„Sitke” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a commonsba áthelyezett kép
Nincs szerkesztési összefoglaló
8. sor: 8. sor:
| járás = Sárvári
| járás = Sárvári
| rang = [[község]]
| rang = [[község]]
| polgármester = Morgós István<ref>{{cite web |url=http://www.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk5/18/tjk18170.htm |title=Sitke települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2011-12-28 |author= |authorlink= | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
| polgármester = Morgós István<ref>{{cite web |url=http://www.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk5/18/tjk18170.htm |title=Sitke települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2011-12-28 |author= |authorlink= | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
| irányítószám = 9671
| irányítószám = 9671
| körzethívószám = 95
| körzethívószám = 95
24. sor: 24. sor:
A ma közel hétszáz lakosú települést [[1946]]-ban '''Kissitke''' és '''Nagysitke''' egyesítésével hozták létre. Első okleveles említése '''Sitka''' néven [[1251]]-ből való. A korai település a [[15. század]]ban vált ketté, addig a Sitkei család birtoka volt.
A ma közel hétszáz lakosú települést [[1946]]-ban '''Kissitke''' és '''Nagysitke''' egyesítésével hozták létre. Első okleveles említése '''Sitka''' néven [[1251]]-ből való. A korai település a [[15. század]]ban vált ketté, addig a Sitkei család birtoka volt.


Nagysitke 1426-ban jelent meg először írásban. 1337-ben említtették Szent Lőrincnek szentelt templomát és azt, hogy 1427-­ben vásáros hely volt. [[Pápa (település)|Pápa]] eleste után adót fizettek a [[török hódoltság|töröknek]], de 1567-ben és 1683-ban német zsoldosok raboltak a faluban. 1664­-ben Sitkey György részét Esterházy Mihály vette meg. 1698-ban Esterházy Dániel Felsőbüki Nagy Istvánnak engedte át. A [[16. század]]ban a Kisfaludy család is birtokos, sőt kastélyuk is volt Nagy­sitkén.
Nagysitke 1426-ban jelent meg először írásban. 1337-ben említették Szent Lőrincnek szentelt templomát és azt, hogy 1427-­ben vásáros hely volt. [[Pápa (település)|Pápa]] eleste után adót fizettek a [[török hódoltság|töröknek]], de 1567-ben és 1683-ban német zsoldosok raboltak a faluban. 1664­-ben Sitkey György részét Esterházy Mihály vette meg. 1698-ban Esterházy Dániel Felsőbüki Nagy Istvánnak engedte át. A [[16. század]]ban a Kisfaludy család is birtokos, sőt kastélyuk is volt Nagy­sitkén.
Kissitke létezéséről 1488-ból való az első biztos adat. Első ismert tulajdonosai a Sitkeiek voltak, akiknek kastélyát 1627-ben a király [[Nádasdy család|Nádasdy Pálnak]] adományozta. A század végén kissitkei részeket is kapott Felsőbüki Nagy István, aki családjával ideköl­tözött, 1718 után.
Kissitke létezéséről 1488-ból való az első biztos adat. Első ismert tulajdonosai a Sitkeiek voltak, akiknek kastélyát 1627-ben a király [[Nádasdy család|Nádasdy Pálnak]] adományozta. A század végén kissitkei részeket is kapott Felsőbüki Nagy István, aki családjával ideköl­tözött, 1718 után.


30. sor: 30. sor:


[[1986]]-ban kezdődött a romos sitkei kápolna felújítása, amikor [[Balázs Fecó]] zeneszerző megszervezte a Sitkei Kápolna Kulturális Egyesületet, amelynek elnöke is lett. A művész [[Sitkei Rockfesztivál|koncerteket]] szervezett, amelyek bevételeiből elkezdődhetett a felújítás. A teljes rekonstrukció [[1991]]-ben fejeződött be.
[[1986]]-ban kezdődött a romos sitkei kápolna felújítása, amikor [[Balázs Fecó]] zeneszerző megszervezte a Sitkei Kápolna Kulturális Egyesületet, amelynek elnöke is lett. A művész [[Sitkei Rockfesztivál|koncerteket]] szervezett, amelyek bevételeiből elkezdődhetett a felújítás. A teljes rekonstrukció [[1991]]-ben fejeződött be.

==Népesség==
==Népesség==
A település népességének változása:
A település népességének változása:
{{népességdiagram}}
{{népességdiagram}}

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,9%-a magyarnak, 1,5% németnek, 0,3% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63%, evangélikus 13%, református 3,1%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 2,9% (17,4% nem nyilatkozott).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=30748 Sitke] ''Helységnévtár''</ref>
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,9%-a magyarnak, 1,5% németnek, 0,3% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63%, evangélikus 13%, református 3,1%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 2,9% (17,4% nem nyilatkozott).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=30748 Sitke] ''Helységnévtár''</ref>


44. sor: 45. sor:
<center><gallery>
<center><gallery>
File:A sitkei templom a magasból 2018.jpg|thumb|A sitkei templom a magasból 2018
File:A sitkei templom a magasból 2018.jpg|thumb|A sitkei templom a magasból 2018
File:Sitke, Felső Büki Nagy-kastély 2018.jpg|thumb|Sitke, Felső Büki Nagy-kastély 2018
File:Sitke, Felső Büki Nagy-kastély 2018.jpg|thumb|Sitke, Felső Büki Nagy-kastély 2018
</gallery></center>
</gallery></center>


