Zimbabwe

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 2001:4c4e:2282:ef00:951d:ef79:9e79:77bd (vitalap) 2021. május 25., 21:17-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Népességének változása)
Zimbabwei Köztársaság
Republic of Zimbabwe
Zimbabwe zászlaja
Zimbabwe zászlaja		 Zimbabwe címere
Zimbabwe címere
Nemzeti mottó: Egység, szabadság, munka
(angol, „Unity, Freedom, Work”)
Nemzeti himnusz: Blessed be the Land of Zimbabwe
FővárosaHarare
d. sz. 17° 50′, k. h. 31° 03′Koordináták: d. sz. 17° 50′, k. h. 31° 03′
Legnagyobb városHarare
Államformafélelnöki köztársaság
Vezetők
ElnökEmmerson Mnangagwa
1. alelnökConstantino Chiwenga
2. alelnökKembo Mohadi
Hivatalos nyelvangol, barwe, conga, cseva, csvana, kalanga, nanzva, ndau, ndebele, sona, szoto, tonga, tshwa, venda, xhosza, zimbabwei jelnyelv[1]
Beszélt nyelveksona, ndebele, xhosa
Függetlenségaz Egyesült Királyságtól
Kikiáltása1965. november 11.
Elismerése1980. április 18.
Tagság
Lista
ENSZ, Afrikai Unió, IMF
Népesség
Népszámlálás szerint15 178 979 fő (2022)[2]
Rangsorban72
Becsült13 061 239 fő (2012. augusztus)
Rangsorban72
Népsűrűség29 fő/km²
GDP
Összesnincs adat
PPP: 2,212 milliárd dollár
Egy főre jutónincs adat
PPP: 188 dollár
HDI (2007)0,513 (151) – közepes
Földrajzi adatok
Terület390 757 km²
Rangsorban60
Víz1%
Időzónaközép-afrikai idő (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznemdél-afrikai rand, botswanai pula, font sterling, euró, amerikai dollár
Nemzetközi gépkocsijelZW
Hívószám263
Segélyhívó telefonszám
  • 999
  • 994
  • 995
  • 993
Internet TLD.zw
Villamos hálózat220 volt
Elektromos csatlakozó
  • AC power plugs and sockets: British and related types
  • BS 1363
Közlekedés irányabal
A Wikimédia Commons tartalmaz Zimbabwei Köztársaság témájú médiaállományokat.

Zimbabwe (korábban Dél-Rhodézia vagy Dél-Rodézia) egy Magyarország területénél négyszer nagyobb ország Afrika déli részében. Északon a Zambézi, délen a Limpopo völgye határolja.

Földrajz

Északon Zambia határolja, keleten Mozambik, délen a Dél-afrikai Köztársaság, délnyugaton Botswana. Az ország legnyugatibb csücske érinti Namíbiát.

Domborzat

Zimbabwe domborzati térképe

Vízrajz

Legjelentősebb folyója a Zambézi, amely az ország északi határán folyik, nyugatról keleti irányba.

Éghajlat

Zimbabwe fennsíkján a száraz évszak alatt az éghajlat mérsékelt. A hűvösebb, szárazabb évszakban (májustól októberig) az éghajlat mediterrán jellegű, napos, meleg nappalokkal és hűvös éjszakákkal, amikor a hajnali fagyok sem ritkák. Hó sohasem esik.

A Zambézi völgyében és a délkeleti alföldön forróbb és nedvesebb a klíma, de télen kevés csapadék esik.

Jellegzetes az esők alatti gyakori villámlás (főleg novembertől áprilisig).

Élővilág, természetvédelem

Nemzeti parkjai

A zimbabwei nemzeti parkok hivatalos honlapja szerint a következő nemzeti parkok a legjelentősebbek:

A lista nem teljes. A kevésbé híres nemzeti parkok mellett számontartanak még kirándulóhelyeket, botanikus kerteket, szafari övezeteket, állatrezervátumokat.

Természeti világörökségei

Bővebben: Zimbabwe világörökségi helyszínei

Zambiával közös természeti világörökség a két állam határán fekvő Viktória-vízesés. A világörökség része még Mana-Pools Nemzeti Park, Sapi és Chewore Szafari övezet, vagyis a Mana Pools Nemzeti Park a csatlakozó területekkel.

