Békésszentandrás

Békésszentandrás
Római katolikus templom
Békésszentandrás címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Békés
Kistérség	Szarvasi
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Sinka Imre (független)
Irányítószám	5561
Körzethívószám	66
Népesség
Teljes népesség	3317 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	49,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	77,45 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 52′ 00″, k. h. 20° 28′ 60″46.866667, 20.483333
Békésszentandrás Pozíció Békés vármegye térképén
Békésszentandrás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Békésszentandrás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Békésszentandrás nagyközség Békés megyében, a Szarvasi kistérségben.

Fekvése

Békés megye nyugati kapujában, Szarvas városától 5 km-re fekszik nyugati irányban. A városon áthalad a 44-es számú (Kecskemét – Békéscsaba – Gyula) főközlekedési út.

A település fekvését nagyban meghatározza az a tény, hogy a község területén fekszik Magyarország jelenlegi 5. legnagyobb állóvize, a Kákafoki-holtág. Ezért sokan az Alföld legszebb fekvésű falujának tartják. A településen több mint 500 hétvégi ház található, így idegenforgalmi jelleget kölcsönöz a településnek.

A falu határától nem messze található délnyugati irányban Magyarország legnagyobb kunhalma, a Gödény-halom.

Története

Békésszentandrás (Szentandrás) már az Árpád-korban lakott volt. Nevét 1297-ben említették először az oklevelek 'Andree néven.

1329-ben Zenthonduryas, 1330-ban Zenthandreas néven.

A templom körül fekvő település a szomszédos Fejéregyházhoz hasonlóan valószínűleg a tatárjárás alatt vált lakatlanná.

1297-ben a pusztán álló Szent András templomot Hén és Fejéregyház közt említették. III. András király Hén-nel és Fejéregyházzal együtt adta az Akus nemzetség-beli Akus fia Mihálynak.

1329-ben Wz testvére László és Wz fiától Lukácstól való Tamás nevű unokája öröklött birtoka volt. E birtokot Tamástól Szécsényi Marcell és István mint Fejéregyházához tartozó birtokrészt követelt.

1330-ban azonban megállapították, hogy Szentandrás nem tartozott Fejéregyházához, és ekkor határjelekkel is elválasztották tőle.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg lengyel, szlovák és német) nemzetiségűnek vallotta magát.

Fejéregyház

Ma Fejéregyház puszta Békésszentandrástól északnyugatra.

Nevét 1297-ben említették először az oklevelek Feyreghaz néven.

1297-ben III. András király mint lakatlan földet, melyen "fejéregyház" templom állott Akus nemzetségbeli Mihály fia Akus mesternek adta a lakatlan Hénnel együtt. A kettő között feküdt a Szent András templom.

1329 előtt Károly Róbert király Fehéregyházát Szécsényi Marcellnek és Istvánnak adta cserébe, akik maguknak követelték Szent Andrást is a Wz rokonságtól, de utóbbiak 1330-ban igazolták, hogy a két birtok nem tartozik össze, és határral is el van választva egymástól.

Nevezetességei

Békésszentandrási Duzzasztómű és Hajózsilip

• Községháza
• Református templom
• Katolikus templom
• Szőnyegszövő
• Zsidó temető (XIX. század elejéről származó műemléki értékű síremlékekkel), Stefánia u.
• Holokauszt emlékmű, Zsidó temető előkertjében, 1994.
• Duzzasztó és hajózsilip
• Kunhalmok
• Léderer-kastély

Híres szülöttei

• Mladonyiczky Béla ~ szobrász, éremművész
• Lóránt János Demeter ~ Munkácsy-díjas festő
• Komlósi Ildikó ~ operaénekesnő

Források

• Györffy György: Békésvármegye.

Testvérvárosok

• Kishegyes, Szerbia
• Menyháza, Románia
• Temesszentandrás, Románia

Külső hivatkozások

• Békésszentandrás Önkormányzatának honlapja