„Biharkeresztes” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
214. sor: | 214. sor: | ||
hu.wikipedia.org/wiki/Szerkesztő:PBeata/próbalap |
hu.wikipedia.org/wiki/Szerkesztő:PBeata/próbalap |
||
http://www.anatolehongrois.hupont.hu |
|||
http://www.zeneszbazis.hu/profile/AnatoleHongroisFarkasAntal |
|||
http://www.szegediwiw.hu/profile/AnatoleHongrois236 |
|||
http://www.youtube.com/user/anatole482 |
|||
http://www.facebook.com/anatole.hongrois.1 |
|||
http://mek.oszk.hu/07500/07545/ |
|||
http://www.hongroisanatole.hupont.hu |
|||
http://www.idezetek-anatole-h.hupont.hu/ |
|||
http://www.cserhat-muveszkor.hu |
|||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
A lap 2013. augusztus 12., 17:45-kori változata
Biharkeresztes | |||
Református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
Kistérség | Berettyóújfalui | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Barabás Ferenc[1] | ||
Irányítószám | 4110 | ||
Körzethívószám | 54 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3856 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 78,56 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 49,26 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 08′, k. h. 21° 43′Koordináták: é. sz. 47° 08′, k. h. 21° 43′ | |||
Biharkeresztes weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Biharkeresztes témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Biharkeresztes város Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui kistérségben.
Fekvése
Az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar megye délkeleti részén fekszik. Debrecentől 50 km-re, a magyar-román határtól 6 km-re van. Vasútállomása egyben határállomás is.
Megközelíthető
- Vonattal a MÁV 101-es számú (Püspökladány–Berettyóújfalu–Biharkeresztes – (országhatár) – Nagyvárad) vonalán érhető el. A vasútállomás Mezőpeterd és Biharpüspöki (Románia) között található.
- Közúton a 42-es számú főút halad el közvetlenül a város mellett.
Története
Régészeti leletek
A szőlőskert területéről kőkorszaki leletek és római hamvvedrek kerültek a felszínre, amelyek ma a debreceni Déri Múzeumban találhatók.[3] A Nagy Farkasdombról i. e. 4000-2000-ből való festett kerámiaedények kerültek elő és egy rézkori tűzhely. A határból származó bronzkori aranykincs leleteket a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi.[4]
A régészeti ásatások bronzkori, avar kori és Árpád-kori településmaradványokat is feltártak.
Az ókorban itt élt népek
Biharkeresztes környéke lakott hely volt már az újkőkorban is, ezt a régészeti leletek bizonyítják.
Hazánkban a vaskor az i. e. 1. évezredre esett, s három korszaka volt: korai, középső és késői vaskor. A korai vaskorban a toldi útfélen, a mai temető környékén a szkíták éltek. A késői vaskorban a kelták laktak itt (ennek emlékét őrzik a Nagy Farkasdombon feltárt sírok)[5].
Az időszámításunk kezdetétől már pontosabban nyomon követhetjük, hogy milyen népek váltották egymást a mai város területén: Az 1. században a dákok éltek a mai temető környékén. A 2-4. században a Nagy Farkasdombon az iráni nyelvet beszélő nomád szarmaták telepei voltak. A településtől nyugatra halad el az általuk 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.[6] Az 5-6. században a germán népekhez tartozó gepidák szállták meg a Nagy és Kis Farkasdomb és a toldi útfél környékét.[7] A 7-8. században egy belső-ázsiai eredetű lovas nomád nép, az avarok jelentek meg a tájon. (Erre utal a Lencsésháton feltárt avar lovas sír.[8]) [4]
A honfoglalás kora
Biharkeresztes környéke kedvelt helye lehetett már a honfoglaló magyaroknak is. Itt jártukat igazolja a Farkasdombon feltárt honfoglalás kori sírlelet.[4]
A település a középkorban
A község közvetlen elődje a mai város nyugati oldalán, Told felé terült el, és ebbe később beleolvadt egy Septely nevű másik falu. Az 1208-1235. években e falut említi a Váradi Regestrum.[4]
Az első ránk maradt oklevél, amely a mai Biharkeresztest, akkori nevén Fancsalt említi, 1214-ből való. (A Fancsal (akkori helyesírással "Fonchol") név valószínűleg az Árpád-korban használt Fancs ("Fonch") személynévből ered.) Ebből tudjuk, hogy a királyi ispánsági alapítású falu első lakói a bihari vár udvarnokai voltak. A települést Boleszló váci püspök a leleszi prépostságnak adományozta.[6]
A tatárjárás (1241-1242.) idején a falu csaknem teljesen elpusztult, de lakói hamarosan újjáépítették.
