A vallás Indiában

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

India területéről ered két nagy világvallás, a hinduizmus és a buddhizmus, valamint két másik szintén jelentős vallás, a dzsainizmus és a szikhizmus is, de az ország kulturális fejlődését alapvetően befolyásolta az első évezredben megjelent zoroasztrizmus, továbbá az iszlám, a kereszténység és a zsidó vallás is.

India mindennapjaiban a vallás igen fontos szerepet játszik. Meghatározza az emberek gondolkodását és viselkedését éppúgy mint a közösségi életet és a politikát.

Vallási megoszlás[szerkesztés]

A lakosság megoszlása a 2011-es népszámlálás alapján:[1][2]

  • hindu 79,8%
  • muszlim 14,2%,
  • keresztény 2,3%,
  • szikh 1,7%,
  • buddhista 0,7%
  • dzsaina 0,4%
  • agnosztikus, ateista 0,7%

Az indiaiak vallási megoszlásának változása 1951 és 2011 között a lakosság százalékában:

Vallás Népesség
% 1951
Népesség
% 1961
Népesség
% 1971
Népesség
% 1981
Népesség
% 1991
Népesség
% 2001
Népesség
% 2011[3]
Hindu 84,1% 83,45% 82,73% 82,30% 81,53% 80,46% 79,80%
Iszlám 9,8% 10,69% 11,21% 11,75% 12,61% 13,43% 14,23%
Keresztény 2,3% 2,44% 2,60% 2,44% 2,32% 2,34% 2,30%
Szikh 1,79% 1,79% 1,89% 1,92% 1,94% 1,87% 1,72%
Buddhista 0,74% 0,74% 0,70% 0,70% 0,77% 0,77% 0,70%
Dzsaina 0,46% 0,46% 0,48% 0,47% 0,40% 0,41% 0,37%
Párszi 0,13% 0,09% 0,09% 0,09% 0,08% 0,06% n/a
Más 0,43% 0,43% 0,41% 0,42% 0,44% 0,72% 0,9%

Vallások[szerkesztés]

Térképek[szerkesztés]

Térképek a fő vallásokról

A hinduizmus[szerkesztés]

A legjellegzetesebb indiai vallásokat a nyugatiak nevezték el hinduizmusnak. A korábbi századokban Európában még bráhmanizmus néven emlegették, a papokról, a bráhmanokról.

A hinduizmus olyan vallás, amelyet nem egy bizonyos személy alapított, hanem a külső körülmények hatására jött létre. A hinduizmus különböző indiai vallások laza szövetsége, amelyek közös tana a karma, dharma és a lélekvándorlás. A karma és a lélekvándorlás tana alapján az ember lelke a halál után nem pusztul el, hanem újjászületik (szanszára). Hogy valaki milyen körülmények közé születik újjá, azt előző életének cselekedetei határozzák meg.

A hinduizmus nem alakított ki olyan dogmatikai rendszert, mint a többi világvallás. Valamennyi világvallás közül a legegyetemesebb, amely a többi értékeit is megbecsüli és mindazt, amit a többiben igaznak lát, bekebelezi. Nem kényszerít senkit arra, hogy egy bizonyos dogmát vagy az imádat egy bizonyos formáját elfogadja. Más vallásoktól eltérően nem jelenti ki, hogy a végső megszabadulás (vagy üdvözülés) csakis egy úton érhető el. A vallási életnek a Földön kialakult csaknem valamennyi megjelenési formáját felöleli. A hinduizmus vallási nyitottsága közismert; messzemenőig toleráns és liberális.

Legrégebbi forrásai a Védák. A Védák az ind vallás kinyilatkoztatott szent iratai, hasonló jelentőséggel felruházva, mint a keresztények Bibliája. Legjelentősebb és legfontosabb részei a különböző istenekhez intézett, az áldozásnál ünnepélyesen előadott himnuszok, vallásos énekek és szertartási előírások. Keletkezését a Krisztus előtti évezredekre teszik.

Ísvara (Isten) megnyilvánulásának hármassága (trimúrti): Brahma, a teremtő, Visnu, a megtartó, és Siva, a romboló és megújító isten. Minden főistenséghez alsóbb rangú istenek és szellemek sokasága tartozik (dévák), akiknek többféle neve, megjelenési formája és inkarnációja (testet öltése) is lehet.

