„Körösnagyharsány” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Apró módosítás |
|||
| 34. sor: | 34. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
[[Fájl:Memory board in Aranyosgerend 1.jpg| |
[[Fájl:Memory board in Aranyosgerend 1.jpg|bélyegkép|balra|150px|A körösnagyharsányi önkormányzat által állított emléktábla [[Aranyosgerend]]en]] |
||
Nevét a [[honfoglalás]] korára vezetik vissza, amikor a honfoglaló [[magyarok]]hoz csatlakozott három [[kabarok|kabar]] törzs, egyik neve ''Harsány'' néven maradt fenn. |
Nevét a [[honfoglalás]] korára vezetik vissza, amikor a honfoglaló [[magyarok]]hoz csatlakozott három [[kabarok|kabar]] törzs, egyik neve ''Harsány'' néven maradt fenn. |
||
| 50. sor: | 50. sor: | ||
A települést később ''Nagy- és Kisharsány'' néven, mint a váradi székeskáptalan birtokát említették, aki még a [[19. század]] első felében is birtokosa volt, majd a [[20. század]] elején Elek Gusztávnénak volt itt nagyobb birtoka. |
A települést később ''Nagy- és Kisharsány'' néven, mint a váradi székeskáptalan birtokát említették, aki még a [[19. század]] első felében is birtokosa volt, majd a [[20. század]] elején Elek Gusztávnénak volt itt nagyobb birtoka. |
||
[[1910]]-ben 1411 lakosából 1336 magyar és 73 román volt. Vallási megoszlásuk: 1288 református, 73 görögkeleti ortodox és 19 izraelita. |
[[1910]]-ben 1411 lakosából 1336 magyar és 73 román volt. Vallási megoszlásuk: 1288 [[református]], 73 [[Román Ortodox Egyház|görögkeleti ortodox]] és 19 [[izraelita]]. |
||
A [[trianoni békeszerződés]] előtt [[Bihar vármegye]] Cséffai járásához tartozott. |
A [[trianoni békeszerződés]] előtt [[Bihar vármegye]] Cséffai járásához tartozott. |
||
A lap 2013. szeptember 29., 15:52-kori változata
| Körösnagyharsány | |||
.jpg) | |||
| Körösnagyharsány megállóhely 1996-ban | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Békés | ||
| Kistérség | Sarkadi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Máté Pál (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 5539 | ||
| Körzethívószám | 66 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 435 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 27,57 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,91 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 00′, k. h. 21° 39′Koordináták: é. sz. 47° 00′, k. h. 21° 39′ | |||
 Körösnagyharsány
Pozíció Békés vármegye térképén
| |||
| Körösnagyharsány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Körösnagyharsány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Körösnagyharsány község Békés megye Sarkadi kistérségében.
Fekvése
Békés megye északkeleti sarkában, a magyar-román határtól 1,5 km-re, Nagyváradtól 23 km-re, a Sebes-Körös bal partján helyezkedik el.
Megközelíthető
- Vonattal a MÁV 127-es számú (Körösnagyharsány–Vésztő–Dévaványa–Gyoma) vonalán érhető el. A megállóhely Körösszakál után található.
- Közúton ugyancsak onnan közelíthető meg. Újjáépítés alatt van a Körösszeg felé menő közút.
Története
Nevét a honfoglalás korára vezetik vissza, amikor a honfoglaló magyarokhoz csatlakozott három kabar törzs, egyik neve Harsány néven maradt fenn.
Körösnagyharsány nevét az 1300-as évek elején a Váradi Regestrum említette először egy oklevélben, amelyben a község egyik lakosát istenítéletre idézték.
1234-ben II. Endre király az Aba nemzetségbeli Demeter mesternek adományozta. A település neve az oklevélben Egyházasharsán néven volt feljegyezve.
1241/1242-ben a tatárjárás idején elpusztult, de később újjáépítették.
Körösharsány hűséges szolgálataiért Bocskai Istvántól hajdúvárosi rangot kapott.
1660-ban a törökök ismét teljesen elpusztították, ezután a Sebes-Körös bal partján építették újjá a jelenlegi települést.
A települést később Nagy- és Kisharsány néven, mint a váradi székeskáptalan birtokát említették, aki még a 19. század első felében is birtokosa volt, majd a 20. század elején Elek Gusztávnénak volt itt nagyobb birtoka.
1910-ben 1411 lakosából 1336 magyar és 73 román volt. Vallási megoszlásuk: 1288 református, 73 görögkeleti ortodox és 19 izraelita.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Cséffai járásához tartozott.
A körösnagyharsányi zsidók története
A településre az első zsidók Nagyváradról érkeztek, az 1700-as évek végén. A harsányi Váradi úti kis zsidó temető legkorábbi síremléke 1855-ből származik. A település első állandó zsidó lakosai az Áron, Klein és Roseth családok voltak. A község központjában, a mai Kossuth téren és környékén telepedtek le, építették meg kereskedésüket, házukat. A harsányi közösség 1880-ban 43, 1890-ben 44 jómódú, vallásos családból állt, az 1900-as évek elején azonban gyors csökkenés kezdődött, több család beköltözött Nagyváradra.
A két világháború között Harsányban élt Grosz Jónás és Krepsz Jenő szatócs és családja, Breyer Ignácné kocsmáros és Steiner Mórné. 1944 áprilisában a Grosz család tagjait sárga csillag viselésére kötelezték, majd a nagyváradi gettóba szállították őket. Az 1945-ben munkaszolgálatból hazatért Grosz Márton is rövidesen elköltözött Körösnagyharsányból, de halála után a faluban temették el.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 7%-a cigány, 1%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei
- Legismertebb eseménye a minden év augusztusában megrendezett falunap.
- Magyarország egyetlen olyan normál nyomközű vasútvonala, amely táblás megállóhellyel (Körösnagyharsány) ér véget, ahol mindössze egy vágány, egy peron és egy ütközőbak van.
- A településen halad át a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
Zsidó emlékek
- A Kossuth téren található a Grosz család nagy méretű háza.
- A Váradi úti kisebb zsidó temető a mai vágóhíd mellett található.
- A nagy zsidó temető. A település határában található, nem messze a ma is használt köztemetőtől. A máig megmaradt síremlékek az 1850-60 és az 1940-es évek között készültek.
Testvértelepülése
Jegyzetek
- ↑ Körösnagyharsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Külső hivatkozások
- Körösnagyharsány község honlapja
- Körösnagyharsány a falvak.hu oldalon
- Könyv a körösnagyharsányi zsidóságról
