Gyermekvasút (Budapest)

Széchenyihegy–Hűvösvölgy-vasútvonal
Vonal:	7
Hossz:	11,2 km
Nyomtávolság:	760 mm
Feszültség:	nincs ~
Üzemeltető:	MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:	20 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyermekvasút témájú médiaállományokat.
0 Széchenyihegy 0,4 468 m 0,8 Normafa mh. 1,2 a régi Normafa mh. 1,6 Konkoly-Thege Miklós út 1,7 Csillebérc régen Úttörőváros 3,0 Virágvölgy régen Előre (a terveken Szent Anna kápolna) 4,5 Jánoshegy 5,7 Vadaspark mh. megállás csak csoportok előzetes kérésére 6,5 Budakeszi úti viadukt 6,7 Szépjuhászné régen Ságváriliget 7,7 Kis-Hárs-hegy mh. megszűnt 8,7 Hárshegy 9,5-9,7 Hárs-hegyi alagút 10,0 építéskor elvetett Nagyrét mh. 10,8 Nagykovácsi úti viadukt 11,2 Hűvösvölgy Vontatási telep

A Széchenyi-hegyi Gyermekvasút, azaz a 7-es számú vasútvonal keskeny nyomtávú vasút, Budapest egyik közlekedési látványossága a város II. és XII. kerületében. Érdekessége, hogy a szolgálatot gyermekek látják el felnőttek felügyelete mellett.

A vonal két végállomása Széchenyihegy és a 235 méterrel alacsonyabban elhelyezkedő Hűvösvölgy. A pálya 11,2 km hosszú, egyvágányú, nem villamosított, a vasútvonalon a kereskedelmi és forgalmi szolgálatokat a vonal átadása óta 10-14 éves gyermekek látják el (felnőtt felügyelettel). 2015-ben bekerült a Guinness-rekordok közé, mint a világ leghosszabb olyan vasútvonala, ahol a forgalmi és kereskedelmi szolgálatot gyermekek látják el. A végállomások közötti távot a szerelvények 20 km/h engedélyezett sebességgel átlagosan 40-45 (nyáron kb. 50) perc alatt teszik meg. Neve a tervezéskor Gyermekvasút, építésétől a rendszerváltásig Úttörővasút volt, ma pedig hivatalosan: MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút.

A Kárpát-medencei Kisvasutak Napjának évadnyitó rendezvénye, a Kisvasúti napja: április második szombatja.

Fájl:Guinness rekord igazolás.jpg

Hivatalos Guinness rekord igazolás

A gyermekek vasúti szolgálatának pedagógiai vonatkozása

A vasút valószínűleg részben propagandacéllal épült. A gyakorlatban azonban semmivel sem volt átpolitizáltabb intézmény, mint az 1950-es és 1960-as években bármely másik gyermekintézmény.

A gyerekek ingyenes, játékos foglalkoztatása az Úttörővasút megnyitása előtt vitát váltott ki. A gyakorlati tapasztalatok cáfolták az ellenvetéseket. Az elmúlt több mint hat évtized bebizonyította, hogy a gyermekvasutas közösség és a játékos formában teljesített szolgálatok hasznosak, és szinte összehasonlíthatatlanok bármilyen fiatal- és felnőttkori tapasztalatszerzéssel.

Története

Az Úttörővasút építése

1947-ben az állam akkori vezetősége a MÁV üzemeltetésével egy olyan vasút létrehozása mellett döntött, amelyen a szolgálatot gyermekek látják el. Ekkor még nem tartották szükségszerűnek, hogy a Gyermekvasút a cserkészszövetség vagy az akkoriban alakuló úttörőmozgalom irányítása alatt működjön. A vonal építésekor a Gyermekvasút és Úttörővasút elnevezéseket vegyesen használták, de ekkorra már eldőlt: a vasutat úttörők fogják működtetni. A Gyermekvasút építésére több egyéb helyszín (például a gödöllői kastély környezete, Margit-sziget, Népliget) is szóba került. A Magyar Kommunista Párt Központi Bizottsága végül a budai hegyek mellett döntött 1948 februárjában.

A kisvasút építése 1948. április 11-én kezdődött. Költségtakarékosság céljából három részletben készült el. A munkálatokat a Széchenyi-hegyen, az 1912-ben megnyílt golfpálya helyén kezdték. (Erről kapta nevét a Fogaskerekű vasút felső végállomásától a Gyermekvasúthoz átvezető utca, aminek két oldalán később kisebb erdei játszótereket alakítottak ki.) A rohammunkában épülő, keskeny nyomközű, azaz 760 mm-es nyomtávú vasútvonalat önkéntesek, egyetemisták készítették el. Az ifjúsági brigádok vágták ki az erdőt, fektették le a pályát. Az építés hőstetteiről a Népszava kiadó 1948-ban még egy ifjúsági regényt is megjelentetett.

A vasútépítéssel párhuzamosan a MÁV szakoktatói az első pajtásokat felkészítették a vasútüzem, forgalom szabályaira. Így a vasútvonal megnyitásának napján az első utasokat már vasutas egyenruhába öltözött úttörők fogadhatták. Az első, 3 km-es szakaszt 1948. július 31-én nyitották meg. Ekkor a vonal az akkori Előre állomásig tartott (mai név: Virágvölgy). A pályát 1949. június 24-én Ságváriliget (mai neve: Szépjuhászné), 1950. augusztus 20-án pedig a 198 méter hosszú Hárs-hegyi alagúttal együtt Hűvösvölgy állomásig adták át. A hűvösvölgyi vontatási telep 1951-ben készült el. A hivatalos ideológia szerint az Úttörővasút a szocialista nevelés egyik eszköze volt, az alkotó és termelő munkára való nevelést biztosította. Az Úttörővasútra úgynevezett "problémás gyerekek" nem kerülhettek. Csak jeles vagy jórendű tanulókat vettek fel, bármely tantárgyból a hármas osztályzat kizáró ok volt. Fennállásának teljes idején jellemzően mindig többszörös (az 1970-es években akár tízszeres) volt a túljelentkezés. A pártkáderek gyermekeinek romantika iránti igényét kielégítő Úttörővasútra bekerülni felért egy sikeres egyetemi felvételi dicsőségével.

A Gyermekvasút története

1990-ben a rendszerváltozás évében az intézmény nevét Gyermekvasútra változtatták. Az Úttörőszövetség helyett a kisvasút a MÁV hatáskörébe került. 1989-1991 között a MÁV Keleti Pályafenntartási Főnökség kivitelezésében az építéskor lefektetett 23,60 kg/fm "i" rendszerű sínek helyére a Budapest–Esztergom-vasútvonal átépítése során kinyert, használt, 48 kg/folyóméter súlyú sínszálak beépítésével történt meg a vonali pálya felújítása. 1993-ban szabályoztak be. A keskeny nyomközű vasúti pálya felépítményeként a zúzottkő ágyazatra fektetett faaljakra hevederekkel egymáshoz illesztett sínszálak a korábbi nyíltlemezes, síncsavaros rögzítés helyett a MÁV-nál szabványos GEO-s alátétlemezekkel kerültek lerögzítésre. (Az illesztések adják a járművek forgóvázainak jellegzetes zakatoló hangját.) A hűvösvölgyi vontatási telep felépítményeként maradtak a zúzottkő ágyazatra fektetett faaljakra, nyíltlemezes síncsavaros rögzítéssel leerősített, hevederekkel egymáshoz csatlakozó, a Diósgyőri Acélművekben 1950-ben és 1966-ban gyártott 34,50 kg/fm tömegű „c” jelű sínszálak. Újabban kiegészülve a korszerű, LW jelű vasbetonaljakra fektetett 48-as sínekkel, SKL-14-es leszorítással. A kisvasúti üzemhez képest a rajta közlekedő szerelvények nagy önsúlyából adódó rendszeres tengelyterhelés és a hegyi vonalvezetés kis sugarú íveinek ellenére a 20 km/h pályasebesség miatt alacsony az igénybevétele. Bő fél évszázados koruk ellenére jó állapotban vannak a rendszeresen karbantartott és felújított járművek mellett az 1950-es évek jellegzetesen szocreál hangulatát őrző állomások is

Napjainkban

A Gyermekvasút változatlan népszerűségét jelzi, hogy 2012. június 23-án több mint kétszáz új iskolást avattak gyermekvasutassá a Hűvösvölgyben. Ilyen magas létszámot a vasút rendszerváltás utáni történetében nem avattak, valamikor az 1970-es években volt csupán arra példa, hogy ennyi gyermek végezte el a tanfolyamot egy év alatt. A kisvasúton – amennyiben az aktuális szabályok lehetővé tették – a 2020-2021-es koronavírus járvány idején (nyáron és ősszel) is szolgálatot teljesítettek a gyerekek. Amikor a személyszállítás szünetelt, a gyerekeknek online rendezvényekkel készültek az ifivezetőik. A felnőtt dolgozók karbantartási és felújítási munkálatokat végeztek. A MÁV 100 millió forintból komplexen felújította és fejlesztette Hűvösvölgy állomást, valamint az előtte található parkot. Kisebb-nagyobb munkálatokat végeztek az egész vonalon. Többek között Normafa megállóhelyen is megemelték a peron magasságát, és megújult Virágvölgy állomás. Több jármű is felújításra került, és ekkor érkezett 70 év után újra a Gyermekvasútra az úgynevezett Cax kocsi is.

Képek a kisvasút múltjából

• 
  Személyvonat 1988-ban Szépjuhászné állomáson (akkori nevén Ságváriliget)
• 
  A hűvösvölgyi végállomás 1950-ben
• 
  Zászlófelvonás a szolgálat kezdetén, a Hűvösvölgy állomás előtti téren 1988-ban
• 
  A Hárs-hegyi alagút 1973-ban
• 
  Gőzvontatású nosztalgiavonat a 2000-es évek elején Szépjuhászné állomáson

Működése

Azok az általános iskola 4., 5. vagy 6. osztályába járó gyerekek, akiknek jó a tanulmányi átlaga (jelenleg legalább 4,0), szülői és iskolai hozzájárulással jelentkezhetnek a gyermekvasutas tanfolyamra. A jelentkezésnél fontos kritérium az is, hogy a gyermekorvos egy egyszerű vizsgálat alapján a jelentkezőt alkalmasnak találja a gyermekvasutas szolgálatra.

A tanfolyam során forgalmi ismeretek, jelzési ismeretek, helyismeret, távközlő- és biztosítóberendezések, valamint kereskedelem tantárgyakat tanulnak. A tanfolyam általában hetente egy pénteki vagy szombati alkalmakból áll: péntek délutánonként négy-négy elméleti órán vesznek részt a gyerekek a belvárosban, szombatonként a Gyermekvasút területén a nap egyik felében öt elméleti órán, a másikban gyakorlaton. A gyakorlat során egy-egy állomás biztosítóberendezésének, helyiségének bemutatásából áll, ilyet Jánoshegy kivételével minden állomáson tartanak a tanfolyam ideje alatt. A tanfolyam helyismeret próbával (ahol általában Szépjuhászné állomástól Hűvösvölgy állomásig kell turistaútvonalakon eljutni a gyerekeknek) és tantárgyankénti tételhúzásos, szóbeli vizsgával zárul.

A sikeresen vizsgázott gyerekek legalább öt alkalommal tanulószolgálatot látnak el, itt idősebb gyermekvasutasokat osztanak be melléjük, és a felnőtt dolgozók is segítik a gyakorlati képzésüket. A szolgálati nap során a tanulók az adott szolgálati hely valamennyi beosztásában kipróbálhatják magukat. Nap végén a felnőtt dolgozó osztályozza a tanuló aznapi teljesítményét az iskolából is ismert osztályzatok szerint.

A további szolgálatokban a gyerekek szinte teljesen önállóan, a szokásos iskolai kötöttségek nélkül tevékenykednek. Felelősségérzetüket növeli, hogy munkájuknak tétje van: gyakorlati – és nem csupán elméleti – feladatokat kell megoldaniuk, továbbá az a tény, hogy gyermekvasutasnak lenni saját korosztályuk és a felnőttek szemében egyaránt presztízzsel bír.

A gyerekek jegyvizsgálóként, zárfékezőként, értékcikkárusként, hangosbemondóként, peronügyeletesként és pénztárosként megtanulnak az idegen utasokkal szemben viselkedni, feladatukat magabiztosan végezni, információt nyújtani, kisebb gyermekekkel, felnőttekkel egyaránt kommunikálni. Ezen felül megtanulnak pénzzel bánni, számolni, a vagyont felelősséggel kezelni. A rendelkezők, naplózók és váltókezelők a vonatok közlekedése és tolatási mozgások lebonyolítása kapcsán végzendő cselekvéssorokat, egymás munkájának irányítását (jelzők, váltók kezelését), a szomszéd állomással való kapcsolattartást, utastájékoztató berendezések működtetését, az események naplózását stb. sajátítják el. Munkájukat felnőtt (felelős) vasutas dolgozók felügyelik, segítik. Rendkívüli helyzetekben a felnőtt dolgozók végzik a rendszerint gyermekvasutasok által végzett teendőket.

Abból a megfontolásból, hogy a gyermekvasutasok a lehető legkülönfélébb feladatokat is megtanulják ellátni, minden szolgálatban más szolgálati helyre (állomás, vonat) osztják be őket, más-más beosztásban. Rendelkező beosztásba csak a 20. önálló szolgálattól kerülhetnek a gyerekek. A szolgálatokat az úttörőrajoknak megfelelően, I-XV.-ig számozott csoportokban 15-18 naponta látják el a gyerekek. A csoportok vezetése általában három-négy ifi (ifjúsági vezető) feladata, akik a gyerekek szakmai és pedagógiai irányítását is végzik karitatív keretek között, anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Az ifik középiskolás és egyetemista korúak, munkájukat felnőttek ellenőrzik (szolgálatokban a nevelőtanárok, táborozáskor pedig a táborvezető, egyéb alkalmakkor az adott csoport vagy esemény patrónusa).

A nyári időszakban a gyermekek öt kéthetes turnusban nyaralnak úgy, hogy a tábor ideje alatt ők látják el a szolgálatot, de jut idő pihenésre, szabadtéri, illetve játékos esti programokra, és még a tábor „ügyeletére” is.

A gyermekvasutasoknak a nyolcadik osztály elvégzése után a vasúti szolgálataikat is be kell fejezniük. Számukra augusztus végén ballagást szerveznek. Ezen a napon még egyszer, utoljára egyenruhában utaznak végig a vonalon, csoporttársaik, családtagjaik kíséretében. Az iskolai ballagáshoz hasonlóan minden szolgálati helyet körbejárnak, játékokban vesznek részt, majd az intézmény vezetői elbúcsúznak tőlük.

A gyerekek számára a közös éneklések, a rendszeres foglalkozások egész életükre meghatározóak. Nagyon sok úttörő- vagy gyermekvasutas az általános iskola befejezése után is fellátogat a volt csoportjához, többeknél a pályaválasztásban is jelentős szerepe van ezeknek az éveknek. A mai MÁV kötelékében nagyon sok korábbi úttörő(gyermek)vasutas van. Éppen ezért a Gyermekvasúton évente megrendezik az ún. nosztalgianapot, amikor a tíz évnél régebben elballagottak állnak szolgálatba.

Állomásai és megállóhelyei

Hét állomása és két táblás megállóhelye van (Vadasparkon csak csoportok előzetes kérése esetén állnak meg vonatok, a Budakeszi Vadaspark Szépjuhászné állomásról közelíthető meg):

Megállóhely	Átszállási kapcsolatok
Széchenyihegy	60 (fogaskerekű)
Normafa	21, 21A, 212
Csillebérc	21
Virágvölgy
Jánoshegy	Libegő
Vadaspark (Csak csoportok előzetes kérése esetén állnak meg vonatok)
Szépjuhászné	22, 22A, 222 781, 782, 783, 784, 785, 786, 787, 789, 791, 793, 794, 795
Hárshegy
Hűvösvölgy	29, 57, 63, 64, 64A, 157, 157A, 164, 257, 264 56, 56A, 59B, 61

A megnyitáskor Hárshegy és Ságváriliget (ma Szépjuhászné) állomások között egy további táblás megállóhely (Kishárshegy) üzemelt. A megállóhelyet vontatási nehézségek és az alacsony utasforgalom miatt rövidesen megszüntették.

Vadaspark megállóhelyet 2004-ben építették, 2006 és 2017 között időszakos megállóhelyként működött. A menetrend szerinti személyvonatok csak a nyári időszakban, hétvégenként álltak meg. 2018-tól a vonatok csak csoportok előzetes bejelentése alapján állnak meg.

