„Badaló” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Javítás
2. sor: 2. sor:
| magyar név = Badaló
| magyar név = Badaló
| ukrán név = Бадалово
| ukrán név = Бадалово
| kép = Реформаторська церква (01).jpg
| képaláírás = Református templom
| közigazgatási terület = Kárpátalja
| közigazgatási terület = Kárpátalja
| járás = [[Beregszászi járás]]
| járás = [[Beregszászi járás]]
18. sor: 20. sor:
| hosszúsági ívperc = 38
| hosszúsági ívperc = 38
| hosszúsági ívmásodperc = 9
| hosszúsági ívmásodperc = 9
| szöveg pozíciója = right
| szöveg pozíciója = jobbra
| weboldal =
| wikicommons =
}}
}}
'''Badaló''' ([[ukrán nyelv|ukránul]]: ''Бадалово [Badalovo])'' a [[Beregszászi járás]] déli részén, a [[Tisza]] mellett, a magyar határnál fekvő település.
'''Badaló''' ([[ukrán nyelv|ukránul]] ''Бадалово'' [Badalovo]) [[Ukrajna|Ukrajnában]], [[Kárpátalja|Kárpátalján]], a [[Beregszászi járás]] déli részén, a [[Tisza]] jobb partján, a magyar [[országhatár|határnál]] fekvő falu.


== Története ==
== Története ==
A község első írásos említése [[1226]]-ból való, ekkor '''Bodolou''' néven írták nevét, és még [[Borsova vármegye]] része volt.
A község első írásos említése [[1226]]-ból való, ekkor ''Bodolou'' néven írták nevét, és még [[Borsova vármegye]] része volt.


Első birtokosa a [[Hontpázmány nemzetség]]ből való '''Hunt fia Gergely''' volt, aki a birtokot a [[Balogsemjén nemzetség]]hez tartozó '''Vbul fia Egyed'''-nek adta cserébe, és ettől kezdve Egyed fiainak birtoka, akik közül az [[1332]]-ben élt '''Iván''' e faluról is nevezte magát.
Első birtokosa a [[Hontpázmány nemzetség]]ből való Hunt fia Gergely volt, aki a birtokot a [[Balogsemjén nemzetség]]hez tartozó Vbul fia Egyednek adta cserébe, és ettől kezdve Egyed fiainak birtoka, akik közül az [[1332]]-ben élt Iván e faluról is nevezte magát.


A [[13. század]]ban ''Badaló'' már jelentős község, önálló egyházzal, amely [[1550]]-től [[református vallás|reformátusként]] működik tovább. Kőtemplomát 1799-ben kezdték el kibővíteni, a munkálatokkal 1807-ben végeztek, majd abban az évben december 27-én szentelték fel. Harangtornyába egy 1826-ban öntött nagyobb, és egy 1772-ben öntött kisebb harang található. A paplak a falu több házával együtt 1834-ben leégett, helyette később újat építettek.
A [[13. század]]ban Badaló már jelentős község, önálló egyházzal, amely [[1550]]-től [[református vallás|reformátusként]] működik tovább. Kőtemplomát 1799-ben kezdték el kibővíteni, a munkálatokkal 1807-ben végeztek, majd abban az évben december 27-én szentelték fel. Harangtornyába egy 1826-ban öntött nagyobb, és egy 1772-ben öntött kisebb [[harang]] található. A paplak a falu több házával együtt 1834-ben leégett, helyette később újat építettek.


A későbbiekben sokszor cserélt gazdát, így elvesztette a térségi jelentőségét, ám a [[17. század]]ban ismét fejlődésnek indult kihasználva a [[huculok|hucul]] és [[ruszin]] tutajosok minden évben megismétlődő [[tisza]]i útját, amikor a hegyi falvakból hozott árut (sót, fát és gyümölcsöket) gabonára cserélték az Alföldön. Az itteniek áru fejében általában élelmet biztosítottak a továbbutazó tutajosoknak.
A későbbiekben sokszor cserélt gazdát, így elvesztette a térségi jelentőségét, ám a [[17. század]]ban ismét fejlődésnek indult kihasználva a [[huculok|hucul]] és [[ruszin]] tutajosok minden évben megismétlődő [[tisza]]i útját, amikor a hegyi falvakból hozott árut (sót, fát és gyümölcsöket) gabonára cserélték az [[Alföld]]ön. Az itteniek áru fejében általában élelmet biztosítottak a továbbutazó tutajosoknak.


Az 1880-as években a faluban 162 ház volt, területe pedig 2122 hold volt. Egészen a [[19. század]] legvégéig a falu nyugodt életét élte, amíg a vasútépítések szükségtelenné, illetve a trianoni határmódosítások lehetetlenné tették a [[tisza]]i kereskedelmet. A falu így folyamatoson vesztett jelentőségéből, majd az [[1920]]-as határmódosítások alkalmával [[Csehszlovákia]] része lett, elszakítva a környező településektől.
Az 1880-as években a faluban 162 ház volt, területe pedig 2122 hold volt. Egészen a [[19. század]] legvégéig a falu nyugodt életét élte, amíg a vasútépítések szükségtelenné, illetve a trianoni határmódosítások lehetetlenné tették a [[tisza]]i kereskedelmet. A falu így folyamatoson vesztett jelentőségéből. A [[trianoni békeszerződés]] előtt [[Bereg vármegye]] [[Tiszaháti járás]]hoz tartozott, majd az [[1920]]-as határmódosítások alkalmával [[Csehszlovákia]] része lett, elszakítva a környező településektől.


Az [[első bécsi döntés]]sel visszakerült [[Magyarország]]ra.
⚫
[[1944]]-ben a falu vörös megszállása után, a sztálinisták több mint 200 magyar lakost hurcoltak gulágokba, közülük 89-en már nem is tértek haza.


⚫
[[1944]]-ben a falu [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|vörös]] megszállása után a [[sztálinizmus|sztálinisták]] több mint 200 magyar lakost hurcoltak [[gulág]]okba, közülük 89-en már nem is tértek haza. A [[Szovjetunió]] felbomlása után, 1991-tól [[Ukrajna|Ukrajnához]] tartozik.
⚫
[[1998]]-ban és [[2001]]-ben a [[Tisza]] áradásai a falut súlyosan pusztították, mivel a termőföldeket teljesen elmosták, így a mezőgazdaságból élő falu megélhetését tették lehetetlenné.
A falu a Trianoni békeszerződés előtt [[Bereg vármegye]] [[Tiszaháti járás]]hoz tartozott.
⚫
== Gazdaság ==


⚫
[[1998]]-ban és [[2001]]-ben a [[Tisza]] [[árvíz|áradásai]] a falut súlyosan pusztították, mivel a termőföldeket teljesen elmosták, így a [[mezőgazdaság]]ból élő falu megélhetését tették lehetetlenné.
⚫
''Badalón'' a szovjet időszakban az itteni ''Kárpátaljai Mezőgazdasági Kísérleti Állomás'' jelentette a legnagyobb bevételt a falu lakosainak. Azóta az állami gazdaságot felszámolták, a helyi mezőgazdaság még mindig leginkább csak az állattenyésztésből áll.


== Népesség ==
== Népesség ==
⚫
A település nagy része [[magyarok|magyar]] nemzetiségű, vallási hovatartozás szerint [[református]]ok. Jelentős (300 fő, 18%) [[cigányok|cigány]] kisebbség is él a községben.


⚫
== Gazdaság ==
⚫
A település nagy része magyar nemzetiségű, vallási hovatartozás szerint reformátusok. Jelentős (300 fő, 18%) cigány kisebbség is él a községben.
⚫
Badalón a szovjet időszakban az itteni [[Kárpátaljai Mezőgazdasági Kísérleti Állomás]] jelentette a legnagyobb bevételt a falu lakosainak. Azóta az állami gazdaságot felszámolták, a helyi [[mezőgazdaság]] még mindig leginkább csak az állattenyésztésből áll.


Az itt élő magyarok nagy része leginkább Magyarországon keres munkát az építőiparban és a mezőgazdaságban.
Az itt élő magyarok nagy része leginkább [[Magyarország]]on keres munkát az építőiparban és a mezőgazdaságban.


==A községi tanács címe==
==A községi tanács címe==
* [[magyar nyelv|magyarul]]: 90253 Beregszászi járás, Badaló, Mártirok u. 224.
* [[magyar nyelv|Magyarul]]: 90253 Beregszászi járás, Badaló, Mártírok u. 224.
* [[ukrán nyelv|ukránul]]: 90253, с. Бадалово, вул. Мартирок, 224
* [[ukrán nyelv|Ukránul]]: 90253, с. Бадалово, вул. Мартирок, 224
* Polgármesteri hivatal telefonszáma: +(3803141)-2-399-5
* A polgármesteri hivatal telefonszáma: +380 (3141)-2-399-5


== Testvérvárosai ==
== Testvérfalvak ==
⚫
* {{Zászló|Magyarország}} [[Tiszakóród]], [[Magyarország]]


⚫
==Jegyzetek==
Badaló [[testvérváros]]ai a következők:
{{jegyzetek}}

{| class="wikitable"
|-
!
! Ország
!! style="width:120px;"| Város
!! style="width:100px;"| Megye / Körzet / Régió / Állam
|-
⚫
| {{Zászló|Magyarország}}
| [[Magyarország]]
| '''[[Tiszakóród]]'''
| [[Szabolcs-Szatmár-Bereg megye|Szabolcs-Szatmár-Bereg]]
|-
|}


==Források==
==Források==
*[[Lehoczki Tivadar]]: Beregvármegye monographiája, III. kötet (Különös rész), Ungvár, 1881, pp. 39–41
* [[Lehoczki Tivadar]]: ''Beregvármegye monographiája'', III. kötet (Különös rész) ([[Ungvár]], 1881) 39–41. o.
*[[Györffy György]]: Beregvármegye.
* [[Györffy György]]: ''Beregvármegye''.


