként, mivel a békeszerződés ilyet nem írt elő.[12]
  • Kétszer is előfordult, 1868. november 14-én és 1868. december 8-án, hogy betyárok felszedték a síneket Félegyháza és Szeged között, megpróbálva kirabolni a vonatot. Nem jártak sikerrel.
  • A vasútvonal bejárható virtuálisan a Microsoft Train Simulator játékkal is, ha letöltjük az Alföld nevű magyar kiegészítőt hozzá.[13]

További információk

Commons:Category:Cegléd–Szeged railway line
A Wikimédia Commons tartalmaz Cegléd–Szeged-vasútvonal témájú médiaállományokat.
Útvonaltérkép: Bing / Google
KML is not from Wikidata

Jegyzetek

  1. Régi nevén Kecskeméti Mezőgazdasági Szakiskola
  2. Az 5-ös számú főút és a vasút kereszteződésénél volt a megállóhely.
  3. Régi nevén Szeged-felsőtanya.
  4. Újszeged állomás
  5. Keller László: A Félegyháza-csongrádi helyi érdekű gőzmozdonyú vasútról - A vasút, 1986. augusztus
  6. A második vágány 2006-ban épült meg. Eredetileg Kecskemétig akarták kiépíteni
  7. Mercedes köldökzsinórja. iho.hu, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. március 12.)
  8. Archivált másolat. [2011. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 4.)
  9. Fekete Klára: Ajjaj, hibridvonat - Delmagyar.hu
  10. Mire megkedvelték, megszűnik a hibridvonat? - Delmagyar.hu
  11. Balázs, Róth: Mégis életbe lép a vasúti menetrend, változik a szegedi IC-k közlekedése (magyar nyelven). Szeged Ma - tények és vélemények. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  12. A békeszerződés egy részlete[halott link]
  13. Halász Péter: RegionalBahn: Átalakult az Alföld. regionalbahn.blogspot.de, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. május 8.)