KkStB 40 sorozat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
KkStB 40 sorozat
LCJE IVd / kkStB 40.01–30
Pályaszám
LCJE IVd 1–17, 35–39, 58–63,
kkStB 4001-4030
kkStB 40.01–30 hézagokkal
Általános adatok
GyártóSigl/Bécs, Bécsújhely, StEG, ?
Gyártásban18661887
SelejtezéskkStB: 1914-ig
Darabszám30 db
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés0-6-0
Nyomtávolság1 435 mm
Hajtókerék-átmérő1 264 mm
Ütközők közötti hossz4 319 mm
Csatolt kerekek tengelytávolsága3 320 mm
Teljes tengelytávolság3 320 mm
Szolgálati tömeg30,0 t
Tapadási tömeg30,0 t
Gőzvontatás
JellegC n2
Tengelytávolság szerkocsival10 300 mm
Hengerek
Száma2
Átmérője420 mm
Dugattyú lökethossza632 mm
Gőznyomás8,0 kg/cm²
Rostélyfelület1,4 m²
Forrfelület112,0 m²
Szerkocsi
Típusa20
SablonWikidataSegítség

A kkStB 40 egy tehervonati szerkocsisgőzmozdony-sorozat volt a cs. kir. osztrák Államvasutaknál (k.k. österreichische Staatsbahnen, kkStB), mely mozdonyok eredetileg a Lemberg-Czernowitz-Jassy Eisenbahn (LCJE), a Galizische Carl Ludwig-Bahn (CLB) és a Böhmische Westbahn (BWB) –tól származtak.

kkStB 40.01–30 (Lemberg-Czernowitz-Jassy-Eisenbahn)[szerkesztés]

Ezeket a mozdonyokat az LCJE 1866 és 1887 között rendelte különböző mozdonygyáraktól. A mozdonyokat a IV a, b, c, d sorozatba osztotta be, valamint az 1-17, 35-39, 58-63, 67-69 pályaszámokat osztotta ki rájuk. Az LCJE 68 és 69 (később kkStB 40.29, 30) pályaszámú mozdonyok a Bukowinaer Lokalbahnen-től származtak. A kkStB az LCJE 1872-es államosítása után a 4001-4030 pályaszámtartomány alá osztotta be őket. Időközben ismeretlen számú mozdony a Román Államvasutak (CFR) állományába került a kkStB-től, így 1905-től a 40 sorozatba már csak 8 mozdonyt lett beszámozva (8, 14, 16, 22, 2,5, 28-30 pályaszámmal). A mozdonyok 1880 és 1891 között új, erősebb kazánokat kaptak. A kkStB az utolsó a sorozathoz tartozó mozdonyt 1914-ben selejtezte.

KkStB 40 sorozat
CLB IIIa,b,c / kkStB 40.51–65
Pályaszám
CLB IIIa 28–29 (később 41–42)
CLB IIIb 43–50, 52–70
CLB IIIc 51
kkStB 40.51–65
Általános adatok
GyártóSigl/Bécs, Bécsújhely
Gyártásban1859, 18611862, 1864
Selejtezés1906-ig
Darabszám31 db
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés0-6-0
Nyomtávolság1 435 mm
Hajtókerék-átmérő1 258 mm
Csatolt kerekek tengelytávolsága3 320 mm
Teljes tengelytávolság3 320 mm
Üres tömeg31,5 t
Szolgálati tömeg36,5 t
Tapadási tömeg36,5 t
Gőzvontatás
JellegC n2
Tengelytávolság szerkocsival10 300 mm
Hengerek
Száma2
Átmérője422 mm
Dugattyú lökethossza632 mm
Gőznyomás6,5 / 7.0 / 8,0 at
Tűzcsövek
Száma148 / 152
Rostélyfelület1,27 / 1,65 m²
Sugárzó fűtőfelület7,2 / 7,4 m²
Csőfűtőfelület100,1 / 102,8 m²
Forrfelület107,3 / 110,2 m²
Szerkocsi
Típusa20, 21
SablonWikidataSegítség

kkStB 40.51–65 (Galizische Carl Ludwig-Bahn)[szerkesztés]

Ezeket a mozdonyokat a CLB 1849 és 1864 között rendelte a Bécsújhelyi Mozdonygyártól és a Sigl bécsi gyárától. A III a, b, c sorozatba osztotta be őket. A kisbetűk az eltérő kazánméretekre utalnak.