Történelem

A középkorban bantuk éltek a területén, ők építették a ma csak romokban látható kőépítményeket. Megszervezték a Monomotapa államot, amely az Indiai-óceán partvidékére aranyat és elefántcsontot szállított, ott textíliát és üvegárut vásároltak. Ezt a kereskedelmet a portugálok megjelenése tette tönkre. A bantu népvándorlás folytatódott, a mai Zimbabwe népei a 19. században foglalták el mai lakhelyüket.

Cecil Rhodes 1888-ban kötötte meg az első szerződését a mai Zimbabwe területén: bányászati jogot szerzett a ndebele nép főnökétől. Erre hivatkozva elérte a brit kormánynál, hogy az általa vezetett gazdasági társaság (British South Africa Company) államot szervezhessen. Az első szerződést több hasonló követte. 1898-ban szervezték meg a társaság gyarmatát. 1923-ban lett a brit kormány gyarmata. A kezdeti időkben – amikor a bennszülöttek felfogták, hogy elvesztették országukat – lázadások sorát verte le a társaság. A helyzet konszolidálódása után viszonylag sok fehér telepedett le és árutermelő ültetvényes gazdálkodásba kezdtek.

1953-ban a britek szövetséget szerveztek három gyarmatukból – Észak-Rhodéziából (ma Zambia), Dél-Rhodéziából (ma Zimbabwe) és Nyaszaföldből (ma Malawi). Ez a szövetség nem volt sikeres, 1963-ban feloszlott.

Ian Smith vezette a gyarmat fajüldöző politikát folytató, fehér kormányát. Látván, hogy szomszédaiban afrikaiak vezette kormányok kerültek hatalomra, majd függetlenné váltak, tapasztalva, hogy Nagy-Britannia támogatja ezt a folyamatot, egyoldalúan függetlenné nyilvánította magát ez a kormány 1965. november 1-jén. Nagy-Britannia ezt a lépést lázadásnak tekintette. Kezdeményezésére az ENSZ Rhodéziára is kiterjesztette a Dél-Afrikával szemben alkalmazott szankciókat. Rhodéziában hamarosan polgárháború kezdődött, a négerek gerillaháborúba kezdtek a fehér kormány ellen. Vezetőik Robert Mugabe és Joshua Nkomo voltak. Ők egymással is rivalizáltak.

Bővebben: rodéziai bozótháború

1979-re Ian Smith kormánya belátta, hogy nem győzhet. Megállapodtak a hatalomátadás módjáról és arról, hogy annak során garantálják a fehérek személyes biztonságát. 1980-ban többségi kormány alakult, Rhodézia felvette a Zimbabwe nevet és nemzetközileg elismerten is független országgá vált. A miniszterelnök Robert Mugabe lett, aki 1987-ben az államfői tisztséget is megszerezte, fokozatosan diktatórikus hatalmat épített ki. Kiszorította a hatalomból a fehér telepesek képviselőit, akik a 2000-ben elindított kaotikus földreform és a néha pogromokba torkolló üldözések elől tömegesen menekültek el az országból.

Az ország virágzó gazdasága emiatt összeomlott, az alapvető árucikkekből hiány alakult ki. A nemzetközi tiltakozásokat semmibe véve, Mugabe a 2002-es elnökválasztásokat meghamisítva újabb 6 évre megőrizte elnöki székét (a hivatalos eredmények szerint 56,2%-ot kapott, míg ellenfele Morgan Tsvangirai 41,9%-ot). 2003-ban az ellenzék és a szakszervezetek tiltakozó akciókat szerveztek, az erőszakszervezetek keményen közbeléptek. A kormányzó ZANU-PF párt a 2005. márciusi parlamenti választásokon 2/3-os többséget szerzett, és alkotmányt módosított (többek között újból létrehozták a szenátust, amelyet a '80-as évek végén oszlattak fel).

2017. novemberében Robert Mugabe elnök ellen a hadsereg puccsot hajtott végre, aki ezután lemondott[3]

2005 áprilisában elindult a „rendcsináló művelet”, amelynek során ENSZ-becslések szerint kb. 700 000, főleg szegény, az ellenzéket támogató személy házát semmisítették meg. A ZANU-PF 2006. decemberben bejelentette, hogy szándékában áll Mugabe elnöki mandátumának meghosszabbítása 2010-ig, amikor az elnöki és parlamenti választásokat „összehangolják”.

