Innere Stadt
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Bécs I. kerülete | |||
| Elhelyezkedése Bécsen belül | |||
|
|||
| Egyéb elnevezés: Innere Stadt (Belváros) | |||
| Közigazgatás | |||
| Település | Bécs | ||
| Kerület | I. | ||
| Irányítószám | 1010-1019 | ||
| Polgármester | Ursula Stenzel | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 16 944 fő (2010) +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 2,88 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 48° 12′ 33″, k. h. 16° 22′ 12″ | |||
| é. sz. 48° 12′ 33″, k. h. 16° 22′ 12″ | |||
| Bécs I. kerülete weboldala | |||
Az Innere Stadt Bécs magja, vagyis az I. kerület. Ez a város legrégebbi kerülete; 1850-ig ez az egy kerület volt maga Bécs városa. Több mint 100 000 ember dolgozik a belvárosban, amellyel vezető szerepet tölt be a foglalkoztatottság terén a kerületek körében. Mindemellett a város az első számú turisztikai célpontja.
A kerület lakossága 17 221 fő.
Tartalomjegyzék |
Földrajza [szerkesztés]
Az I. kerület Bécs központjában fekszik. Északkeletről a Leopoldstadt, keletről a Landstraße, délről a Wieden, délnyugatról a Mariahilf, nyugatról a Neubau és a Josefstadt, északnyugatról pedig az Alsergrund kerületek határolják. Egyetlen természetes határa van, ez pedig a Donaukanal, vagyis a Duna-csatorna. Közigazgatási határa még az Urania - Wienfluss - Lothringerstraße - Karlsplatz - Getreidemarkt - Museumsplatz - Museumstraße - Auerspergstraße - Landesgerichtsstraße - Universitätsstraße - Maria-Theresien-Straße útvonal.
Népesség [szerkesztés]
A legutolsó demográfiai felmérés a 2007-es év elején készült. Az adatok csupán megközelítő jellegűek!
Általános [szerkesztés]
A kerület lakossága 1880-ban volt a legmagasabb, ebben az időben ez volt a főváros. Ekkor lakossága 73.000 fő. Ma lakossága kicsivel több mint 17.000 fő. Ez Bécs legsűrűbben lakott kerülete.
Életkor szerinti megoszlás [szerkesztés]
- 28,1%: 60 éves vagy idősebb
- 22,2%: Középkorú
- 9,8%: 15 éves vagy fiatalabb
- A női-férfi megoszlás aránya: 53,3:46,7
Származás és nyelv szerinti megoszlás [szerkesztés]
A kerület lakosságának 25,6%-a külföldi. Megoszlás:
- 74,4% osztrák
- 2,8% más EU-s ország
- 2,7% szerb illetve montenegrói
- 2,2 német
- 17,9% egyéb ország
A kerület lakosságának anyanyelvi (illetve elsődleges nyelvi) eloszlása:
- 79% német
- 4% szerb
- 1,8% magyar
- 1,4% horvát
- 14,3% egyéb nyelv
Vallás szerinti megoszlás [szerkesztés]
A kerület lakosságának vallási megoszlása:
- 51,3% római katolikus
- 22,7% egyéb vallású
- 11% nem vallásos
- 6,6% evangélikus illetve egyéb protestáns
- 5,1% ortodox
- 3,3% jehovista
Politika [szerkesztés]
A kerületet 1946 óta az Osztrák Néppárt (ÖVP) vezeti. Jelenlegi polgármestere, Ursula Stenzel 2005 óta vezeti a kerületet. A legutóbbi (2005-ös) választásokon 13,48%-kal győzött a rivális, SPÖ kormánypárttal szemben.
Címer [szerkesztés]
A kerület címere egy vörös színű pajzson található hófehér kereszt. Bécs város címere majdnem megegyezik ezzel a címerrel. Ezt egyébként már a 13. századtól használják, használatát I. Rudolf tette kötelezővé.
Látnivalók [szerkesztés]
- Stephansdom (Szent István dóm)
- Hofburg
- Wiener Staatsoper (Bécsi operaház)
- Burgtheater (Várszínház)
- Wiener Rathaus (Bécsi városháza)
- Parlament
- Am Hof (A Hofburg előtere)
- Am Graben (Bevásárlóutca)
- Ring (Bécsi körút)
- Maria Theresian Platz (Mária Terézia tér)
- Heldentor (Hősök kapuja)
- Naturhistorischen- und Kunsthistorisches Museen (Természettudományi- és Szépművészeti Múzeumok)
- Universität und Börse (Egyetem és Tőzsde)
Képek [szerkesztés]
-
A Szent István-székesegyház (Stephansdom) egy 1905-ös festményen
-
Bécsi operabál Karl Lueger akkori polgármesterrel
-
Az Operaház (Staatsoper)
-
Várszínház (Burgtheater)
-
Bécsi Egyetem (Universität)
-
A Hofburg és az Am Hof egy része
Lásd még [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Innere_Stadt_(Wien) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

