Indiai irodalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az indiai irodalom a világ legősibb irodalmai közé tartozik. Indiában 22 hivatalos nyelv létezik és hatalmas mennyiségű irodalom halmozódott fel az évek során ezeken a nyelveken. Az indiai irodalomban nagyon fontos a beszélt és írott forma is. India kultúráját nagy részben Hindu irodalmi hagyományok uralják. A Védákon kívül, melyek a tudás szent írásai, más olyan művek is, mint a Rámájana és a Mahábhárata epikus költeményei, Vasztu-sásztra építészeti és várostervezési értekezései, és Arthasásztra politikai írásai mind a hindu kultúra emlékei. A hindu dráma, költészet és zene a szubkontinens egészét meghódították, melyek közül a legismertebbek Kálidasza (a híres szanszkrit Abhijñānaśākuntalam írója) és Tulszidasz (Rámkaritmánasz, az epikus hindi költemény szerzője). A Csankál (angol átírásban: sangam) költészet tamil ága nagyon elismert, mely az i. e. 1. századra nyúlik vissza. Iszlám irodalmi hagyományok is jelentősen rányomták bélyegüket a teljes indiai kultúrára. A középkorban az iszlám kultúra virágzott, elsősorban a perzsa és urdu költészet. A kortárs indiai irodalom legnevesebb alakja, a bengáli költő, Rabindranáth Tagore megkapta az Irodalmi Nobel-díjat. Inida legfontosabb irodalmi elismerése a Jnanpith-díj már hét alkalommal került bengáli íróhoz.[1]

Indiai irodalom archaikus indiai nyelveken[szerkesztés]

Véda irodalom[szerkesztés]

A Védák India legrégibb irodalmi emlékei. Sok hindu úgy hiszi, hogy a Védák öröktől fogva léteztek. A hagyomány szerint (csakúgy, mint a Biblia, vagy a Korán) isteni kinyilatkoztatás gyümölcse. Írásba foglalói a risik volnának, akik a mitológia ködébe vesző szent emberek a hindu hit szerint. A véda szó tudást vagy szent ismeretet jelent.

A Védák mai formájukban négy fő részből (gyűjteményből, szamhita) állnak. A Rigvéda-szamhita himnuszokat, a Jadzsurvéda áldozóigéket, a Számavéda ősi dallamokat, míg az Atharvavéda főként varázsigéket foglal magába. Legősibb közülük az 1028 himnuszból álló Rigvéda, amely valószínűleg az i. e. 1500-1000 közötti időszakban keletkezett.

A Védák ősi indiai nyelven íródtak. A gyakran használt "védikus szankszrit" kifejezés nem helyénvaló, félrevezető lehet, hiszen a szanszkrit nyelv később, jóval a Védák születése után keletkezett.

Szanszkrit irodalom[szerkesztés]

Vjásza, legendás alak az ókori Indiában. A mítoszok szerint évszázadokon át élt, és a hiedelem szerint összerendezte a Védák szent könyveit és megírta a Mahábhárata eposzt, valamint a purána-legendákat.

Prakrit irodalom[szerkesztés]

A legjelentősebb prakrit nyelv a páli volt. Asvagósa számos drámáját sáurzeni prakrit nyelven írta.

Páli irodalom[szerkesztés]

A páli irodalom legfőképpen indiai eredetű, ám később az anyaországon kívül volt a legjelentősebb, elsősorban Srí Lankán és Délkelet-Ázsiában.

Indiai irodalom mai indiai nyelveken[szerkesztés]

Asszámi irodalom[szerkesztés]

A leghíresebb asszámi nyelvű írók Indira Goswami, Birendra Kumar Bhattacharya, Homen Borgohain, Mahim Bora, Arupa Patongia Kalita, Purobi Bormudoi, Arun Sharma, Anuradha Sharma Pujari, stb.

Bengáli irodalom[szerkesztés]

Bojpuri irodalom[szerkesztés]

Hindi irodalom[szerkesztés]

Kannada irodalom[szerkesztés]

Kannada nyelvű, Jnanpith-díjas író, U. R. Ananthamurthy

Kasmíri irodalom[szerkesztés]

Malayalam irodalom[szerkesztés]

Marati irodalom[szerkesztés]

Nepáli irodalom[szerkesztés]

Oriya irodalom[szerkesztés]

Pundzsabi irodalom[szerkesztés]

Radzsasztáni irodalom[szerkesztés]

Szanszkrit irodalom[szerkesztés]

Szindi irodalom[szerkesztés]

Tamil irodalom[szerkesztés]

Telugu irodalom[szerkesztés]

Urdu irodalom[szerkesztés]

Indiai irodalom idegen nyelveken[szerkesztés]

Indiai perzsa irodalom[szerkesztés]

Indiai angol irodalom[szerkesztés]

R. K. Narayan, Vikram Seth, Salman Rushdie, Arundhati Roy, Raja Rao, VS Naipaul, Amitav Ghosh, Rohinton Mistry, Vikram Chandra, Mukul Kesavan, Raj Kamal Jha, Vikas Swarup, Khushwant Singh, Shashi Tharoor, Nayantara Sehgal, Anita Desai, Kiran Desai, Ashok Banker, Shashi Deshpande, Jhumpa Lahiri, Kamala Markandaya, Gita Mehta, Manil Suri, Ruskin Bond és Bharati Mukherjee.

Díjak[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. http://jnanpith.net/awards/detail.asp? A Jnanpith-díj díjazottai a hivatalos oldalon. Olvasva:2008-02-03

Giuliano Boccali - Stefano Piano - Saviero Sani: Le letterature dell'India

További információk[szerkesztés]