SB/DV 4 II sorozat

SB/DV 4 II sorozat
SB 4 II
Pályaszám
SB 4 II 51–64 JDŽ 162.001–004 FS 814.001–002 DB 98.8101
Általános adatok
Gyártó	Floridsdorf
Gyártásban	1880–1881
Darabszám	SB: 14 GKB: 2 (SB-től) JDŽ: 8(7 SB-től, 1 GKB-től) FS: 2 (SB-től) DB 1 (JDŽ-től) db
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés	0-4-2T
Nyomtávolság	1 435 mm
Hajtókerék-átmérő	930 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség	45 km/h
Teljes tengelytávolság	3 600 mm
Szolgálati tömeg	24,6 t
Tapadási tömeg	16,0 t
Fékek
Típusa	Vakuumfék
Gőzvontatás
Jelleg	B1-n2t
Hengerek
Száma	2
Átmérője	265 mm
Dugattyú lökethossza	400 mm
Gőznyomás	10,5 atm
Rostélyfelület	0,81 m²
Sugárzó fűtőfelület	3,82 m²
Csőfűtőfelület	36,36 m² (lángjárta)
Forrfelület	40,18 m² (lángjárta)
Teljesítmény	210 LE
Vízkészlet	2,7 m³
Tüzelőanyag-készlet	1,1 t
Sablon • Wikidata • Segítség

Az egyik megőrzött mozdony

Az SB 4 II pályaszámú gőzmozdonyai ún. omnibuszvonati mozdonyok voltak a Déli Vasútnál (SB).

Története

Az Osztrák Északnyugati Vasút Ebel mozdonyai arra indították Louis Adolf Gölsdorfot, hogy a Déli Vasútnál hasonló megoldást keressen. Louis A. Gölsdorf, Karl Gölsdorf apja, ebben az időben a Déli Vasút műszaki igazgatója volt. Ő az Ebel mozdonyok A1 tengelyelrendezésével szemben a B1-et választotta. A mozdonyok fordított hajtásúak lettek, mivel a gőzhengerek a hátsó hajtott tengely mögé kerültek.

Mivel a csomagtér nem volt használható, 1898 és 1902 között átépítették őket hagyományos B1 szertartályos gőzmozdonyokká, megnövelt mozdonysátorral és széntérrel.

A kis mozdonyokat a Pottendorfi vonalon, Leoben és Vordenberg között állították szolgálatba, később az SB más pályaszakaszain is, sőt még a Luxemberg Bahn vonalain is használták. 1904-ben a mozdonyokból az 51-58 pályaszámúak a Graz-Köflacher Eisenbahn-hoz kerültek. 1913 és 1915 között négy mozdonyt selejteztek. Az 54 és az 59 pályaszámúak az FS-hez kerültek 814 sorozatként. 1924-ben nyolc db, köztük 58 a GKB-től, a JDŽ-hez került 162 sorozatként melyből a 162.002 később a DB-hez ment 98.8101 pályaszámon.

Megőrzött mozdonyok

A mozdonyok közül kettő maradt meg mára.

Az FS 814 002 (korábbi SB 59) a Nemzeti Tudományos és Technológiai Múzeum Leonardo da Vinci múzeumban (Milánó), a JDŽ 162 001 (a korábbi SB 52) a Szlovén Vasúti Múzeumban (Ljubljana) található.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a SB 4 II című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

• Herbert Dietrich: Die Südbahn und ihre Vorläufer, Bohmann Verlag, Wien, 1994, ISBN 3-7002-0871-5
• Richard von Helmholtz, Wilhelm Staby: Die Entwicklung der Lokomotive im Gebiete des Vereins deutscher Eisenbahnverwaltungen 1. Band 1835–1880, Oldenbourg-Verlag, München und Berlin, 1930
• P.M. Kalla-Bishop: Italian State Railways Steam Locomotives. Tourret Publishing, Abingdon, 1986, ISBN 0-905878-03-5
• Hans Peter Pawlik, Josef Otto Slezak: Südbahn-Lokomotiven, Verlag Slezak, Wien, 1987, ISBN 3-85416-102-6
• Johann Stockklausner: Dampfbetrieb in Alt-Österreich, Verlag Slezak, Wien, 1979, ISBN 3-900134-41-3
• szerk.: Lányi ernő: Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon. Budapest: Közlekedési dokumentációs Vállalat (1985). ISBN 963-552-161-8