Tarnaszentmiklós
Tarnaszentmiklós | |
Tarnaszentmiklós - légi fotó | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Észak-Magyarország |
Vármegye | Heves |
Járás | Hevesi |
Jogállás | község |
Polgármester | Oláh Tamás (független)[1] |
Irányítószám | 3382 |
Körzethívószám | 36 |
Népesség | |
Teljes népesség | 744 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 24,57 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 35 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 31′ 37″, k. h. 20° 22′ 52″47.527000°N 20.381000°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 37″, k. h. 20° 22′ 52″47.527000°N 20.381000°E | |
Tarnaszentmiklós weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarnaszentmiklós témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tarnaszentmiklós község Heves vármegyében, a Hevesi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A vármegye déli részén, a Hanyi-ér mellett fekszik, Kiskörétől 11 kilométerre északnyugatra, Hevestől pedig 14 kilométerre délkeletre.
A szomszédos települések: észak felől Átány, északkelet felől Kömlő, délkelet felől Kisköre, délnyugat felől Pély, északnyugat felől pedig Hevesvezekény. Kelet felől a legközelebbi település Tiszanána, de a közigazgatási területeik nem érintkeznek.
A község külterületeinek jelentős része – beleértve a falu központját övező területek szinte teljes egészét is – a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzethez tartozó, természetvédelmi oltalom alatt álló terület.
Megközelítése
[szerkesztés]Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3209-es út, ezen érhető el Heves-Hevesvezekény és Kisköre felől is. Lakott területét azonban az említett út kelet felől elkerüli, központján csak a 32 111-es számú mellékút halad keresztül, ez köti össze Péllyel is. Határszélét keleten érinti még a Kömlőre vezető 3211-es út is.
A hazai vasútvonalak közül a Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Tarnaszentmiklós vasútállomás a központtól bő két kilométerre északra helyezkedik el, a 3209-es út vasúti keresztezése közelében; közúti elérését a 32 211-es számú mellékút teszi lehetővé.
Története
[szerkesztés]A településtől délre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala.
Első írásos említése Chankazenthmyklos néven történik 1424-ben, egy oklevélben. 1527-ig a Pálóczyak tulajdona, utána az egri káptalan birtoka lesz. A török hódoltság idején a falu elnéptelenedett, s csak 1635-ben népesült be újra. A Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult, 1750-ben népesítették be újra.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Szécsi Ernő (független)[3]
- 1994–1998: Szécsi Ernő (független)[4]
- 1998–2002: Buda Sándorné (MSZP)[5]
- 2002–2006: Buda Sándorné (MSZP)[6]
- 2006–2010: Molnár Lászlóné (független)[7]
- 2010–2014: Molnár Lászlóné (független)[8]
- 2014–2019: Buda Sándorné (MSZP)[9]
- 2019–2024: Oláh Tamás (független)[10]
- 2024– : Oláh Tamás (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 894 | 885 | 876 | 818 | 766 | 766 | 744 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 72,9%-a magyarnak, 6% cigánynak, 0,2% németnek, 1% románnak mondta magát (27,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,9%, református 4,9%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 24,7% (30,7% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 11% cigánynak, 0,1-0,1% németnek, bolgárnak és románnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,9% volt római katolikus, 3% református, 0,5% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,9% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 32% felekezeten kívüli (30,2% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus templom. 1755-ben épült klasszicista stílusban. Szent Miklós tiszteletére felszentelt. Műemlék.
- Struccfarm
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Tarnaszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 27.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Tarnaszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Tarnaszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Tarnaszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Tarnaszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Tarnaszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Tarnaszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Tarnaszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
- ↑ Tarnaszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 12.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
- ↑ Tarnaszentmiklós Helységnévtár
- ↑ Tarnaszentmiklós Helységnévtár
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Hevesvezekény | Átány | Kömlő |
Jászivány | Tiszanána | |
Pély | Tiszasüly | Kisköre |