A Mugabe kormány döntéseinek hatására az ország lakossága 5 éven belül nagyjából 1 millió fővel csökkent, a lakosság egynegyede HIV-vírussal fertőzött.

A zimbabwei hadsereg 2017. november 15-én hajnalban elfoglalta a ZBC állami televíziót és bejelentette, hogy átvette az ország irányítását Robert Mugabe elnök kormányától.[4][5] ZBC állami televízióban Sibusisiwe B. Moyo dandártábornok jelentette be a hatalomátvételt.[6]

Közigazgatás és politikai rendszer

Alkotmány, államforma

Emmerson Mnangagwa Zimbabwe második elnöke, elődje, a 93 éves Mugabe 37 éven át vezette az országot[7]

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Kétkamarás Parlament: Képviselőház (150 hely, amelyből 120-at a nép választ 5 évre, 12-t az államfő nevez ki, 10 a hagyományos törzsfőknek van fenntartva, 8 helyet az államfő által kinevezett tartományi kormányzók töltenek be); a Szenátus (66 hely: 50-et a nép választ 5 évre, 6-ot az államfő nevez ki, 10-et a Törzsfők Tanácsa nevez ki).

A 2005-ös választási eredmények:

  • Képviselőház: kormányzó ZANU-PF – 59,6%, MDC – 39,5%, egyéb – 0,9%.

Szenátus: ZANU-PF – 73,7%, MDC – 20,3%, egyéb – 4,4%, független – 1,6%.

Főbb pártok:

  • kormányzó: Zimbabwei Afrikai Nemzeti Unió-Hazafias Front (ZANU-PF, Zimbabwe African National Union-Patriotic Front)
  • ellenzéki: Mozgalom a Demokratikus Változásokért (Movement for Democratic Change, MDC)

Politikai pártok

  • Movement for Democratic Change (MDC)
  • Zimbabwe African National Union – Patriotic Front (ZANU-PF)
  • International Socialist Organisation
  • National Alliance for Good Governance
  • Zimbabwe African National Union – Ndonga
  • Zimbabwe People's Democratic Party
  • Zimbabwe Youth in Alliance

Közigazgatási beosztás

Zimbabwét 8 tartomány és 2 tartomány jogú város (Bulawayo és Harare) alkotja:

Zimbabwe tartományai
  1. Bulawayo
  2. Harare
  3. Manicaland
  4. Közép-Mashonaland
  5. Kelet-Mashonaland
  6. Nyugat-Mashonaland
  7. Masvingo
  8. Észak-Matabeleland
  9. Dél-Matabeleland
  10. Midlands

Védelmi rendszer

Bővebben: Zimbabwe hadereje

Népesség

Harare, a főváros központjának egy része (2006)
Sona település, Murewa

Népességének változása

A népesség alakulása 1960 és 2022 között
Lakosok száma
3 752 390
4 568 317
5 573 282
6 796 863
8 527 836
10 461 782
11 846 110
12 640 922
12 784 041
15 178 979
1960196619721978198419901996200220082022
Adatok: Wikidata

Legnépesebb települések

Bővebben: Zimbabwe városai

Etnikai megoszlás

Etnikai csoportok:

  • feketék – 98% (sona – 71%, ndebele – 16%, egyéb – 11%),
  • 1% – fehér,
  • 1% – ázsiai és egyéb.

Nyelvi megoszlás

Az ország nyelvei: angol, sona, xhosza, sindebele, ndebele stb.

Vallási megoszlás

Keresztény és törzsi vallást is gyakorló 50%, keresztény – 25%, törzsi vallású – 24%, muzulmán és egyéb – 1%.

Szociális rendszer

Egyéb

2001-es adatok szerint a lakosság 24,6%-a (1,8 millió ember) HIV-fertőzött.[8]

A lakosság 65%-a vidéken él. A 18 év alattiak aránya 40%. A várható életkor az AIDS miatt nagyjából 40 év.[mikor?]

Gazdaság

Általános adatok

Az ország GDP-jének változása 1980-2010 között
Irodaház Harareban
Piackép a fővárosban
Azbesztbánya területe, Mashava

Zimbabwe Trópusi-Afrika viszonylag legfejlettebb, legsokoldalúbb gazdasággal rendelkező országa volt. Gazdasági partnerei a szomszéd országok, a fejlett európai államok és a Dél-afrikai Köztársaság. A rossz gazdasági döntések, a fehér telepesek kiűzése, az ellenzék elleni hadjáratok, és az ijesztően terjedő AIDS miatt a 2000-es években a gazdasági katasztrófa sújtotta az országot. A jobb élet reményében egyre több zimbabwei vándorolt ki a szomszédos Dél-Afrikába és Botswanába. Emiatt a botswanai határ túloldalán a szomszédos ország hatóságai drótkerítéseket állíttattak (amelyekbe villanyáramot vezettek), Dél-Afrika megerősítette a határőrizetet.

A hivatalos inflációs ráta: 1998-ban 32%, 2004-ben 133%, 2005-ben 585%, 2006-ban közel 1000% volt. 1 USA dollárért 2003-ban 1 (új) zimbabwei dollárt kellett adni, 2006 augusztusában 1 USA dollár már 250 zimbabwei dollárba került. 2007 májusában az infláció 3731,9% volt. A hiperinfláció megfékezése érdekében a 2009 április 12-én határozatlan időre felfüggesztették a zimbabwei dollár használatát, helyette engedélyezték az amerikai dollár, az euró, az angol font, valamint a környező országok valutáinak (dél-afrikai rand, botswanai pula) használatát.

A 2009-ben felállított nemzeti egységkormány intézkedései nyomán a gazdasági helyzet gyorsan normalizálódott, a nominális bruttó hazai termék (GDP) amerikai dollárban kifejezett értéke 2010-ben már meghaladta a 2000-es szintet, majd 2011-ben is gyors ütemben növekedett.[9]

Gazdasági ágazatok

Fő gazdasági ága a mezőgazdaság. A lakosság háromnegyede közvetve vagy közvetlenül a mezőgazdasági termékek termesztéséből, feldolgozásából és árusításából él.

Mezőgazdaság

A fehér telepesek kiűzéséig jellemzőek voltak a 2000 hektáros birtokok, ahol olcsó bérmunkásokkal dolgoztattak és gépeket használtak. Jellemző terményeik a dohány, a kukorica és a gyapot voltak.

A másik jellemző mezőgazdasági forma a törzsi földeken történő legeltető pásztorkodás, valamint a kapás művelés. Kukoricát, kölest, batátát és földimogyorót termelnek.

A High Veld területen szarvasmarha-tenyésztés folyik. A területen tejgazdaságok, baromfi- és sertéstelepek működnek.

Az Inyanga-hegységben déligyümölcs-ültetvények, teaültetvények találhatók.

A Low Veld területen, a Zambézi és a Limpopo völgyeiben öntözőrendszerek mentén déligyümölcs- és cukornádültetvények terülnek el, valamint gyapot és búza termesztése folyik.

Ipar

Kivitelre főként feldolgozóipari termékekből jut: acéllemez, pamutszövet, ruházati cikkek.

Az ország sokféle ásványi nyersanyaggal rendelkezik. Területén található a világ egyik leggazdagabb krómérc-lelőhelye a Great Dyke, amely 500 km hosszú. Az ott bányászott krómércet Gweru városban dolgozzák fel, ahol ferrokrómot állítanak elő. Gweru városban azbeszt feldolgozásával is foglalkoznak.

Az elektromosáram-ellátást a Zambézin épült Kariba-erőmű biztosítja.

Feldolgozóipari ágak (termelési mennyiség szerinti sorrendben):

  • kohászat,
  • fémfeldolgozás,
  • textilipar,
  • élelmiszer- és vegyipar.

Nehéziparát a cement-, műtrágya- és robbanóanyag-gyártás jellemzi.

A délnyugati országrészt a ndebele törzs lakja. A terület centruma a nagy vásárváros, Bulawayo, amely közlekedési csomópont és nehézipari góc. A nehézipar fő jellemzői: elektroacél-gyártás, hengermű, színesfémkohászat, bányagépgyártás, gépkocsi-összeszerelés és rádiókészülék-összeállítás.

A keleti határmelléken Mutare-ban kőolaj-finomító működik, amely Mozambikon át csővezetéken kapja az importált nyersanyagot. Mutare ipara sokoldalú: gépkocsi, üvegáruk, TV-készülékek gyártása és papíripar jellemzi.

A középső részen Kwekwe területén vaskohászati üzemek működnek, valamint aranyfinomítás folyik, Gweruban pedig a króm- és nikkelötvözet előállítása, valamint az azbesztipar jelentős.

Kadoma az aranybányászat és a pamutipar központja.

Közlekedés

Közút

Az utak hossza 97 440 km, ebből 18 514 km aszfaltozott. A Kariba-tavon keresztül vízi útvonalak vezetnek.

Vasút

Bővebben: Zimbabwe vasúti közlekedése

A nemzeti vasúttársaság a National Railways of Zimbabwe. A vasutak hossza 3394 km, ebből 313 km villamosított.

Légi közlekedés

Három nagyobb repülőtere van, Harare (nemzetközi reptér), Bulawayo és Beitbridge településeken.

Kultúra

Nagy-Zimbabwe nemzeti műemlék
Khami romjai

Oktatási rendszer

Kulturális intézmények

Kulturális világörökség

Bővebben: Zimbabwe világörökségi helyszínei

A világ kulturális örökségének része:

Média

Az ország hírközlése állami ellenőrzés alatt áll. Az állam működteti a rádióállomásokat, az egyetlen tévécsatornát és az újságokat. A nemzetközi híreket angol, sona és ndebele nyelven is bemondják. Sok hotelben és magánszálláson műholdas tévéadások is foghatók.

Tudomány

Művészetek

Bővebben: Zimbabwei költők, írók listája

Hagyományok, néprajz

Gasztronómia

Turizmus

Vadállatok a Hwange Nemzeti Parkban

Látnivalók

Sport

Olimpia

Bővebben: Zimbabwe az olimpiai játékokon

Az ország egyetlen nemzeti sportja a labdarúgás.

Ünnepek

Az állami ünnepek alkalmával a hivatalok és az üzletek nagy része zárva tart.

  • Január 1.: újév napja
  • Április 18.: A függetlenség napja
  • Május 1.: A munkások napja
  • Május 25.: Afrika napja
  • Augusztus 11.: A hősök napja
  • Augusztus 12.: A hadsereg napja
  • December 22.: A nemzeti egység napja
  • December 26.: Karácsony (az ajándékosztás napja)

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Zimbabwe’s Constitution of 2013. Constitueproject.org. (angolul) (2018. július 27.) 17. o. (Hozzáférés: 2019. június 19.) arch „The following languages, namely Chewa, Chibarwe, English, Kalanga, Koisan, Nambya, Ndau, Ndebele, Shangani, Shona, sign language, Sotho, Tonga, Tswana,Venda and Xhosa, are the officially recognised languages of Zimbabwe.”
  2. ↑ népszámlálás. (Hozzáférés: 2022)
  3. ↑ Lemondott Robert Mugabe, Zimbabwe elnöke, 168ora.hu
  4. ↑ Zimbabwéban a hadsereg vette át a hatalmat Archiválva 2017. november 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, vs.hu
  5. ↑ Zimbabwe military says it seized power to stop ‘criminals’, irishtimes.com
  6. ↑ A hadsereg átvette a hatalmat Zimbabwéban, index.hu
  7. ↑ Letette hivatali esküjét az új zimbabwei elnök
  8. ↑ CIA országjelentés (2007)
  9. ↑ Zimbabwe GDP-je (forrás: Világbank)

Források

  • Afrika és a Közel-Kelet földrajza – egyetemi és főiskolai tankönyv (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1996) ISBN 963-463-006-5
  • A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963-9516-64-3
  • A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-09-3483-3
  • Gyimesi György: Bedrótozott Afrika (TerraPrint, Budapest, 2003) ISBN 963-9186-47-3
  • Képes földrajz sorozat – Sebes Tibor: Afrika (Móra Ferenc Könyvkiadó, 1969)
  • Lonely Planet: Zimbabwe

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zimbabwe&oldid=23896998”