A CLB 1892-es államosítása után a kkStB a megmaradt mozdonyokat a 40.51-40.65 pályaszámtartományba osztotta be. A mozdonyok megkapták a 18 sorozat kazánját. A 40.57-nek un „hullámos tűztere” volt a hozzávaló kazánnal. Ennek a méretét a táblázat második oszlopa tartalmazza. Az eltérő kazánméretek mellett a gőznyomások is különböztek. A mozdonyokat 1903-ig selejtezték.

KkStB 40 sorozat
BWB II
BWB III
kkStB 40.70–99
ČSD 312.4
Általános adatok
GyártóGeorg Sigl
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés0-6-0
Nyomtávolság1435 mm
Hajtókerék-átmérő1 258 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség45 km/h
Csatolt kerekek tengelytávolsága3 318 mm
Teljes tengelytávolság3 318 mm
Üres tömeg31,3 t / 33,8 t
Szolgálati tömeg35,2 t / 37,4 t
Tapadási tömeg35,2 t / 37,4 t
Gőzvontatás
JellegCn2
Tengelytávolság szerkocsival10 186 mm
Hengerek
Átmérője435 mm / 422 mm
Dugattyú lökethossza632 mm
Gőznyomás10
Tűzcsövek
Száma167
Rostélyfelület1,63 m²
Sugárzó fűtőfelület7,9 m²
Csőfűtőfelület110,5 m²
Szerkocsi
Típusa22
SablonWikidataSegítség

kkStB 40.70–99 (Böhmische Westbahn)[szerkesztés]

Az EWB 1861 és 1872 között 30 db háromcsatlós mozdonyt szerzett be tehervonati szolgálatra a Sigl bécsi, később a Maffei müncheni gyárától. A Sigl szállítású mozdonyokat a II sorozat 4-8, 16-25 és 27, a Maffei által szállítottakat pedig a III sorozat 28-41 pályaszámokkal látták el.

Az államosításután a kkStB előbb a 4070-4099 pályaszámokat adta nekik, majd 1895-től a 40 sorozat 70-99 pályaszámtartományba sorolta át őket, ám már nem folyamatos számozással az időközben megejtett selejtezések miatt.

Az I. világháborút követően a még üzemelő mozdonyok közül tíz a Csehszlovák Államvasutakhoz került, ahol a ČSD 312.4 sorozatjelet kapták, a többi az Osztrák Szövetségi Vasutakhoz került, ahol azonban már nem kaptak besorolást, selejtezték őket.

A ČSD-nél 1931-ig selejtezték a sorozatot.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a kkStB 40 című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. - Az eredeti szócikk forrásai szintén ott találhatóak meg.

Irodalom[szerkesztés]

  • Verzeichnis der Locomotiven und Tender der unter der k.k. General-Direction der österreichischen Staatsbahnen vereinigten Linien. Bécs: Verlag der k.k. General-Direction der österreichischen Staatsbahnen. 1892.  
  • Verzeichnis der Lokomotiven, Tender, Wasserwagen und Triebwagen der k.k. österreichischen Staatsbahnen und der vom Staate betriebenen Privatbahnen nach dem Stande vom 31. Dezember 1897. Bécs: Verlag der k.k. österreichischen Staatsbahnen. 1898.  
  • Verzeichnis der Lokomotiven, Tender, Wasserwagen und Triebwagen der k. k. österreichischen Staatsbahnen und der vom Staate betriebenen Privatbahnen nach dem Stande vom 30. Juni 1917, 14. Auflage, Verlag der k. k. österreichischen Staatsbahnen, Wien, 1918
  • Karl Gölsdorf: Lokomotivbau in Alt-Österreich 1837–1918, Verlag Slezak, 1978, ISBN 3-900134-40-5
  • Griebl, Slezak, Sternhart: BBÖ Lokomotiv-Chronik 1923–1938, Verlag Slezak, 1985, ISBN 3-85416-026-7
  • Richard von Helmholtz, Wilhelm Staby: Die Entwicklung der Lokomotive im Gebiete des Vereins deutscher Eisenbahnverwaltungen. 1 München és Berlin: Oldenbourg. 1930.  
  • Johann Stocklausner: Dampfbetrieb in Alt-Österreich, Verlag Slezak, Wien, 1979, ISBN 3-900134-41-3

További információk[szerkesztés]