61. sor: 62. sor:
* {{commonskat-natúr|Sitke}}
* {{commonskat-natúr|Sitke}}
* [http://utazom.com/vendegvaro/sitke Sitke az utazom.com honlapján]
* [http://utazom.com/vendegvaro/sitke Sitke az utazom.com honlapján]
* [http://www.kastelyok-utazas.hu/Webalbum/Magyar/Kastelyszallo/Sitke/Kastely/index.html Képek a Felsőbüki-Nagy-kastélyról]{{Halott link|url=http://www.kastelyok-utazas.hu/Webalbum/Magyar/Kastelyszallo/Sitke/Kastely/index.html |date=2018-11 }}
* [http://www.kastelyok-utazas.hu/Webalbum/Magyar/Kastelyszallo/Sitke/Kastely/index.html Képek a Felsőbüki-Nagy-kastélyról]{{Halott link|url=http://www.kastelyok-utazas.hu/Webalbum/Magyar/Kastelyszallo/Sitke/Kastely/index.html |date=2018-11}}
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=569 Légi fotók Sitkéről és a kastélyról]
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=569 Légi fotók Sitkéről és a kastélyról]
* [https://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=3730 Sitke, légi felvételek 2018]
* [https://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=3730 Sitke, légi felvételek 2018]

A lap 2019. január 13., 11:32-kori változata

Sitke
A kálváriakápolna
A kálváriakápolna
Sitke címere
Sitke címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSárvári
Jogállásközség
PolgármesterMorgós István[1]
Irányítószám9671
Körzethívószám95
Népesség
Teljes népesség711 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség25,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,2 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 14′ 34″, k. h. 17° 01′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 34″, k. h. 17° 01′ 29″
Sitke (Vas vármegye)
Sitke
Sitke
Pozíció Vas vármegye térképén
Sitke weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sitke témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sitke község Vas megyében, a Sárvári járásban.

Fekvése

Története

A ma közel hétszáz lakosú települést 1946-ban Kissitke és Nagysitke egyesítésével hozták létre. Első okleveles említése Sitka néven 1251-ből való. A korai település a 15. században vált ketté, addig a Sitkei család birtoka volt.

Nagysitke 1426-ban jelent meg először írásban. 1337-ben említették Szent Lőrincnek szentelt templomát és azt, hogy 1427-­ben vásáros hely volt. Pápa eleste után adót fizettek a töröknek, de 1567-ben és 1683-ban német zsoldosok raboltak a faluban. 1664­-ben Sitkey György részét Esterházy Mihály vette meg. 1698-ban Esterházy Dániel Felsőbüki Nagy Istvánnak engedte át. A 16. században a Kisfaludy család is birtokos, sőt kastélyuk is volt Nagy­sitkén. Kissitke létezéséről 1488-ból való az első biztos adat. Első ismert tulajdonosai a Sitkeiek voltak, akiknek kastélyát 1627-ben a király Nádasdy Pálnak adományozta. A század végén kissitkei részeket is kapott Felsőbüki Nagy István, aki családjával ideköl­tözött, 1718 után.

Mindkét falu határában évszázadok óta folytatnak szőlőmű­velést. A Hercseg-hegyen 1860 óta bányásztak bazaltot, az 1870-es években olasz kőfaragókat fogadtak.

1986-ban kezdődött a romos sitkei kápolna felújítása, amikor Balázs Fecó zeneszerző megszervezte a Sitkei Kápolna Kulturális Egyesületet, amelynek elnöke is lett. A művész koncerteket szervezett, amelyek bevételeiből elkezdődhetett a felújítás. A teljes rekonstrukció 1991-ben fejeződött be.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
673
674
675
716
703
711
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,9%-a magyarnak, 1,5% németnek, 0,3% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63%, evangélikus 13%, református 3,1%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 2,9% (17,4% nem nyilatkozott).[3]

  • Templom légi felvételen, Sitke 2018
    Templom légi felvételen, Sitke 2018
  • Sitke látképe légi fotón 2018
    Sitke látképe légi fotón 2018
  • Sitke madártávlatból 2018
    Sitke madártávlatból 2018
  • Sitke légi fotó 2018
    Sitke légi fotó 2018
  • A sitkei templom a magasból 2018
    A sitkei templom a magasból 2018
  • Sitke, Felső Büki Nagy-kastély 2018
    Sitke, Felső Büki Nagy-kastély 2018

Nevezetességei

Felsőbüki-Nagy-kastély
A kastély légi fotója
  • Kéttornyú műemlék kálváriakápolna (Kissitkén, a kastélyfogadó mellett), amelyet Felsőbüki Nagy Sándor építtetett 1871-ben, romantikus (histori­záló neogót) stílusban. A kápolnadomb könnyűzenei fesztiválokról lett országosan ismert, az épület felújítását a bevételből támogatják.
  • A kálváriához közeli Felsőbüki Nagy-kastély eredetileg erő­dítményszerű épület volt, magas bástyákkal körülvéve, amelyeket a 19. században bontottak le. 1730 körül készült barokk stílusban, Dorfmeister István festette ki ezt is. 1851-ben romantikus stílusban alakították át. Jellegzetessége, hogy igen nagy méretű pincét épí­tettek hozzá. 1945 után iskola volt, ma fogadóként működik. Az előtte álló kőkeresztet Felsőbüki Nagy Franciska állíttatta, 1734-ben.
  • Plébániatemplomát 1418-ban említik először, 1636-ban bővítették, 1698-ban már boltozott szentélyét említették. 1725-ben a katolikusok visszavették az evangélikusoktól.

Jegyzetek

  1. ↑ Sitke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Sitke Helységnévtár

További információk

Ez a Vas vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sitke&oldid=20877402”