Budapest kerületei

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. május 25.) ezen a változaton alapul.

I.

II.

Budapest kerületei Budapest főváros helyi önkormányzati és közigazgatási egységei. Magyarország fővárosa, Budapest jelenleg 23 kerületre oszlik, amelyek közül 20-nak saját (önkormányzat által megállapított) neve is van, amely a kerületben található jelentősebb városrész(ek) neve. A kerületeknek saját polgármesterük és képviselő-testületük van. Sorszámukat római számokkal jelölik.

A kerületek főbb adatai

A táblázat a fejléc megfelelő helyére kattintva átrendezhető.

Kerületszám	Kerület neve	Polgármester	Jelölő szervezetek	Népesség	Terület (km²)	Népsűrűsége (fő/km²)	Létrehozásának dátuma
I.	Budavár	V. Naszályi Márta	Momentum-DK-MSZP-PM-LMP	25 172	3,41	7 381,82	1873. november 17.
II.	—	Őrsi Gergely	Momentum-DK-MSZP-PM-LMP	89 452	36,34	2 461,53	1873. november 17.
III.	Óbuda-Békásmegyer	Kiss László	Momentum-DK-MSZP-PM-LMP	130 560	39,70	3 288,66	1873. november 17.
IV.	Újpest	Déri Tibor	Momentum-DK-MSZP-PM-LMP	100 071	18,82	5 317,27	1950. január 1.^{[m 1]}
V.	Belváros-Lipótváros	Szentgyörgyvölgyi Péter	Fidesz-KDNP	26 013	2,59	10 043,63	1873. november 17.
VI.	Terézváros	Soproni Tamás	Momentum-DK-MSZP-PM-LMP	38 541	2,38	16 193,7	1873. november 17.
VII.	Erzsébetváros	Niedermüller Péter	Momentum-DK-MSZP-PM-LMP	52 362	2,09	25 053,59	1873. november 17.
VIII.	Józsefváros	Pikó András	Momentum-DK-MSZP-PM-LMP	76 916	6,85	11 228,61	1873. november 17.
IX.	Ferencváros	Baranyi Krisztina	Momentum-DK-MSZP-PM-LMP	59 720	12,53	4 766,16	1873. november 17.
X.	Kőbánya	D. Kovács Róbert Antal	Fidesz-KDNP	78 030	32,49	2 401,66	1873. november 17.
XI.	Újbuda	László Imre	Momentum-DK-MSZP-PM-LMP	148 517	33,49	4 434,67	1934. március 1.^x
XII.	Hegyvidék	Pokorni Zoltán	Fidesz-KDNP	57 566	26,67	2 158,46	1940. július 1.^x
XIII.	—	Tóth József	Momentum-DK-MSZP-PM-LMP	121 657	13,44	9 051,86	1938. június 15.^x
XIV.	Zugló	Horváth Csaba	Momentum-DK-MSZP-PM-LMP	124 218	18,13	6 851,52	1935. június 15.^x
XV.	Rákospalota-Pestújhely-Újpalota	Németh Angéla	Momentum-DK-MSZP-PM-LMP	79 675	26,94	2 957,5	1950. január 1.
XVI.	—	Kovács Péter	Fidesz-KDNP	74 499	33,51	2 223,19	1950. január 1.
XVII.	Rákosmente	Horváth Tamás	Fidesz-KDNP	87 673	54,82	1 599,29	1950. január 1.
XVIII.	Pestszentlőrinc-Pestszentimre	Szaniszló Sándor	Momentum-DK-MSZP-PM-LMP	102 216	38,60	2 648,08	1950. január 1.
XIX.	Kispest	Gajda Péter	Momentum-DK-MSZP-PM-LMP	59 648	9,38	6 359,06	1950. január 1.
XX.	Pesterzsébet	Szabados Ákos	független	65 611	12,19	5 382,36	1950. január 1.
XXI.	Csepel	Borbély Lénárd	Fidesz–KDNP	76 092	25,75	2 955,03	1950. január 1.
XXII.	Budafok-Tétény	Karsay Ferenc	Fidesz–KDNP	55 112	34,25	1 609,11	1950. január 1.
XXIII.	Soroksár	Bese Ferenc	független	22 965	40,77	563,28	1994. december 11.

^x: Bár az 1930. évi XVIII. törvénycikk hozta létre, ténylegesen csak a jelzett dátummal kezdte meg működését.

A kerületek története

1873 és 1930 között

1872 decemberében fogadták el Pest, Buda és Óbuda egyesítését, a mai Budapest 1873 őszén jött létre. A főváros napját az egyesítés emlékére november 17-én ünnepelik, ugyanis 1873-ban ezen a napon ült össze az egyesített város tanácsa átvéve az elődvárosok tanácsától az ügyek intézését (ez azonban csak egy volt az egyesítéshez kapcsolódó átszervezés eseményei közül, az önkormányzati választást már szeptemberben megtartották, a főpolgármestert és a polgármestert pedig októberben megválasztották).