A jelenlegi Normafa megállóhely 1973 óta üzemel. 1948 és 1973 között egy másik megállóhely üzemelt Normafa néven, mely 400 méterrel volt közelebb Csillebérchez. Az áthelyezés egyik oka az volt, hogy a régi megálló peronja az ív külső oldalán helyezkedett el, így azt a mozdonyról vagy a vonat végéről nézve nem lehetett belátni. A másik ok pedig az volt, hogy 1972-ben az új megállóhely mellett megnyílt a Hotel Olimpia, amit 2018-ban bontottak le.

Megközelítése

A gyermekvasút állomásainak megközelítési lehetőségei:

• Hűvösvölgy
  • a Széll Kálmán tértől vagy a Móricz Zsigmond körtérről a 61-es és az 56A villamosokkal
  • a Budafok, Városház térről az 56-os villamossal
  • a Márton Áron térről az 59B villamossal (tanítási időszakokban hétköznap reggel)
  • Solymár, Nagykovácsi, Remetekertváros irányából az 57-es, 63-as, 64-es, 64A, 157-es, 164-es, 257-es, 264-es buszokkal
  • az Árpád híd budai hídfőjétől (a Szentlélek tértől) a II. kerületen át a 29-es busszal
• Szépjuhászné
  • a Széll Kálmán tértől vagy Budakesziről induló a 22-es, 22A, 222-es autóbusszal vagy helyközi Volánbusz-járatokkal
• Csillebérc
  • a Széll Kálmán tértől a 21-es autóbusszal (a megálló neve Csillebérc, Gyermekvasút)
• Normafa
  • a 21-es, vagy a 21A és hétvégén a 212-es autóbusszal (a megálló neve Normafa, Gyermekvasút)
• Széchenyihegy
  • a Városmajortól a fogaskerekűvel (60-as jelzésű villamos)

Látványosságok a Gyermekvasút környékén

• Bátori-barlang
• Budakeszi Vadaspark
• Budaszentlőrinci Pálos kolostor romjai
• Csacsi-rét
• Disznófő-forrás
• Erzsébet-kilátó
• Kaán Károly-kilátó
• Makovecz Imre-kilátó
• Kossuth-szobor
• Libegő
• Magyar Szentföld-templom
• Makkosmária
• Nagyrét (Hűvösvölgy)
• Ördög-orom
• Széchenyi-emlék
• Széchenyi-hegyi adótorony
• Szent Anna kápolna
• Szent Anna rét
• Tündér-szikla

Járművek

Vontatójárművek

Pályaszám	Kép	Gyártási év (Átépítés éve)	Jelleg	Névleges sebesség	Darabszám	Megjegyzés
Mk45 2001-2006		Gyártás: 1973 Felújítás: 2010-2020 között	Dízelmozdony	40 km/h	6
ABamot 2		Gyártás: 1929 Felújítás: 2020	Dízel motorkocsi	30 km/h	1	Lillafüredről vásárolva
490,039 és 490,056		Gyártás: 1942, 1950 Felújítás: 2002, 2019	Gőzmozdony	35 km/h	2	490,056 üzemképtelen
C–50 303 (korábban C50 3703) és 3788		Gyártás: 1952 Felújítás: 2011	Dízelmozdony	30 km/h	2	303 üzemképes, 3788 üzemképtelen
Mk49 2006		Gyártás: 1961 felújítása folyamatban van	Dízelmozdony	50 km/h	1	üzemképes
M4		?	Dízel-villamos mozdony	?	1	üzemképtelen
Mk48 2030		Gyártás - 1961 Felújítás - Folyamatban	Dízelmozdony	40km/h	1	Kecskeméti kisvasútról átszállítva

Személykocsik

• 8 db Baw-n sorozatú személykocsi („téli kocsi˝)
• 8 db Baw-nn sorozatú személykocsi („nagy kilátókocsi˝)
• 1 db Ba sorozatú személykocsi („ex-kerékpárszállító kocsi˝)
• 2 db Baw-gg sorozatú kerékpár- és babakocsiszállító személykocsi
• 3 db Baw-g típusú személykocsi („nosztalgiakocsi˝)
• BDax 41 pályaszámú poggyászteres személykocsi („postakocsi˝)
• Aax 12 pályaszámú különleges rendeltetésű személykocsi („kis szalonkocsi˝)
• 3 db Ba sorozatú különleges rendeltetésű személykocsi („nagy szalonkocsi˝, „tárgyalókocsi˝, „erdőismereti kocsi˝)
• Bk 357 pályaszámú személykocsi („nyitott peronos kocsi˝)

Egyéb járművek

• pályafenntartási célú teherkocsik: 2 db Fak sorozatú pőrekocsi, 1 db Fa-w sorozatú magas oldalfalú teherkocsi, 1 db Xg, 1 db Hak és 1 db Ha-w sorozatú zárt teherkocsi, 1 db Hak sorozatú fedett teherkocsi, 4 db Uba sorozatú zúzottkőszállító-kocsi, 1 db Ja sorozatú pőrekocsi (tűzvédelmi célú víztartály és homok van rajta elhelyezve), 2 db UBN sorozatú csille
• 1 db motoros pályakocsi (Pft.P.-203)
• 1 db Škoda személy-vágánygépkocsi („sínautó”)
• 1 db kézihajtány
• 2 db R sorozatú személyszállításra berendezett cukorrépa-szállító lóré

Egykori járművek

• Camot 001 "Kis piri" motorkocsi
• M295, 5002 psz-ú zöld színű diesel-villamos mozdony
• Mk48 sorozatú dízelmzdonyok (2005, 2036, 2038)
• Camot 285,502 és 503 psz-ú motorkocsik
• Bamot 801 psz-ú motorkocsi
• 490-es sorozatú gőzmozdonyok (044, 049, 053)
• C50, 3703 dízelmzdony
• Kv-01 pályaszámú aláverőgép

Balesetek

A Gyermekvasúton csak ritkán történt kisebb baleset, komolyabb személyi sérülés nélkül: 2010 februárjában a szerelvény egy autóval ütközött össze, az autó egyik utasa könnyebben megsérült, 2015. április 7-én pedig kisiklott a 30233. számú vonat mozdonya (Mk45 2002) a Jánoshegy és Szépjuhászné között, személyi sérülés nem történt. Nagyjából egy hónappal később, május 12-én a 30118. számú vonat utolsó kocsija siklott ki ugyanott, ezért itt pályafelújítást is végeztek. A kocsiban a zárfékező, a jegyvizsgáló, és három utas utazott, személyi sérülés ekkor sem történt. Egy személyvonat siklott ki 2015. november 28-án Hárshegy és Hűvösvölgy között. A 30234 sz. vonat mozdonya és első kocsija hagyta el a pályát, a négy utas (egy felnőtt és három gyermek) és a háromtagú vonatszemélyzet közül senki sem sérült meg. A baleset idején talpfacserét végeztek. 2018 májusában is történt egy koccanásos baleset egy autóval, személyi sérülés nélkül, és a forgalom is hamarosan helyre állt.

Biztosítóberendezés

A vasútvonalon állomástávolságú közlekedés van érvényben. A kapcsolatot egymással telefonon tartó kezelőszemélyzet tagjai a forgalmát hatféle technológiájú berendezés alkalmazásával irányítják. A változatosság fő oka a gyakorlati képzés segítése a tanfolyamok során.

Képgaléria

• 
  Emléktábla
  Széchenyihegy állomáson
• 
  Vonat közeledik a Széchenyi-hegy fennsíkján a bevágásban Normafa megállóhelyhez, mögötte az 1958-ra elkészült tévétoronnyal
• 
  Épületdísz Virágvölgy állomáson
• 
  Mk45 típusú mozdony János-hegy állomáson
• 
  1983-ban egy Bax kocsi és egy Mk45

Források

• A Gyermekvasút honlapja
• Nagy Lajos, Csonka Zsolt, Füstös István, Vinis Gyula: Gyermekvasút a Budai hegyekben, MÁV Jegynyomda, 2000.

Külső hivatkozások

• A Gyermekvasút a Geocaching-en
• További látványosságok
• Kisvasút-adatbázis
• Budapest tömegközlekedési térképe
• A Gyermekvasutasokért Alapítvány Vasútmodellező Szakkörének weblapja
• A Mosoly vonata (1957-es dokumentumfilm a kisvasútról)