Víziváros (Budapest)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Víziváros
Víziváros látképe a Halászbástyáról
Víziváros látképe a Halászbástyáról
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület I. és II.
Népesség
Teljes népesség 16 982 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Távolság a központtól 0 km
Elhelyezkedése
Víziváros (Budapest)
Víziváros
Víziváros
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 14″, k. h. 19° 02′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 14″, k. h. 19° 02′ 22″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Víziváros témájú médiaállományokat.

A Víziváros Budapest városrésze az I. és a II. kerületben.

Fekvése[szerkesztés]

A budai Várhegy lábánál, a Duna felé enyhén lejtő területen fekvő, nagyjából háromszög alakú Víziváros Budapest I. kerületéhez és Budapest II. kerületéhez tartozik. Észak felől a Bem József utca, keletről a Duna, délről az Ybl Miklós tér, nyugatról a Várhegy, északnyugatról a Széll Kálmán tér, ill. az ívben hajló Margit körút határolja.

Története[szerkesztés]

A római korban a városrészen át vezetett a Dunával párhuzamos, észak–déli közlekedési útvonal Aquincum felé, s a mai Batthyány tér területén ágazott el nyugat felé a hadi út. A rómaiak itteni települését a szarmaták pusztították el a III. században. A középkorban több kis település jött létre ezen a területen, mindegyiket a templomáról nevezték el. Lakosaik Zsigmond király idejében városfallal erődítették meg e településeket; a falmaradványok ma már csak a Margit körút 66. szám alatt, a Horvát utca 25-27. számú ház kertjében, illetve a Külügyminisztérium Bem téri épületének aulájában láthatók. Stratégiai jelentőségű területe volt a mai Batthyány tér környéke, és később is ide szerveződött a Víziváros menti vízi út és a római nyomvonalon haladó szárazföldi út védelme. A középkortól kikötő is volt itt, ahol élénk kereskedelmi élet zajlott. Buda elfoglalása után a törökök a templomokat dzsámikká alakították, és felépítették a ma is meglevő Király fürdőt. 1686-ban, a Buda visszafoglalásáért vívott harcok során a városrész szinte teljesen elpusztult. Az ostrom után német kereskedőket, iparosokat telepítettek ide, akik a barokk stílus jegyében építették fel házaikat, templomaikat. A 19. század végén a Duna-partot palotasorral szegélyezték. A második világháború után felépült első – ideiglenes – híd, a Kossuth híd a Vízivárosból, a Batthyány térről ívelt át a Duna bal partjára. A városrész néhány kis utcája, műemlék temploma, lakóháza még ma is őrzi a régi idők hangulatát.

Fontosabb közterületek[szerkesztés]

A vízivárosi Corvin tér

Nevezetességei[szerkesztés]

Múzeumok[szerkesztés]

Források[szerkesztés]