A három város egyesítéséből létrejött Budapest eredetileg 10 kerületre oszlott:

a Duna jobb partján (Buda és Óbuda): I. kerület (Vár, Tabán és Krisztinaváros), II. kerület (Országút és Víziváros) és III. kerület (Újlak és Ó-Buda)
a Duna bal partján (Pest): IV. kerület (Belváros), V. kerület (Lipótváros), VI. kerület (Terézváros), VII. kerület (Erzsébetváros), VIII. kerület (Józsefváros), IX. kerület (Ferencváros) és X. kerület (Kőbánya)

1930 után

1930 májusában az 1930. évi XVIII. törvénycikk (Budapest székesfőváros közigazgatásáról) jelentősen módosította a kerületi beosztást: négy új kerület kialakítását határozta el, XI-XIV. sorszámokkal, amelyek azonban csak a következő 10 év folyamán alakultak meg ténylegesen. Ezenkívül Budapesthez csatolták Csepeltől az állami kikötő területét, valamint Budakeszitől a város tulajdonában álló erdőterületet.

A XI. és XII. kerület az I. kerület három részre osztásával alakult ki a Duna jobbparti oldalán, az egykori Buda területén. A XI. kerület 1934. március 1-jétől, a XII. kerület pedig 1940. július 1-jétől működött ténylegesen.

A XIII. és XIV. kerületet a balparti részen, az egykori Pest területén alakították ki úgy, hogy az addigi V., VI., VII. és X. kerületeknek a Dráva utca – Aréna út (ma Dózsa György út) – Kerepesi út – akkori városhatár (északi körvasút) – Duna által határolt kültelki területét elszakították és két részre osztották a váci vasútvonal mentén. A nyugati rész lett a XIII., mely 1938. június 15-től, a keleti pedig a XIV. kerület, mely 1935. június 15-től kezdte meg tényleges működését.

A csepeli állami kikötő területét a IX. kerülethez csatolták, a budakeszi erdő pedig az újonnan létrehozott XII. kerület része lett.

Az átszervezés következtében a korábbi szerkezet, amely az apró IV. kerületből és az azt sugárirányban körülvevő és (kivéve a VIII. kerületet) a városhatárig nyúló kerületekből állt, jelentősen megváltozott. A Belvárost további kis kiterjedésű kerületek vették körül: az I., az V., a VI. és a VII., melyek azonban rendkívül sűrűn lakottak voltak, így népesség szerint egyáltalán nem számítottak kicsinek.

1950 után

1950. január 1-jével Budapesthez csatoltak Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye területéből hét megyei várost (Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest) és tizenhat nagyközséget (Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár). Budapest területéhez csatolták továbbá Csömörtől Szabadságtelepet, Nagykovácsitól Adyligetet és Vecséstől a Ferihegyi repülőteret és környékét.

Az így kialakult Nagy-Budapestet 22 kerületre osztották. A korábbi 14 kerületből egyet (IV.) megszüntettek, és az összes többinek a határai is kisebb-nagyobb mértékben megváltoztak. A fővárossal egyesített 23 településből hármat, a hozzácsatolt három településrészből egyet a régi kerületekhez csatoltak (Albertfalva – XI., Békásmegyer – III., Pesthidegkút – II., Adyliget – II.). A többi 20 egyesített településből és két településrészből kilenc új kerületet hoztak létre. A legészakabbra fekvő Újpest kapta a megszűnt IV. kerület sorszámát, a többi nyolc új kerület pedig körben sorrendben a XV-XXII. számokat. Ezek területe nagyjából az alábbiak szerint alakult ki (a kerülethatárok kisebb-nagyobb részben szinte mindenütt eltérnek az egykori települések határaitól):

IV. kerület: Újpest megyei város (m.v.)
XV. kerület: Rákospalota m.v. és Pestújhely nagyközség (nk.)
XVI. kerület: Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom nk., továbbá Szabadságtelep Csömörtől
XVII. kerület: Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr és Rákosliget nk.
XVIII. kerület: Pestszentlőrinc m.v., Pestszentimre nk., továbbá a Ferihegyi repülőtér és környéke Vecséstől
XIX. kerület: Kispest m.v.
XX. kerület: Pesterzsébet m.v. és Soroksár nk.
XXI. kerület: Csepel m.v.
XXII. kerület: Budafok m.v., Budatétény és Nagytétény nk.

A legutóbbi változás 1994-ben történt, amikor az egykori Soroksár területén létrejött a XXIII. kerület a XX. kerületből való kiválással.

Városrészek

Bővebben: Budapest városrészeinek listája

Budapest 23 kerületének 2007-ben még 198 városrésze volt. Azóta alakultak újabbak is (pl Palotanegyed), illetve a 2012. december 12-én kelt rendeletben a Fővárosi Közgyűlés részben újraszabályozta a városrészek nevét és területét, aminek folytán egyes városrészeket megszüntettek. A rendelet nyomán Budapestnek ma 203 városrésze van.

A legtöbb, szám szerint 33 városrésszel (amiből hármon másik kerülettel is osztozik) a II. kerület büszkélkedhet, míg a legkevesebb, egészen pontosan egyetlen városrészből a VI. kerület áll, amelyet kizárólag Terézváros alkot.

Margitsziget városrész 2013. július 20. óta nem tartozik egy kerülethez sem. A Margit-sziget a főváros közvetlen igazgatása alá került.