Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket.
A Maiszúri Királyság (angolulKingdom of Mysore) dél-indiaimonarchia volt, amelyet a Vodejar (angol átírás szerint Wodeyar) dinasztia alapított a 14. század végén és uralt egészen India függetlenné válásáig, 1947-ig, amikor a területe India részévé vált. A királyság Maiszúr városról (angol Mysore) kapta a nevét, amely a központja volt. A királyságot egy testvérpár, Vidzsaja és Krisna Vodejar alapították, akik közül az előbbi a maharadzsai (királyi) tisztségben a Jaduraja nevet vette fel. Ő és utódai a 16. század második feléig a Vidzsajanagara Birodalomhűbéresei, vazallusai voltak. A birodalom többi vazallusállamához hasonlóan azonban Maiszúr is szeretett volna független lenni. Végül a 17. század elején II. Radzsa Vodejar és utódja Kantheerava uralkodása alatt a királyság végleg elnyerte függetlenségét és kiterjesztette területét a mai Karnátaka déli felére, valamint a környező államok egy részére.
A negyedik maiszúri háború során 1799-ben Richard Wellesley Bengál főkormányzója irányításával a brit Kelet-indiai Társaság hadserege döntő vereséget mért Tipu szultán(wd) csapataira. A háború Seringapatam(wd) ostromával zárult, ahol Tipu szultán elesett, és ezzel a dél-indiai Maiszúr független Királysága megszűnt. Wellesley a királyság nagy részét brit fennhatóság alá vonta, a maradék területen pedig helyreállította a korábbi, Vodejar-dinasztia uralmát, amely brit felügyelet alá került. A győzelem nemcsak a brit hatalom dél-indiai megszilárdítását jelentette, hanem Wellesley politikájának, az úgynevezett Alárendelt szövetség (subsidiary alliance) rendszernek a kezdetét is, amely révén a helyi fejedelemségek brit katonai védelemért cserébe elveszítették külpolitikai önállóságukat.[1][2][3]