Ma a hinduizmus fő irányzatai: vaisnavizmus (visnuizmus), saivizmus, saktizmus. A vaisnavizmus egyik ága a neohindu Krisna-tudat.

lásd még:

A hinduizmus követői államonként :
Régió / Állam Hinduk számban Összes lakos A hinduk az
összlakosság
százalékában
India 966,378,868 1,210,910,328 79,8%
Himácsal Prades 6,532,765 6,864,602 95,17%
Dadra és Nagar Haveli 322,857 343,709 93,93%
Orisza 39,300,341 41,974,218 93,63%
Cshattíszgarh 23,819,789 25,545,198 93,25%
Madhja Prades 66,007,121 72,626,809 90,89%
Daman és Diu 220,150 243,247 90,50%
Gudzsarát 45,143,074 50,671,017 90,09%
Rádzsasztán 60,657,103 68,548,437 88,49%
Ándhra Prades 74,824,149 84,580,777 88,46%
Tamilnádu 63,188,168 72,147,030 87,58%
Harijána 22,171,128 25,351,462 87,46%
Puduccseri 1,089,409 1,247,953 87,30%
Karnátaka 51,317,472 61,095,297 84,00%
Tripura 3,063,903 3,673,917 83,40%
Uttarakhand 8,368,636 10,086,292 82,97%
Bihár 86,078,686 104,099,452 82,69%
Delhi 13,712,100 16,787,941 81,68%
Csandígarh 852,574 1,055,450 80,78%
Mahárástra 89,703,057 112,374,333 79,83%
Uttar Prades 159,312,654 199,812,341 79,73%
Nyugat-Bengál 64,385,546 91,276,115 70,54%
Andamán- és Nikobár-szigetek 264,296 380,581 69,45%
Dzshárkhand 22,376,051 32,988,134 67,83%
Goa 963,877 1,458,545 66,08%
Asszám 19,180,759 31,205,576 61,47%
Szikkim 352,662 610,577 57,76%
Kerala 18,282,492 33,406,061 54,73%
Manipur 1,181,876 2,855,794 41,39%
Pandzsáb 10,678,138 27,743,338 38,49%
Arunácsal Prades 401,876 1,383,727 29,04%
Dzsammu és Kasmír 3,566,674 12,541,302 28,43%
Meghálaja 342,078 2,966,889 11,53%
Nágaföld 173,054 1,978,502 8,75%
Laksadíva 1,788 64,473 2,77%
Mizoram 30,136 1,097,206 2,75%

Az iszlám[szerkesztés]

Az első muszlim betörések Észak-Indiába zsákmányszerző rabló-hadjáratok voltak, amelyek során sok hindu templom megsemmisült; sok hindut megöltek, vagy rabszolgává tettek, ennek ellenére ezeknek az expedícióknak nem volt semmiféle kulturális következménye. A Mohamed próféta vallásának eszmevilága csak azután kezdett hatást gyakorolni a hindukra, hogy a muszlim uralkodók megalapították India területén saját birodalmukat, és számos hindut az iszlám vallásra térítettek. Ennek azonban a hindu vallás egésze szempontjából nem volt mélyreható jelentősége.[4]

A 16. században hatalomra kerülő mogulok idején szerveződött az ország először egységes iszlám irányítású birodalommá, de a muszlim uralkodók ekkor sem törekedtek a hindu lakosság erőszakos áttérítésére. Gyakorlatilag a saját vallásukkal szemben kötöttek kompromisszumot, hiszen a "hitetleneket" törvényeik szerint halállal büntethették volna. A 17. században Aurangzeb került hatalomra, és népszerűtlen intézkedéseket hozott a hindukkal szemben (pl. külön adókat vetett ki rájuk), amellyel jelentősen meggyengítette az addig jól prosperáló muszlim hatalmat.

Az angol gyarmatosítók eleinte az oszd meg és uralkodj! elvét követve profitáltak a vallási szembenállásból. A 20. század közepén India brit uralom alóli felszabadulásával a hindu többségű országrészből vált le a muszlim (Nyugat-)Pakisztán és Kelet-Pakisztán (későbbi Banglades).

Az iszlám jelentése: az Isten iránti odaadás. Hívei egyetlen Istent ismernek el (akit ők Allah-nak neveznek), aki mindennek a teremtője, mindenható, láthatatlan és örökkévaló. Hitvallásuk, amely az iszlámhoz való tartozás feltétele, így szól: "Nincs más Isten Allahon kívül, és Mohamed az Ő küldötte."

A legfontosabb vallási kötelességeket az iszlám öt tartópillérének nevezik. Ezek a következők:

  • Hit Istenben és az Ő prófétájában
  • Rituális ima naponta ötször, Mekka felé fordulva.
  • Böjt a ramadán havában.
  • Szegényadó (adomány) vallási és jótékonysági célokra.
  • Mekkai zarándoklat, legalább egyszer a hívő életében (ha ezt anyagilag megengedheti).

Ezeken kívül még számos előírás szabályozza a hívők életét.

Az iszlám szerint Allah előtt minden ember egyenlő, ezért az indiai muzulmánok nem fogadják el a kasztrendszert.

Az iszlám követői államonként (2011):[5]
Állam Népesség Muszlimok
számban
Muszlimok
százalékban
India 1,210,854,977 172,245,158 14,2%
Andamán- és Nikobár-szigetek 379,944 31,915 8,4%
Ándhra Prades, Telangána 84,580,777 8,128,661 9,6%
Arunácsal Prades 1,382,611 27,652 2,0%
Asszám 31,169,272 10,659,891 34,2%
Bihár 103,804,637 17,542,984 16,9%
Csandígarh 1,054,686 50,625 4,8%
Cshattíszgarh 25,540,196 510,804 2,0%
Dadra és Nagar Haveli 342,853 13,028 3,8%
Daman és Diu 242,911 18,947 7,8%
Delhi 16,753,235 2,161,167 12,9%
Goa 1,457,723 122,449 8,4%
Gudzsarát 60,383,628 5,857,212 9,7%
Harijána 25,353,081 1,774,716 7,0%
Himácsal Prades 6,856,509 150,843 2,2%
Dzsammu és Kasmír 12,548,926 8,570,916 68,3%
Dzshárkhand 32,966,238 4,780,104 14,5%
Karnátaka 61,130,704 7,885,861 12,9%
Kerala 33,387,677 8,881,122 26,6%
Laksadíva 64,429 61,981 96,2%
Madhja Prades 72,597,565 4,791,439 6,6%
Mahárástra 112,372,972 12,922,892 11,5%
Manipur* 2,721,756 228,627 8,4%
Meghálaja 2,964,007 130,416 4,4%
Mizoram 1,091,014 15,274 1,4%
Nágaföld 1,980,602 49,515 2,5%
Orisza 41,947,358 922,842 2,2%
Puduccseri 1,244,464 75,912 6,1%
Pandzsáb 27,704,236 526,380 1,9%
Rádzsasztán 68,621,012 6,244,512 9,1%
Szikkim 607,688 9,723 1,6%
Tamilnádu 72,138,958 4,256,199 5,9%
Tripura 3,671,032 315,709 8,6%
Uttar Prades 199,581,477 38,519,225 19,3%
Uttarakhand 10,116,752 1,406,229 13,9%
Nyugat-Bengál 91,347,736 24,663,889 27,0%

A kereszténység[szerkesztés]

A hagyomány szerint az 1. században Jézus apostola, Tamás vitte először a megváltás keresztény üzenetét Indiába. Újabb kutatások szerint inkább a 4. századra tehető a kereszténység megjelenése itt, amikor is egy szíriai kereskedő négyszáz családot telepített le Keralában,[6] amely után létrejött a szír-malabár kereszténység. Mindenesetre a középkor végén, a Vasco da Gamát követő portugálok számára meglepő volt itt a kereszténységgel találkozni. A helyiek elmondták az újonnan érkezetteknek, hogy Jézust ismerik, de a pápáról sohasem hallottak, és ez megnehezítette a későbbi helyzetüket a portugálok uralma alatt.

A kereszténység kezdetben a Malabár-parton, majd ezen kívül főleg Goa államban, továbbá India déli felében terjedt el. Ma az északkeleti államokban (Nágaföld, Mizoram, Meghálaja) uralkodó vallás.

Megközelítőleg a hívők kétharmada protestáns és keleti keresztény, kb. egyharmada római katolikus.[7]

lásd még:

A kereszténység követői államonként :
A keresztények államonként a 2011-es népszámlálás alapján[8]
Állam Népesség A keresztények
aránya (%)
A keresztények
számban
 India 1,210,854,977 2.30 27,819,588
Nágaföld 1,978,502 87.93 1,739,651
Mizoram 1,097,206 87.16 956,331
Meghálaja 2,966,889 74.59 2,213,027
Manipur 2,855,794 41.29 1,179,043
Arunácsal Prades 1,383,727 30.26 418,732
Goa 1,458,545 25.10 366,130
Andamán- és Nikobár-szigetek 380,581 21.28 80,984
Kerala 33,406,061 18.38 6,141,269
Szikkim 610,577 9.91 60,522
Puduccseri 1,247,953 6.29 78,550
Tamilnádu 72,147,030 6.12 4,418,331
Tripura 3,673,917 4.35 159,882
Dzshárkhand 32,988,134 4.30 1,418,608
Asszám 31,205,576 3.74 1,165,867
Orisza 41,974,218 2.77 1,161,708
Cshattíszgarh 25,545,198 1.92 490,542
Karnátaka 61,095,297 1.87 1,142,647
Dadra és Nagar Haveli 343,709 1.49 5,113
Ándhra Prades 84,580,777 1.34 1,129,784
Pandzsáb 27,743,338 1.26 348,230
Daman és Diu 243,247 1.16 2,820
Mahárástra 112,374,333 0.96 1,080,073
Delhi 16,787,941 0.87 146,093
Csandígarh 1,055,450 0.83 8,720
Nyugat-Bengál 91,276,115 0.72 658,618
Gudzsarát 60,439,692 0.52 316,178
Laksadíva 64,473 0.49 317
Uttarakhand 10,086,292 0.37 37,781
Madhja Prades 72,626,809 0.29 213,282
Dzsammu és Kasmír 12,541,302 0.28 35,631
Harijána 25,351,462 0.20 50,353
Uttar Prades 199,812,341 0.18 356,448
Himácsal Prades 6,864,602 0.18 12,646
Rádzsasztán 68,548,437 0.14 96,430
Bihár 104,099,452 0.12 129,247

A szikhizmus[szerkesztés]

A szikhek aránya a lakosság százalékában (Census 2011)

A szikhizmus a 16. század elején fejlődött ki a hindu és muszlim vallásháborúk környezetében. Az iszlámból átvette az egyistenhitet, a hinduktól a reinkarnációt és a nirvána létezését. A történetében tíz guru (szellemi vezető) volt, akik mint Isten és az emberek közti közvetítők léptek fel. A 10. mester után jelent meg a szikh szentírás, az Ádi Granth. Az alapító Nának guru nem tartotta a többi vallást értéktelennek, ám úgy vélte, hogy a rituálé részleteire és külsőségeire fordított túlzott figyelmük az Istennel való kapcsolat gátja. [9]

A szikhek jellegzetes külsejükről ismerhetők meg, mert turbánban járnak, hajukat és szakállukat nem vágják. A tiszta szikh követője nem dohányzik, nem iszik alkoholt, nem játszik szerencsejátékot. Legnagyobb részük ÉNy-Indiában él.

A szikheknek nem kell lemondaniuk a világról; Isten által kijelölt útjukat a mindennapi életben kell megtalálniuk. Így a hindu ásramákkal (életszakaszok) ellentétben a szikhek a családfő szerepet tartják ideálisnak egy életen át. [9]

A dzsainizmus[szerkesztés]

Az irányzat az i. e. 6. században vált el a hinduizmustól önálló hit- és filozófiai rendszerként. A legaszketikusabb vallás Indiában. Nagy részük északnyugaton és Delhiben él. 4-5 millió követője van.[10]

A dzsain, pontosabban a dzsaina a Dzsina követőjét jelenti, azokat az embereket, akik legyőzték alantas természetüket, szenvedélyüket, gyűlöletüket stb. A dzsain kifejezés a dzsina szóból ered, mely "győztes"-t jelent. Ez a szenvedélyek legyőzését jelenti, nem más nemzetek leigázását. [11] A szenvedélyeket a lélek ellenségeinek tartják, mivel beszennyezik a lélek veleszületett minőségeit, valamint hamis tudáshoz és helytelen viselkedéshez vezetnek. A főbb szenvedélyek a kéjvágy, a harag, a büszkeség és a kapzsiság. [11]

A dzsain világnézet alapja az értelem, valamint a helyes hit, a helyes tudás, a helyes viselkedés (Három Ékkő), mindez könyörületességgel ötvözve. A dzsain filozófia tanítását az alantas emberi természet legyőzésére alapozza, amely elengedhetetlenül szükséges az igazság felismeréséhez. [11]

A dzsainizmus minden élőlény egyetemes testvériségét és egyenlőségét hirdeti; emellett a legnagyobb önfegyelem gyakorlására buzdítja követőit. A tisztaság vagy tökéletesség állapota csak az emberi életben érhető el a Három Ékkő révén.

E vallás öt nagy fogadalma: az élet és az élőlények tisztelete, a nem-ártás (ahimsza), az igazmondás (szatja), az idegen tulajdon tisztelete (asztéja), nemi önmegtartóztatás (brahmacsarja) és a tulajdonról való lemondás (aparigraha).

Államok jelentősebb dzsaina követőkkel (2011-ben) Census[12]
Állam Dzsainizmus hívei (becslés) A lakosság százalékában (%)
Mahárástra 1,400,349 1,2%
Rádzsasztán 622,023 0,9%
Gudzsarát 579,654 0,9%
Madhja Prades 567,028 0,8%
Karnátaka 440,280 0,7%
Uttar Prades 213,267 0,1%
Delhi 166,231 1,0%

A parszizmus[szerkesztés]

A párszik a muszlim üldözés elől Indiába menekült zoroasztriánusok. Az első párszik a 8. században telepdtek le Indiában. Ma a hívők nagy része Mumbaiban és Gudzsarát államban él.

Zarathustra tanítása alapján a világot jó és rossz erők irányítják és az ember élete a helyes irány kiválasztásából áll. Az ember halála után a lelke kiszabadul és Mithrász ítélőszéke elé kerül. A megmérettetése után a jók az örök fény honába, a gonoszok a kárhozatra kerülnek.

A buddhizmus[szerkesztés]

A buddhizmus világvallás, amely az ősi Magadha nagyfejedelemség (ma Bihár, India) területén és korában fejlődött ki, Gautama Sziddhártha herceg megvilágosodása után. A történelmi Buddha idejében is már elkezdett terjedni a dharma, Buddha tanításai.

A Maurja Birodalom buddhista császára, Asóka idején a buddhizmus két ágra szakadt: mahászánghika és szthaviraváda. Mindkettő elterjedt Indiában, miközben több apró szektára bomlottak szét. A buddhizmus különálló és szervezett vallásként történő gyakorlása vesztett a jelentőségéből a Gupta Birodalom pusztulása után (7. század), sőt a 13. századtól kezdve még a buddhizmus származási helyén is hanyatlásnak indult - jóllehet mély nyomokat hagyva maga után. Ma a buddhizmus gyakorlása Indiában egyedül a Himalája-közeli területeken jelentős - például Ladak, Arunácsal Prades és Szikkim. Az országban az elmúlt évszázad óta fellendülőben van a buddhizmus, köszönhetően a nagy számú indiai értelmiséginek, akik a buddhista gyakorlatokat választják; a sok tibeti menekült bevándorlónak; valamint annak a több százezer dalit (kaszt) hindunak, akik tömegével váltottak át a buddhizmusra.[13]

A judaizmus[szerkesztés]

Az első zsidók valószínűleg az i. e. 6. században kereskedőként érkeztek a mai Kerala tengerpartjára.[14] Nagyobb letelepülő csoportok a római–zsidó háború után, vagyis a zsidó állam megszűnése után érkeztek Indiába. Ma elsősorban a nagyvárosokban és azok környékén koncentrálódnak zsidó közösségek (Mumbai, Kochi, Calicut, Kalkutta, Delhi, Bangalore stb.) Számuk 10-100 ezer fő közé tehető.

Vallási megoszlás államonként[szerkesztés]

A vallási megoszlás a 2001-es felmérés alapján:

India
India Hinduk Muszlimok Keresztények Szikhek Buddhisták Dzsainák Egyéb
 India 80,5% 13,4% 02,3% 01,9% 00,8% 00,4% 00,7%
Az államok alapján
Állam Hinduk Muszlimok Keresztények Szikhek Buddhisták Dzsainák Egyéb
Ándhra Prades 89,0% 09,2% 01,6% 00,0% 00,0% 00,1% 00,1%
Arunácsal Prades 34,6% 01,9% 18,7% 00,2% 13,0% 00,0% 31,6%
Asszám 64,9% 30,9% 03,7% 00,1% 00,2% 00,1% 00,1%
Bihár 83,2% 16,5% 00,1% 00,0% 00,0% 00,0% 00,2%
Cshattíszgarh 94,7% 02,0% 01,9% 00,3% 00,3% 00,3% 00,5%
Goa 65,8% 06,8% 26,7% 00,1% 00,0% 00,1% 00,5%
Gudzsarát 89,1% 09,1% 00,6% 00,1% 00,0% 01,0% 00,1%
Harijána 88,2% 05,8% 00,1% 05,5% 00,0% 00,3% 00,1%
Himácsal Prades 95,4% 02,0% 00,1% 01,2% 01,2% 00,0% 00,1%
Dzsammu és Kasmír 29,6% 67,0% 00,2% 02,0% 01,1% 00,0% 00,1%
Dzshárkhand 68,6% 13,8% 04,1% 00,3% 00,0% 00,1% 13,3%
Karnátaka 83,9% 12,2% 01,9% 00,0% 00,7% 00,8% 00,5%
Kerala 56,2% 24,7% 19,0% 00,0% 00,0% 00,0% 00,1%
Madhja Prades 91,1% 06,4% 00,3% 00,2% 00,3% 00,9% 00,8%
Mahárástra 80,4% 10,6% 01,1% 00,2% 06,0% 01,3% 00,4%
Manipur 46,0% 08,8% 34,0% 00,1% 00,1% 00,1% 10,9%
Meghálaja 13,3% 04,3% 70,3% 00,1% 00,2% 00,0% 11,8%
Mizoram 03,6% 01,1% 87,0% 00,0% 07,9% 00,0% 00,4%
Nágaföld 07,7% 01,8% 90,0% 00,1% 00,1% 00,1% 00,2%
Orisza 94,4% 02,1% 02,4% 00,0% 00,0% 00,0% 01,1%
Pandzsáb 36,9% 01,6% 01,2% 59,9% 00,2% 00,2% 00,0%
Rádzsasztán 88,8% 08,5% 00,1% 01,4% 00,0% 01,2% 00,0%
Szikkim 60,9% 01,4% 06,7% 00,2% 28,1% 00,0% 02,7%
Tamilnádu 88,1% 05,6% 06,1% 00,0% 00,0% 00,1% 00,1%
Tripura 85,6% 08,0% 03,2% 00,0% 03,1% 00,0% 00,1%
Uttarakhand 85,0% 11,9% 00,3% 02,5% 00,1% 00,1% 00,1%
Uttar Prades 80,6% 18,5% 00,1% 00,4% 00,2% 00,1% 00,1%
Nyugat-Bengál 72,5% 25,2% 00,6% 00,1% 00,3% 00,1% 01,0%
Szövetségi területek
Szövetségi terület Hinduk Muszlimok Keresztények Szikhek Buddhisták Dzsainák Egyéb
Andaman és Nicobar szk. 69,2% 08,2% 21,7% 00,4% 00,1% 00,0% 00,4%
Csandígarh 78,6% 03,9% 00,8% 16,1% 00,1% 00,3% 00,2%
Dadra és Nagar Haveli 93,5% 03,0% 02,7% 00,1% 00,2% 00,4% 00,1%
Daman és Diu 89,7% 07,8% 02,1% 00,1% 00,1% 00,2% 00,0%
Delhi 82,0% 11,7% 00,9% 04,0% 00,2% 01,1% 00,1%
Laksadíva 03,7% 95,5% 00,8% 00,0% 00,0% 00,0% 00,0%
Puduccseri 86,8% 06,1% 06,9% 00,0% 00,0% 00,1% 00,1%

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Archivált másolat. [2008. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 18.)
  2. http://www.indohistory.com
  3. Population by religious community - 2011. 2011 Census of India. Office of the Registrar General & Census Commissioner. [2015. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 25.)
  4. Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás, 1977
  5. http://www.censusindia.gov.in/2011census/c-01.html Population by religious communities Census of India, Ministry of Home Affairs, Govt of India
  6. Steven J. Rosen: India rejtett kincse
  7. World Christian Encyclopedia 2nd edition (Oxford University Press, 2001)
  8. Census of India – Religious Composition. Government of India, Ministry of Home Affairs. (Hozzáférés: 2015. augusztus 27.)
  9. a b John Bowker: A világ vallásai
  10. Religions of the World: A Comprehensive Encyclopedia of Beliefs and Practices
  11. a b c Szvámi Sivánanda: Utak a boldogsághoz → dzsainizmus
  12. Archivált másolat. [2015. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 27.)
  13. Akira Hirakawa, Paul Groner, A history of Indian Buddhism: from Śākyamuni to early Mahāyāna. Reprint published by Motilal Banarsidass Publ., 1993, page 2.
  14. https://books.google.co.in/books?id=qhKGPprbQaYC&printsec=frontcover&dq=isbn:9652781797&hl=en&sa=X&ei=UNa1VM-AFc_kuQSLiYLIAQ&ved=0CB8Q6wEwAA#v=onepage&q=two%20millennia&f=true

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Religion in India című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • Gecse Gusztáv: Vallástörténet, 1980.
  • Szimonidesz Lajos: Iszlám és buddhizmus, 1931

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]