SöStB Marchegg

SöStB Marchegg
SöStB – Marchegg - Rosenau , StEG I 108–117 , StEG II 19–25 , MÁV IIr 1281–1282
Pályaszám
SöStB 115–124 StEG I 108–117 StEG II 19–25 MÁV IIr 1281–1282
Általános adatok
Gyártó	Haswell
Gyártásban	1854
Selejtezés	1897-ig
Darabszám	SöStB: 10 ÁVT: 7 (SöStB-től) MÁV: 5 (ÁVT-től) db
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés	1B n2
Nyomtávolság	1 435 mm
Hajtókerék-átmérő	1 739 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség	45 km/h
Szolgálati tömeg	28,85 t
Legnagyobb tengelyterhelés	9,03 t
Gőzvontatás
Hengerek
Száma	2
Dugattyú lökethossza	606 mm
Gőznyomás	6,25 at
Forrfelület	90,0 m² (vízborított)
Tapadósúlyból számított vonóerő	25,424 kN
Sablon • Wikidata • Segítség

A SöStB Marchegg - Rosenau egy szerkocsis gőzmozdonysorozat volt a cs. kir. Délkeleti Államvasútnál (németül: k.k. Südöstliche Staatsbahn, SöStB).

Története

Az SöStB ezzel a tíz mozdonnyal fejleszteni kívánta 1B jellegű személyvonati mozdonyállományát. A mozdonyokat 1851-ben építette a Lokomotivfabrik der WRB és a MARCHEGG, NEUDORF, WEINERN, WARTBERG, LANSCHÜTZ, TORNOCZ, MISKOLCZ, HATZFELD, LOGOS, ROSENAU neveket továbbá a 115–124 pályaszámokat adták nekik. A hátsó hajtótengely – hasonlóan a „SöStB Somorja–Cserhát” sorozathoz – az állókazán mögött volt ami a mozdony kedvezőbb futási tulajdonságait eredményezte. A mozdony belsőkeretes volt, kívül elhelyezett gőzhengerekkel és vezérléssel. Érdekesség, hogy a mozdonyokon nem volt gőzdóm, ellenben két biztonsági szelep is helyet kapott: az egyik az állókazánon, a másik az első kazánövön.

1855-ben az SöStB-t megvásárolta az ÁVT és a mozdonyállományt is átszámozta. A sorozat mozdonyai először „II kat.” 108-117, majd 1873-ban „IIIe. osztály” 19-25 pályaszámokat kaptak. A LANSCHÜTZ, LOGOS és a ROSENAU már 1873 előtt selejtezve lett. A MARCHEGG és a HATZFELD 1891-ben a MÁV állományába került „IIr. osztály” 1281-1282 pályaszámokon. A többi mozdonyt az ÁVT még 1891 előtt selejtezte.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a SöStB – Marchegg bis Rosenau című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

• Ernő Lányi et al. (a Közlekedési Múzeum kiadásában): Nagyvasúti Vontatójárművek Magyarországon (Közlekedési Dokumentációs Vállalat, Budapest, 1985) ISBN 963-552-161-8.

További információk

• A típus története számokban (németül)