Mecsek
 |
Ez a lap már inaktív, viszont a laptörténetek olvashatóságához továbbra is szükséges. Ne használd, és a tartalmán ne változtass! Helyette használd a Hegy infobox sablont. Ha kérdésed van a lap nyugdíjazásával kapcsolatban, a kocsmafalon tedd fel!  This Wikipedia page is currently inactive and is retained primarily for historical interest. |
A Mecsek (horvátul: Meček, németül: Metscheck) középhegység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra. A legmagasabb csúcsa a Zengő, amelynek magassága 682 m.
A Mecsek három részre tagolható:
- Kelet-Mecsek vagy Keleti-Mecsek
- Közép-Mecsek
- Nyugat-Mecsek vagy Nyugati-Mecsek
Földrajza
A hegység körülbelül 500 négyzetkilométernyi területet fed be. Az ország többi részéhez viszonyítva gazdag ásványkincsekben (többek közt uránban is). Déli határa a Pécsi-félmedence, észak-északkeleti a Völgységi-patak és az Ófalui-völgy, északnyugati a Dombóvár-Szentlőrinc törésvonal, keleten pedig a Duna ártere. Legmagasabb pontjai: Zengő (682 m), Tubes (611 m), Hármas-hegy (604 m), Dobogó (594 m), Jakab-hegy (592 m), Szószék (586 m), Szamár-hegy (564 m).
A klíma vegyes jelleget mutat, elemei részben mediterránok, részben kontinentálisak. A tájra húsz-harminc olyan növényfaj is jellemző, amely nem él a Kárpát-medence más részein.
Geológiája
Szigethegység, a Variszkuszi-hegységrendszer maradványa, északkeleti-délnyugati irányú ősi vonulatokkal. Lemeztektonikailag a kunsági egységhez tartozik.[1] Nyugati, karsztosodott része főleg triász kori mészkőből és perm-triász vörös homokkőből áll, a keleti rész főleg jura, kisebb részben kréta kori, helyenként urántartalmú kőzetekből. E két tömbtől haránt törésvonalak határolják el a miocén kori, antracit tartalmú kőzetekből álló, fennsíkszerű Közép-Mecseket.
Fő kőzetei:
- Magmás kőzetek: fonolit, trachdolecit, andezit
- Üledékes kőzetek: mészkő, homokkő, aleurolit, konglomerátum
- Metamorf kőzetek: fillit, szericites fillit
A Mecsek legöregebb, kora paleozoikumi, kristályos-metamorf kőzetei összefüggően Fazekasboda és Mórágy környékén találhatók meg legnagyobb tömegben. A nyugati és középső Mecsekből a felszínen ennél fiatalabb, perm időszaki és triászi képződmények ismertek. A Közép-Mecsek kőszene jura – ezen belül alsó liász – kori, de elkülönült tömegei a Kelet-Mecsekben is megtalálhatóak, Szászvár és Nagymányok környékén. [2]
Vízrajza
A Mecsek legfontosabb vízgyűjtői: Északon a Völgységi-patak, északnyugaton a Baranya-csatorna, délnyugaton a Pécsi-víz, délen a Vasas-Belvárdi víz. Ezeket a Mecsekből mintegy ezer forrás táplálja.
Éghajlata
A Mecsekben szubmediterrán hatások érvényesülnek, az északi és a déli lejtők közt azonban jelentős éghajlati különbségek alakultak ki. Az éves csapadék átlaga 710 mm, az éves középhőmérséklet 10°C körül van.
Élővilága
A Mecsekben 13 olyan növénytársulást írtak le, amelyek csak itt fordulnak elő. Több, mint száz védett és fokozottan védett növényfaj él itt! Több növényfaj Európában a Mecsekben éri el földrajzi elterjedésének északi határát. A hegységtől északra csak szórványosan vagy egyáltalán nem fordul elő. Ilyen fajok például az aranyos baraboly (Chaerophyllum aureum), a baranyai peremizs (Inula spiraeifolia), az illatos hunyor (Helleborus odorus), az olasz müge (Asperula taurina ssp. leucanthera). A nevezetes bennszülött (endemikus) fajok közül kiemelt természeti örökség a bánáti bazsarózsa (Paeonia banatica).
Barlangok
A hegység területén körülbelül száz barlang található. A változatos alapkőzeten kialakult mészkőterületeket nagyrészt nemkarsztos kőzet borítja, csak kis felszíni kibukkanásokat találunk, amelyek elárulják, hogy mi is van a lábunk alatt. Ezek szurdokvölgyek, mély, tölcsér alakú víznyelősorok és néhány igazi karsztforrás. A mecseki barlangok jelentős része szűk, kacskaringós aknákból állnak, víznyelőként indulnak és 20-30 méter után eltömődnek. Ilyen jellegű víznyelők táplálják az Abaligeti-barlangot csakúgy, mint a vízellátásba befogott orfűi Vízfő-forrás barlangját, a Mánfai-kőlyukat vagy akár a Tettye-forrást is. Különlegesek a Babás Szerköveknél a permi vörös homokkövében mállással kialakult üregek. Szintén nem szokványos módon alakult ki a miocén mészkőben szivárgó vizek hatására kialakult Füstös-lik.
Települései
Tájvédelmi körzetei
Természetvédelmi területe
- Nagy-mező és Arany-hegy Természetvédelmi Terület
Lásd még
Felhasznált irodalom
Kordos L. – Jakucs L., Gádoros M., Tardy J. : Magyarország barlangjai, Gondolat kiadó, Budapest, 1984
Külső hivatkozások
.jpg){kind=small}
|
Ez a hegyről vagy hegységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |