Lukácsfa
| Lukácsfa (Lukačevci) | |
 | |
| A lukácsfai kápolna | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Alsómarác |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1365 |
| Polgármester | Alojz Glavač |
| Irányítószám | 9226 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 74 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 185 m |
| Terület | 1,38 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 40′ 00″, k. h. 16° 13′ 09″46.666667°N 16.219167°EKoordináták: é. sz. 46° 40′ 00″, k. h. 16° 13′ 09″46.666667°N 16.219167°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lukácsfa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lukácsfa (korábban Lukasócz, szlovénül: Lukačevci, vendül Likačavci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Muraszombattól 5 km-re keletre Kismálnással összeépülve fekszik.
Története
[szerkesztés]A település első írásos említése 1366-ban történt. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu „Lukachouch in districtu Sancti Martini” alakban szerepel.[2] Nem sokkal korábban alapították. 1685-ben a Széchyek fiági kihalásával a Batthyányak birtoka lett.
Vályi András szerint „LUKASÓCZ. Lukasovcze. Horvát, és német falu Vas Várm. földes Ura G. Batthányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Murai Szombatnak szomszédságában, és annak filiája, síkos földgye termékeny, réttye jó, legelője, és fája elég, szőlei is vannak, keresetre módgyok Stáyer Országban.”[3]
Fényes Elek szerint „Lukasocz, vindus falu, Vas vmegyében, a muraszombati uradalomban: 62 kath. lak. Ut. posta Radkersburg.”[4]
Vas vármegye monográfiája szerint „Lukácsfa kis vend község, összesen 11 házzal és 61 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája és távírója Mura-Szombat.”[5]
1910-ben 67, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg de facto a Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 54 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1872-ben épült.
További információk
[szerkesztés]- Alsómarác község hivatalos oldala
- A község információs portálja
- Lukácsfa az Alsómaráchoz tartozó falvak között
- Lukácsfa Szlovénia térképén Archiválva 2017. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Szlovénia kulturális emlékei
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