==Külső hivatkozások==
⚫
==Jegyzetek==
* [http://www.karpatalja.ma/cimke/badalo/ Badalói hírek] – Kárpátalja.ma
{{források}}


==Hivatkozások==
{{Beregszászi járás}}
{{Beregszászi járás}}
{{Bereg}}
{{Bereg}}
{{portál|Kárpátalja|-}}
{{portál|Kárpátalja|-|}}


[[Kategória:A Beregszászi járás települései]]
[[Kategória:A Beregszászi járás települései]]

A lap 2017. szeptember 18., 07:57-kori változata

Badaló (Бадалово)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
JárásBeregszászi járás
KözségBeregszász község
Rangközség
Alapítás éve1280
Irányítószám90253
Körzethívószám+380 03141
Népesség
Teljes népesség1715 fő (2002)[1] +/-
Magyar lakosság1 682 fő
Népsűrűség568,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság112 m
Terület1,143 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 06′ 35″, k. h. 22° 38′ 09″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 35″, k. h. 22° 38′ 09″
Badaló (Kárpátalja)
Badaló
Badaló
Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Badaló témájú médiaállományokat.

Badaló (ukránul Бадалово [Badalovo]) Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járás déli részén, a Tisza jobb partján, a magyar határnál fekvő falu.

Története

A község első írásos említése 1226-ból való, ekkor Bodolou néven írták nevét, és még Borsova vármegye része volt.

Első birtokosa a Hontpázmány nemzetségből való Hunt fia Gergely volt, aki a birtokot a Balogsemjén nemzetséghez tartozó Vbul fia Egyednek adta cserébe, és ettől kezdve Egyed fiainak birtoka, akik közül az 1332-ben élt Iván e faluról is nevezte magát.

A 13. században Badaló már jelentős község, önálló egyházzal, amely 1550-től reformátusként működik tovább. Kőtemplomát 1799-ben kezdték el kibővíteni, a munkálatokkal 1807-ben végeztek, majd abban az évben december 27-én szentelték fel. Harangtornyába egy 1826-ban öntött nagyobb, és egy 1772-ben öntött kisebb harang található. A paplak a falu több házával együtt 1834-ben leégett, helyette később újat építettek.

A későbbiekben sokszor cserélt gazdát, így elvesztette a térségi jelentőségét, ám a 17. században ismét fejlődésnek indult kihasználva a hucul és ruszin tutajosok minden évben megismétlődő tiszai útját, amikor a hegyi falvakból hozott árut (sót, fát és gyümölcsöket) gabonára cserélték az Alföldön. Az itteniek áru fejében általában élelmet biztosítottak a továbbutazó tutajosoknak.

Az 1880-as években a faluban 162 ház volt, területe pedig 2122 hold volt. Egészen a 19. század legvégéig a falu nyugodt életét élte, amíg a vasútépítések szükségtelenné, illetve a trianoni határmódosítások lehetetlenné tették a tiszai kereskedelmet. A falu így folyamatoson vesztett jelentőségéből. A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Tiszaháti járáshoz tartozott, majd az 1920-as határmódosítások alkalmával Csehszlovákia része lett, elszakítva a környező településektől.

Az első bécsi döntéssel visszakerült Magyarországra.

1944-ben a falu vörös megszállása után a sztálinisták több mint 200 magyar lakost hurcoltak gulágokba, közülük 89-en már nem is tértek haza. A Szovjetunió felbomlása után, 1991-tól Ukrajnához tartozik.

1998-ban és 2001-ben a Tisza áradásai a falut súlyosan pusztították, mivel a termőföldeket teljesen elmosták, így a mezőgazdaságból élő falu megélhetését tették lehetetlenné.

Népesség

A település nagy része magyar nemzetiségű, vallási hovatartozás szerint reformátusok. Jelentős (300 fő, 18%) cigány kisebbség is él a községben.

Gazdaság

Badalón a szovjet időszakban az itteni Kárpátaljai Mezőgazdasági Kísérleti Állomás jelentette a legnagyobb bevételt a falu lakosainak. Azóta az állami gazdaságot felszámolták, a helyi mezőgazdaság még mindig leginkább csak az állattenyésztésből áll.

Az itt élő magyarok nagy része leginkább Magyarországon keres munkát az építőiparban és a mezőgazdaságban.

A községi tanács címe

  • Magyarul: 90253 Beregszászi járás, Badaló, Mártírok u. 224.
  • Ukránul: 90253, с. Бадалово, вул. Мартирок, 224
  • A polgármesteri hivatal telefonszáma: +380 (3141)-2-399-5

Testvérfalvak

Jegyzetek

Források

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Badaló&oldid=19159728”