„Papaja” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: jbo:rutrpaupau |
|||
| 51. sor: | 51. sor: | ||
[[en:Papaya]] |
[[en:Papaya]] |
||
[[am:ፓፓያ]] |
|||
[[ar:بابايا]] |
|||
[[as:অমিতা]] |
|||
[[az:Qovunağacı]] |
|||
[[bcl:Tapayas]] |
|||
[[be:Дыннае дрэва]] |
|||
[[be-x-old:Папая]] |
|||
[[bg:Папая]] |
|||
[[bjn:Kostéla]] |
|||
[[bn:পেঁপে]] |
|||
[[bo:སེ་ཡབ།]] |
|||
[[ca:Papaier]] |
|||
[[ch:Papaya]] |
|||
[[cs:Papája]] |
|||
[[da:Melontræ]] |
|||
[[de:Papaya]] |
|||
[[el:Παπάγια]] |
|||
[[eo:Papajo]] |
|||
[[es:Carica papaya]] |
|||
[[fa:پاپایا]] |
|||
[[fi:Papaija]] |
|||
[[fj:Weleti]] |
|||
[[fr:Papaye]] |
|||
[[gl:Papaio]] |
|||
[[gu:પપૈયાં]] |
|||
[[he:פפאיה]] |
|||
[[hi:पपीता]] |
|||
[[hr:Papaja]] |
|||
[[hsb:Wšědny papajowc]] |
|||
[[ht:Papay]] |
|||
[[hy:Պապայա]] |
|||
[[id:Pepaya]] |
|||
[[io:Papayo]] |
|||
[[it:Carica papaya]] |
|||
[[ja:パパイア]] |
|||
[[jbo:rutrpaupau]] |
|||
[[jv:Katès]] |
|||
[[ka:ნესვის ხე]] |
|||
[[ko:파파야]] |
|||
[[koi:Папайя]] |
|||
[[kv:Папайя]] |
|||
[[la:Carica papaya]] |
|||
[[lbe:Папайя]] |
|||
[[ln:Payipayi]] |
|||
[[lo:ໝາກຫຸ່ງ]] |
|||
[[lt:Papajinis melionmedis]] |
|||
[[lv:Papaija]] |
|||
[[map-bms:Katès]] |
|||
[[ml:പപ്പായ]] |
|||
[[mr:पपई]] |
|||
[[mrj:Папайя]] |
|||
[[ms:Betik]] |
|||
[[my:သင်္ဘောပင်]] |
|||
[[nah:Ochonetli]] |
|||
[[ne:मेवा]] |
|||
[[nl:Papaja]] |
|||
[[no:Papaya]] |
|||
[[nv:Hashkʼaan dootłʼizhí (babáayah)]] |
|||
[[or:ଅମୃତଭଣ୍ଡା]] |
|||
[[pa:ਪਪੀਤਾ]] |
|||
[[pam:Kapaya]] |
|||
[[pl:Melonowiec właściwy]] |
|||
[[pt:Mamão]] |
|||
[[qu:Papaya]] |
|||
[[ro:Papaya]] |
|||
[[ru:Папайя]] |
|||
[[rw:Ipapaya]] |
|||
[[sa:मधुकर्कटीफलम्]] |
|||
[[sh:Papaja]] |
|||
[[simple:Papaya]] |
|||
[[sk:Papája melónová]] |
|||
[[so:Babaay]] |
|||
[[sr:Papaja]] |
|||
[[su:Gedang]] |
|||
[[sv:Papaya]] |
|||
[[sw:Mpapai]] |
|||
[[ta:பப்பாளி]] |
|||
[[te:బొప్పాయి]] |
|||
[[th:มะละกอ]] |
|||
[[tl:Papaya]] |
|||
[[to:Lesi]] |
|||
[[tr:Papaya]] |
|||
[[udm:Папайя]] |
|||
[[uk:Папая]] |
|||
[[ur:پپیتا]] |
|||
[[vi:Đu đủ]] |
|||
[[zh:番木瓜]] |
|||
[[zh-min-nan:Bo̍k-koe]] |
|||
A lap 2013. március 9., 11:59-kori változata
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
| Adathiányos | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Carica papaya L. | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Papaja témájú médiaállományokat és Papaja témájú kategóriát. |
A papaja vagy dinnyefa (Carica papaya) a keresztesvirágúak rendjébe és a dinnyefafélék családjába tartozó faj. Gyümölcse szintén papaja néven ismert.
Származása, elterjedése
Valószínűleg több faj kereszteződéséből származik, föltehetően Mexikóban alakult ki. Az amerikai kontinensen, a térítők között őshonos.
Megjelenése, felépítése
Pálmaszerű, el nem ágazó törzse 8–10 m magas. Levelei a törzs tetején, csokorban helyezkednek el. Egy-egy levélnyél akár 60 cm hosszú is lehet. Az apró, zöldes színű porzós virágok önállóan vagy kettes-hármas csoportokban, a törzs felső részén találhatók.
Ránézésre a sárgadinnyéhez hasonló, érett állapotban narancssárga 20–30 cm-es bogyótermései a törzs felső részén, a levélkorona alatt fejlődnek ki. Egy-egy papajagyümölcs akár 5 kg-ot is nyomhat. Rózsaszín vagy narancssárga gyümölcshúsa mintegy 3 cm vastag. Fekete, borsónyi magvai a termés központi üregét töltik meg.
Felhasználása
A trópusi területeken termesztik; Mexikóban már évszázadokkal a klasszikus közép-amerikai kultúrák előtt művelésbe vonták.
Sok helyen kedvelt gyümölcs. Salátákhoz, süteményekhez, ivólevekhez is felhasználják. Leve savanykás, üdítő ital.
Gyümölcse bizonyos emésztési zavarok (gyomorsav-elégtelenség, emésztési problémák miatt kialakuló migrén, felfúvódás, hasnyálmirigy-elégtelenség) kezelésére is ajánlott. Kivonatát a bél különféle élősködői (Oxyuris, Ascaris, Ancylostom), valamint visszértágulatos fekély, aranyér- és bőrproblémák (tályogok, sebek és különféle bőrbetegségek) ellen is alkalmazzák. A gyümölcshúst a trópusokon a növény saját leveleibe csavarják, hogy megpuhuljon.
Tejnedve egy papain nevű, a pepszinhez hasonló fehérjebontó enzimet (proteáz) tartalmaz. A papaja hatóanyaga élősködőellenes szer, amely nyugtatja az emésztőrendszert. Elősegíti a fehérjék, a zsírok és a cukrok emésztését, a gyomorsav mennyiségétől függően. Ödémagátló és sebgyógyulást serkentő tulajdonság is jellemzi.
Jóllehet a növény mérgező hatását nem jelezték, a dinnyefából készült termékek csak orvosi rendelvényre kaphatók, mert egyesekből allergiás tüneteket váltanak ki és módosíthatják a véralvadást is.
Források
- A természet füvészkertje. Reader's Digest. ISBN 963 956 201 7
- Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 495. o. ISBN 963-9257-11-7
