Mezővár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezővár (Tešanovci)
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségAlsómarác
Rangfalu
PolgármesterAlojz Glavač
Irányítószám9221
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség340 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság185 m
Terület7,37 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 40′ 46″, k. h. 16° 14′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 46″, k. h. 16° 14′ 16″
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezővár témájú médiaállományokat.

Mártonhely (1887-ig Tessanócz, szlovénül: Tešanovci, régen vendül Tišanovci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 7 km-re északkeletre községközpontjának Alsómarácnak keleti szomszédságában a Lendvába igyekvő Lipnica-patak partján fekszik. A Ravensko nevű sík tájegység egyik legjelentősebb települése.

Története[szerkesztés]

Területén már az ókorban is éltek emberek, ezt bizonyítják a határában található római kori halomsírok.

A település első írásos említése 1340-ben "Terra Tysinolch" alakban történt. Ezzel a Goričko egyik legrégebbi települése. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök királyi adományul illetve cserében kapták a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Tyssanouch in districtu Sancti Martini" alakban szerepel.[2]

Vályi András szerint "TESSANO. Tesanócz. Tót falu Vas Várm. földes Urai Gr. Szapáry, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Martyánczhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű."[3]

Fényes Elek szerint "Tessanocz, vindus falu, Vas vmegyében, a muraszombati uradalomban, 137 kath., 280 evangelikus lak. ágostai oskolával."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint "Mezővár, vend község, 171 házzal és 906 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Mártonhely, távírója Muraszombat. Kath. kápolnája 1891-ben épűlt. Lakosai magyar olvasókört tartanak fenn."[5]

1910-ben 887, többségben szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 375 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus kápolnáját 1887-ben építették.
  • Evangélikus haranglába 1868-ban épült.
  • Római kori halomsírok.

Híres szülöttek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye