Leoben
| Leoben | |||
| A Mautturm a plébániatemplommal és a Murával | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Stájerország | ||
| Polgármester | Matthias Konrad | ||
| Irányítószám | 8700 | ||
| Testvértelepülései | Xuzhou | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen +/- | ||
| Népsűrűség | 471 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 541 m | ||
| Terület | 107,74 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 47° 22′ 54″, k. h. 15° 5′ 50″ | |||
| é. sz. 47° 22′ 54″, k. h. 15° 5′ 50″ | |||
| Leoben weboldala | |||
Leoben az osztrák Stájerország szövetségi tartomány 2. legnagyobb városa és Észak-Stájerország gazdasági központja.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Leoben Stájerország északi részén, a Mura völgyében fekszik. Az óváros a Mura kanyarulatában a Vordernberger Bach torkolata alatt fekszik. A várostól északra a Hochschwab, tőle keletre pedig az Eisenerzer Alpen hegycsoportok kezdődnek.
Történelme [szerkesztés]
Leobent 904-ben említették először Liupina néven. Majd 1173-ban említették a Forum Liuben nevű települést a mai Jakobskirche körül. 1314-ben már vaskereskedőhelyként említették a II. Ottokár alatt városi rangra emelt Leobent.
1797-ben az első koalíciós háború idején Bonaparte tábornok itt kötötte meg az osztrákokkal a leobeni előbékét. 1805-ben a harmadik koalíciós háborúban Napóleon császár átvonuló csapatai elfoglalták a várost.
A 19. században a városban található, felszámolt gössi apátság épületeiben alapították meg a Gösser sörgyárat, amely azóta is itt működik.
A 20. században lassú fejlődés kezdődött a városban, de ma már a város Ausztria fontos kereskedelmi és gazdasági központja.
Látnivalók [szerkesztés]
- Mautturm
- Régi városháza
- Főtér
- Freimannsturm
- Massenburg
- Göß-kolostor
- Szt. Jakab templom
- Szt. Xavér templom
- Gustav-Adolf templom
- Erzbergbahn (múzeumvasút)
Híres leobeniek [szerkesztés]
- Michael Baumer, festő
- Günther Freitag, író
- Harald Gordon, író
- Friedl Holzer-Kjellberg, világhírű porcelándesigner
- Roland Linz, labdarúgó
- Walter Schachner, futballedző
- Robert Zeppel-Sperl, festő
- Martin Weinek, színész

