„Lendvanemesd” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
34. sor: | 34. sor: | ||
|weboldal = |
|weboldal = |
||
}} |
}} |
||
'''Lendvanemesd''' (korábban ''Nemsócz'', {{szlovénul|Nemčavci}}, [[vend nyelv|vendül]] ''Nemčovci'') falu |
'''Lendvanemesd''' (korábban ''Nemsócz'', {{szlovénul|Nemčavci}}, [[vend nyelv|vendül]] ''Nemčovci'') falu [[Szlovénia|Szlovéniában]], [[Muravidék]]en, [[Pomurska]] régióban. Közigazgatásilag [[Muraszombat]]hoz tartozik. |
||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
40. sor: | 40. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
[[1365]]-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Amadéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu ''"Nempty in districtu Sancti Martini"'' alakban szerepel.<ref>Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.</ref> A felsőlendvai uradalom szentmártoni kerületéhez tartozott. A |
[[1365]]-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Amadéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu ''"Nempty in districtu Sancti Martini"'' alakban szerepel.<ref>Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.</ref> A felsőlendvai uradalom szentmártoni kerületéhez tartozott. A Széchy család fiági kihalása után a Batthyány és Szapáry családoké lett. |
||
Vályi András szerint ''" |
Vályi András szerint ''"NEMESÓCZ. Nimcsevczi. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai G. Szapári, és G. Battyháni Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Martyántzhoz nem meszsze, és annak filiája, határja hozzá hasonlító."''<ref>{{Vályi}}</ref> |
||
Fényes Elek szerint ''" |
Fényes Elek szerint ''"Nemsócz, vindus falu, Vas vgyében, a muraszombati uradalomban, 36 kath., 99 evang. lak."''<ref>{{Fényes}}</ref> |
||
Vas vármegye monográfiája szerint ''" |
Vas vármegye monográfiája szerint ''"Nemesd. A házak száma 38, a lakosoké 238, akik csekély kivétellel vendek. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távírója Mura-Szombat."''<ref>{{Borovszky}} Vas vármegye</ref> |
||
[[1910]]-ben 226, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Muraszombati járás]]ához tartozott. [[1919]]-ben átmenetileg a [[Vendvidéki Köztársaság]]hoz tartozott. Még ebben az évben a [[Szerb–Horvát–Szlovén Állam|Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz]] csatolták, ami [[1929]]-től [[Jugoszlávia]] nevet vette fel. [[1941]]-ben átmeneti időre ismét [[Magyarország]]hoz tartozott, de [[1945]] után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. [[1991]] óta a független Szlovénia része. [[2002]]-ben 267 lakosa volt. |
[[1910]]-ben 226, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Muraszombati járás]]ához tartozott. [[1919]]-ben átmenetileg a [[Vendvidéki Köztársaság]]hoz tartozott. Még ebben az évben a [[Szerb–Horvát–Szlovén Állam|Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz]] csatolták, ami [[1929]]-től [[Jugoszlávia]] nevet vette fel. [[1941]]-ben átmeneti időre ismét [[Magyarország]]hoz tartozott, de [[1945]] után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. [[1991]] óta a független Szlovénia része. [[2002]]-ben 267 lakosa volt. |
A lap 2014. június 3., 19:30-kori változata
Lendvanemesd (Nemčavci) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovénia |
Statisztikai régió | Pomurska |
Község | Muraszombat |
Rang | falu |
Alapítás éve | 1365 |
Polgármester | Anton Štihec |
Irányítószám | 9000 |
Körzethívószám | 02 |
Rendszám területkód | MS |
Népesség | |
Teljes népesség | 257 fő (2020. jan. 1.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 192 m |
Terület | 3,25 km² |
Időzóna | UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 40′ 50″, k. h. 16° 10′ 35″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 50″, k. h. 16° 10′ 35″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lendvanemesd témájú médiaállományokat. |
Lendvanemesd (korábban Nemsócz, szlovénül: Nemčavci, vendül Nemčovci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Muraszombathoz tartozik.
Fekvése
Muraszombat északi szomszédságában a Lendva bal partján fekszik.
Története
1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Amadéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Nempty in districtu Sancti Martini" alakban szerepel.[2] A felsőlendvai uradalom szentmártoni kerületéhez tartozott. A Széchy család fiági kihalása után a Batthyány és Szapáry családoké lett.
Vályi András szerint "NEMESÓCZ. Nimcsevczi. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai G. Szapári, és G. Battyháni Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Martyántzhoz nem meszsze, és annak filiája, határja hozzá hasonlító."[3]
Fényes Elek szerint "Nemsócz, vindus falu, Vas vgyében, a muraszombati uradalomban, 36 kath., 99 evang. lak."[4]
Vas vármegye monográfiája szerint "Nemesd. A házak száma 38, a lakosoké 238, akik csekély kivétellel vendek. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távírója Mura-Szombat."[5]
1910-ben 226, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a Vendvidéki Köztársasághoz tartozott. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, de 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 267 lakosa volt.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye