OMÁV Ia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
OMÁV Ia
OMÁV Ia osztály
OMÁV 24 sorozat
kkStB 205 sorozat
ČSD 254.3 sorozat
Pályaszám
OMÁV Ia 161–190
OMÁV 24.01–30
kkStB 205.01–30
ČSD 254.301–323
Általános adatok
GyártóMf. d. StEG, Bécs
Gyártásban1886-1887, 1890, 18951896
Selejtezés1930-ig
DarabszámOMÁV: 30
kkStB: 30 (az OMÁV-tól)
ČSD: 29 (a kkStB-től) db
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés2-4-2
Nyomtávolság1435 mm
Hajtókerék-átmérő2.120 mm
Futókerék-átmérő1.120 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség80 km/h
Hossz10154 mm
Magasság4330 mm
Csatolt kerekek tengelytávolsága2220 mm
Teljes tengelytávolság6000 mm
Üres tömeg43,7 t
Szolgálati tömeg48,6 t
Tapadási tömeg27,3 t
Gőzvontatás
Jelleg1B1 n2
Hengerek
Száma2
Átmérője460 mm
Dugattyú lökethossza650 mm
Gőznyomás9,5 atm
Tűzcsövek
Száma149
Rostélyfelület2,30 m²
Sugárzó fűtőfelület10,10 m²
Csőfűtőfelület121,70 m²
Szerkocsi
Típusa7
SablonWikidataSegítség

A StEG II 161-190 egy gyorsvonati szerkocsis gőzmozdonysorozat volt a z Osztrák (–Magyar) Államvasút-Társaságnál (OMÁV) (Staats-Eisenbahn-Geselschaft, StEG)

Története[szerkesztés]

A StEG ezt a saját mozdonygyárában készült 30 db, 90 típusjelű mozdonyt az Ia sorozatba osztotta. A szállítás a következő ütemezésben történt: 1886 tíz db, 1887 kettő, 1890 tíz, és négy-négy 1895-1896-ban. Hasonló az i. sorozathoz, de nagyobb kerekekkel készült és további jelentéktelen eltérésekkel a gépezetnél.

A mozdonyok Prágába és Česká Třebovába voltak állomásítva.

Az osztrák és magyar pályaszakaszok szétválasztásakor a mozdonyok az osztrák részen maradtak (StEG 24 sorozat). A StEG 1909-es államosításakor a kkStB a 205 sorozatba osztotta őket. Az első világháború után a megmaradt 29 mozdony a Csehszlovák Államvasutakhoz (ČSD) került, de csak 23 lett a ČSD 254.3 sorozatba beszámozva. A ČSD a sorozat utolsó mozdonyát 1930-ban selejtezte.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a StEG 161-190 című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom[szerkesztés]

  • Lokomotiv-Typen der k.k. landesbef. Maschinen-Fabrik in Wien der priv. österreichisch-ungarischen Staats-Eisenbahn-Gesellschaft. Bécs: M. Engel & Sohn, k.k. Hof-Buchdruckerei und Hof-Lithographie. 1888.  
  • Karl Gölsdorf: Lokomotivbau in Alt-Österreich 1837–1918. Bécs: Verlag Slezak. 1978. ISBN 3-900134-40-5  
  • Helmut Griebl – Josef Otto Slezak – Hans Sternhart: BBÖ Lokomotiv-Chronik 1923–1938. Bécs: Verlag Slezak. 1985. ISBN 3-85416-026-7  
  • Bernhard Schmeiser: Lokomotiven von Haswell, StEG und Mödling 1840–1929 (Nachdruck). Bécs: Verlag Slezak. 1992. ISBN 3-85416-159-X  
  • Heribert Schröpfer: Triebfahrzeuge österreichischer Eisenbahnen - Dampflokomotiven BBÖ und ÖBB. Düsseldorf: alba. 1989. ISBN 3-87094-110-3  
  • Johann Stockklausner: Dampfbetrieb in Alt-Österreich. Bécs: Verlag Slezak. 1979. ISBN 3-900134-41-3  

További információk[szerkesztés]