Kannada nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kannada nyelvet ( ಕನ್ನಡ ) a dél-indiai Karnataka államban beszélik, mintegy 44 millióan. Egyike India 22 hivatalos nyelvének. Irodalmisága az ezredforduló tájától számítható.

Több dialektusa létezik és néhány kisebb nyelv is a kannada betűkészletet használja a térségben, például a konkáni és a tulu nyelv. A kannada nyelvet régebben canarisnak is hivták. A dravida nyelvcsalád harmadik legnagyobb elterjedésű nyelve a tamil és a telugu mellett.

A dravidák India őslakosai voltak, már az indoeurópai nyelvű hindu behatolás előtt az indiai félszigetet lakták.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kannada nyelv fejlődése a dravida nyelvcsalád többi tagjához hasonlóan, eleinte független volt a szanszkrittól és évszázadokon át alig változott. Később jelentős szókincset, helyesírási szabályt vett át tőle.

Az első írásos emlékek a nyelv korainak nevezett fejlődési szakaszából valók. Az 5. században keletkezett kőoszlopokon olvashatóak a legrégebbi kannada nyelvű mondatok.

Az első teljes irodalmi alkotás a Rasrakuta dinasztia (Rashrakuta) idejéből, a 9-10. századból maradt fenn. A szanszkrit nyelv hatása ebben az időszakban már érezhető.

A kannada irodalom és művészet a Vidzsajanagar birodalom (Vijayanagar, 1336 - 1565) idején élte fénykorát. A birodalom központja a mai Hospet városától 13 km-re fekvő Hampi volt. A 16. században a muszlim vallású mogulok - akik addigra az indiai szubkontinens nagy részét már elfoglalták - dél felé kezdtek terjeszkedni. 1565-ben elfoglalták a birodalom fővárosát és a templomokban, épületekben az isten és emberábrázolások nagy részét vallási okokból elpusztították, a szobrokat megcsonkították. A feliratok viszont általában épek maradtak. Hampi romvárosa, templomai óriási területen, lazán, szétszórtan helyezkednek el, a terület jelenleg a világörökség részét képezi.

A Vidzsajanagar birodalom bukása után a kannada nyelv, irodalom és kultúra központja a Mysore királyság lett. A ma hivatalos nyelvként kannadát használó Karnataka állam fővárosa is eleinte Mysore volt, a mai főváros 1973-óta a modern, gyorsan fejlődő, jelenleg kb. 5,2 millió lakosú Bengaluru lett.

Nyelvtana[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kannada nyelv ragozó nyelv, megkülönböztet három nemet (hím-, nő- és semleges nem), egyes illetve többesszámot. A hímnemű szavak mindig "a"-ra végződnek, pl. Brahma Isten neve, a nőnemű szavak pedig mindig "i"-re, pl. Szaraszvati Istennő neve, vagy a kislány szó: "kumari", de ezek mind férfi, vagy női kötődésűek. Azok a szavak amelyek nem rendelkeznek határozott férfi, vagy női kötődéssel - így a legtöbb szó - semleges neműek, pl. szeretet: "príti", fa: "mara", víz: "níru".

Írás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Összesen negyvenkilenc írásjelet használnak, melyek kisebb része önálló hangzókat jelöl, többségük szótagokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]