Amfiteátrum 2. sz. barlang
| Amfiteátrum 2. sz. barlang | |
 | |
| Az Amfiteátrum 2. sz. barlang bejárata | |
| Hossz | 15 m |
| Mélység | 6,5 m |
| Magasság | 0 m |
| Függőleges kiterjedés | 6,5 m |
| Tengerszint feletti magasság | 178 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Üröm |
| Földrajzi táj | Pilis hegység |
| Típus | hévizes eredetű, inaktív |
| Barlangkataszteri szám | 4810-4 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Amfiteátrum 2. sz. barlang témájú médiaállományokat. | |
Az Amfiteátrum 2. sz. barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, Ürömön található barlang. Az Amfiteátrum-kőfejtő hét barlangja közül az egyik.
Leírás
Üröm szélén, a település központjától délre, a Péter-hegynek a nyugati oldalán, a már nem művelt Amfiteátrum-kőfejtőben, amelynek a másik neve Csókavári-kőfejtő, lezárt magánterületen, a kőbánya felső szintjén, sziklafalban, 178 méter tengerszint feletti magasságban van a barlangnak a fél méter széles és egy méter magas, berobbantott jellegű, szabálytalan alakú és hasadék alakú, lejtő tengelyirányú bejárata. Az Ürömi Tanösvénynek az egyik állomása a kőfejtő. Az Amfiteátrum-barlangtól 20 méterre, nyugatra nyílik.
A barlang vízszintes kiterjedése 8,2 méter. Triász, dachsteini mészkőben, tektonikus elmozdulás hatására jött létre. Az Amfiteátrum-barlanggal azonos kalcittelér és tektonikus sík mentén keletkezett. A lejtésviszonyai lejtősek és függőlegesek. Jellemzően hasadék szelvénytípusú barlang. Vetőtükör és kalcittelér, valamint borsókő figyelhető meg a járatokban. A bejáraton bebújva kis lemászásokkal érhető el a végponti terem, amelyben bontási nyomok vannak. A lezárt kőbányába a bejutást az ürömi jegyzőnél, vagy az Ürömi Baráti Társaságnál lehet intézni. A lezáratlan, többszintes, hasadék térformájú barlang engedéllyel, könnyű mászással és barlangjáró alapfelszereléssel látogatható. Feltárásakor az Amfiteátrum-barlang folytatásába lehet jutni, mert azzal egy rendszert alkot valószínűleg.
1997-ben volt először Amfiteátrum 2. sz. barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul irodalmában I. munkahely (Aradi 1966), 2. sz. barlang (Kárpát, Sághi 1991), 2.sz. barlang (Kárpát, Sághi 1991), II. sz. barlang (Horváth 1967), Amfiteátrum 2. sz.-barlang (Sásdi 1997), Amfiteátrum II.sz. barlang (Bertalan 1976), Amfiteátrum (Csókavár) 2.sz. barlang (Kárpát 1991), Amfiteátrumi 2. sz. barlang (Kordos 1984), Csókavári I. sz. munkahely (Sásdi 1997), Csókavári I.sz. munkahely (Bertalan 1976) és Csókvári I. sz. munkahely (Kordos 1984) neveken is.
Kutatástörténet
A BKI Denevér Barlangkutató Csoport 1966. évi jelentése szerint a kőfejtő bejáratától öt méterre, jobbra, az út szintjétől 2,5 méterrel magasabban van a bejárata egy hasadék mentén kialakult üregnek, amelyből az I. munkahely nyílik. 20–25 centiméter vastagságot elérő kalcitkéreg fedi néhány helyen az üreg falát. Hat méterrel mélyebben van a barlangbejárat szintjétől a járható, legmélyebb pont. A legmélyebb pont alja csak egy álfenék, amely a két fal között megszorult és elakadt kőtömbökből áll. A nagy mennyiségű kőtörmelék eltávolítása után egy akkora lyukat bontottak ki, amelyen keresztül átfért egy karbidlámpa. A lyukból három méter mélységig lehetett lelátni, de le tudták engedni a lámpát hat–hét méter mélyre. Az 1966. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban ki lett adva a csoport 1966. évi jelentése. A megjelent változatban az olvasható, hogy a lyukból körülbelül három méter mélyre lehetett látni.
A Horváth János által 1967-ben készített az Amfiteátrum kőfejtőt és a barlangjait bemutató térképlapon jelölve van az Amfiteátrum 2. sz. barlang egy helyszínrajzon. A kőfejtő felső szintjének északnyugati oldalán helyezkedik el és látható a barlang vázlatos alaprajza is. Az 1976-ban befejezett és Bertalan Károly által összeállított Magyarország barlangleltára című kéziratban az van írva, hogy a Pilis hegységben, Ürömön, a Kevély-csoportban van az Amfiteátrum II.sz. barlang, amelynek másik neve Csókavári I.sz. munkahely. Az Amfiteátrum kőfejtő bejáratában, a jobb oldalon, 2,5 m magasan van a barlangbejárat, amely egy hasadék. A barlang 2 m hosszú és 6 m mély. Dachsteini mészkőben alakult ki a hasadékbarlang. A kézirat barlangra vonatkozó része 2 irodalmi mű alapján lett írva.
Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Amfiteátrumi 2. sz. barlang néven és térképen van jelölve helye. Kárpát József 1991. évi felsorolásában meg van említve, hogy az Amfiteátrum (Csókavár) 2.sz. barlang (Üröm) 15 m hosszú, 7 m mély, valamint a kézirat összeállításának idején kutatva volt. Az Acheron Barlangkutató Szakosztály 1991. évi jelentésében az van írva, hogy gyönyörű példa látható a feltolódásra az északi falban, amelynek kelet–nyugati síkját nagyon szép vetőkarcok kísérik. Ezekre a törésvonalakra illeszkednek az Amfiteátrum-barlang és az Amfiteátrum 2. sz. barlang járatai. Az Amfiteátrum-barlang fő síkját meghatározó feltolódási síkra illeszkedik járata. Bejárata körülbelül 2×0,7 méteres, aknaszerű. Bejáratánál figyelhetők meg a legszebb kalcittelérek és harnisbarázdák. A hidrotermális hasadékbarlang nyolc méter mély. További kutatásával ennél nagyobb járatrendszer feltárása remélhető. A kéziratban látható egy helyszínrajz a Csókavárról és a rajzon jelölve van a helye.
Az 1997. januári állapotot bemutató Csókavárat ábrázoló helyszínrajzon, amelyet Regős József rajzolt meg van jelölve a helye egy barlangjellel és II. sz. barlang felirattal. 1997. február 16-án Sásdi László és Babay Rita mérte fel a barlangot, valamint a felmérés alapján Sásdi László szerkesztett és rajzolt róla alaprajzi barlangtérképet, egy hossz-szelvény barlangtérképet és egy keresztmetszetet, amelyek 1:100 méretarányban készültek. Az 1997. február 16-án kitöltött barlang-nyilvántartólap szerint a Pilisi-hegyek tájegységben, 178 méter, illetve 183,232 méter tengerszint feletti magasságban található, a vázlatosan felmért barlang körülbelül 15 méter hosszú, vízszintes kiterjedése 8,2 méter és 6,5 méter mély. Antropogén hulladék és kalcittörmelék van a barlangban. Az Amfiteátrum-barlang folytatásába lehetne jutni feltárás esetén.
A 2011. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányban az van írva, hogy a kőbányában a kőfejtéskor megnyílt barlangok közül a legtöbb triász mészkőben keletkezett. A valószínűleg a miocénban történt, vulkáni tevékenységkor elkezdődött, hidrotermális folyamatok miatt üregesedés és kalcitkiválás történt a hasadékok mentén. Ezt tektonikai mozgások követték, amelyeknek a nyomai sok barlangban megtalálhatók. Majd megint hévizes feláramlások történtek, amelyeknek a következménye megint üregesedés lett és emiatt jött létre a kőfejtő sok ürege. A kőbányában hét barlang található.
A 2013. évi Karsztfejlődésben publikált tanulmány szerint a Csókavári-kőfejtő oldalában tucatnyi, kis barlangot tárt fel a kőbányászat. Mindegyik barlang termálkarsztos, azaz hipogén barlang, ezért a szerteágazó járataikra semmi nem utal a felszínen. A bányászat előtt nem volt senkinek tudomása egyik barlangról sem. A barlangoknak a felfedezés, a feltárás sorrendjében adtak sorszámot. A kőfejtő összes barlangjának van barlangkataszteri száma. A kőfejtő kisebb barlangjai általában csak néhány méter hosszúak és belül szűkek. A kis barlangok közül néhány csak kötéllel közelíthető meg és néhányban borsóköves kiválás és gömbfülke van. A kőfejtő az ürömi önkormányzat kezelésébe került. Az ismeretlen szerzőjű és készítési idejű kéziratban az olvasható, hogy körülbelül 200 méter tengerszint feletti magasságban nyílik, 15 méter hosszú és nyolc méter mély.
Irodalom
- Aradi Zoltán: Jelentés a BKI Denevér Barlangkutató Csoportjának 1966. I–IV. hónapi munkájáról. Kézirat. Budapest, 1966. április 30. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Aradi Zoltán: Jelentés a Bányászati Kutató Intézet Denevér Barlangkutató Csoportjának 1966. I–IV. hónapi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1967. 9. old.
- Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
- Kárpát József: A Pilis-hegység területén levő barlangok jegyzéke. Kézirat. 1991. október. 1. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Kárpát József – Sághi Imre szerk.: Az Acheron Barlangkutató Szakosztály 1991. évi kutatási jelentése. Kézirat. 1992. február. 69., 70., 71., 80. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 277., 293. old.
- Kraus Sándor: 1997. évi beszámoló. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.) (Nincs benne említve a barlang.)
- Leél-Őssy Szabolcs – Szabó Zoltán: Az Üröm csókavári kőfejtő barlangjai, azok szennyezése és kármentesítése. Karsztfejlődés, 2013. (18. köt.) 167–182. old. (Nincs benne név szerint említve a barlang.)
- Sásdi László: Amfiteátrum 2. sz. barlang barlang nyilvántartólap. Kézirat, 1997. február 16. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Szabó Zoltán: Az ürömi csókavári kőfejtő barlangjainak kármentesítése. Karszt és Barlang, 2011. 1–2. félév. 51–56. old. (Nincs benne név szerint említve a barlang.)
- –: Amfiteátrum 2. sz. barlang leírás. Kézirat. Ismeretlen készítőjű és készítési idejű kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
További irodalom
- Horváth János: Az ürömi Amfiteátrum-kőfejtő barlangjai. Kézirat. Budapest, 1967. november 19–29. Barlangtérképek fénymásolataival. Szpeleográfiai terepnapló mellékletei.