A 13. század végén a falu a váradi egyház birtokába került. 1284 és 1290 között két részbirtokosa volt: az egyik a váradi káptalan, a másik a váradi Szent Kereszt oltár mestere.[9] Valószínűleg innen ered a falu új neve: 1374-től Keresztesnek nevezték. [10]
Újkori története
Az 1552-ben végzett összeírás szerint Keresztes 86 telkes, egységes magyar lakosságú falu volt, abban az időben a vidék legnépesebb helységének számított.[10] Ekkor is a váradi püspökség birtoka volt, s itt volt a sok plébániát magába foglaló Keresztesi alesperesség székhelye. 1554 és 1566 között a lakosság teljesen római katolikus vallású volt. 1566 után azonban a katolikus egyház, mint helyben szervezett egyház megszűnt, s a század végén lakossága református hitre tért.[11]
1601-ben Bocskai István birtoka volt, 1604-ben a kővági uradalomhoz számították. 1614-ben már a kereki váruradalom része, birtokosa ekkor Bánffy Dénes özvegye, a somlyai Báthory Anna volt. 1628-tól a Zólyomi család, Zólyomi Miklós birtoka lett.[12]
1660-ban a törökök elfoglalták a megye utolsó erősségét, Nagyváradot is. Az egész megye török uralom alá került, a lakosság nagy része szétszóródott, elpusztult. Nagyvárad visszavételének évében (1692-ben) Keresztes lakatlan falu volt, 6 keresztesi családot Báránd községben írtak össze, s megjegyezték róluk, hogy körülbelül 4 évvel azelőtt menekültek el az elpusztított településükről. A hódoltság megszűnését követően gyorsan újratelepült faluban 1715-ben 24, öt évvel később pedig már 75 jobbágycsaládot számoltak össze.[9][12]
A bécsi udvar Szentjobb várának visszafoglalása után a Thököly-párti Zólyomi Miklós minden birtokát elkobozta, köztük Keresztest is. Az udvari kamara a Zólyomiak egykori birtokait hamarosan eladta gróf Csáki Lászlónak. (A falu egészen a 20. század elejéig nagy részben a Csákiak birtoka maradt. Ekkorra itteni birtokaikat eladták, s újabb nagybirtokok már nem alakultak ki a községben.) [4]
Az első magyarországi népszámlálást II. József rendeletére végezték 1784-ben. Ekkor már a falut Mezőkeresztesnek nevezték, lakossága 1599 fő volt.[4]
1836-ban földosztás volt, de a keresztesiek ezzel nem voltak megelégedve. 1848-ig hallgattak, majd beperelték az uradalmat. 1863-ban úgy látszott, a per el fog veszni; ekkor az uradalom és a lakosság között egyezség jött létre: a kezükben maradt földekért kárpótlást fizettek az uradalomnak.
A faluból az 1848–49-es szabadságharcban sokan részt vettek, a keresztesi honvédek névsorát Osváth Pál jegyezte fel.
A helységet 1850-ben járási székhellyé nyilvánították (Sárréti, később Mezőkeresztesi Járás) és vásártartási jogot kapott, így dinamikusan fejlődni kezdett, s rövidesen a járás egyik meghatározó települése lett. Városiasodó jellegére utal, hogy 1900 táján már két gőzmalma és két olvasóköre is volt.[12]
1912-ben a falu neve újra megváltozott. A postaforgalom szélesebb körű elterjedésével sok zavart okozott, hogy Borsod megyében volt egy másik Mezőkeresztes nevű község. Eredeti nevét az tarthatta meg, a hajdú-bihari Mezőkeresztesből Biharkeresztes lett.[4]
Az I. világháború alatt (1914-1918) román csapatok szállták meg a falut. A harcokban 80 lakos esett el. A trianoni határ létrehozása jelentősen visszavetette a fejlődésben Biharkeresztest, mert éppen a kulturális és gazdasági centrumnak számító Nagyváradtól szakította el a határ.
1970-ben megszűnt a Biharkeresztesi járás, és ez a települést átmenetileg visszavetette a fejlődésben. 1989-ben városi rangot kapott.[9]
Napjainkban Biharkeresztes körzetközpontként körjegyzőséggel látja el Ártánd, Bedő, Bojt és Told közigazgatását. Jelenleg kistérségi központ, s a Határmenti Bihari Települések Területfejlesztési Társulásának és a Bihari Iskolaszövetségnek a székhelye. Körzeti feladatként látja el a gyámügyi igazgatás, az építésügyi, anyakönyvi és okmányirodai feladatokat.[4]
Népessége
Év | Lakosok száma | Év | Lakosok száma |
---|---|---|---|
1784 | 1599 | 1941 | 4007 |
1851 [12] | 2710 | 1949 | 4453 |
1870 | 2863 | 1960 | 4844 |
1880 | 2676 | 1970 | 4788 |
1890 | 2950 | 1980 | 4661 |
1900 | 3194 | 1990 | 4498 |
1910 | 3560 | 2001 | 4303 |
1920 | 3669 | 2004 | 4090 |
1930 | 4271 | 2009 | 4191 |
Népcsoportok
2001-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
Kultúra
Visszatérő rendezvények
- A város hete - minden év májusában megrendezett kb. egy hetes programsorozat
- BIHart - református művészeti fesztivál, melyet minden év májusában rendeznek
- Határ menti Kiállítás és Vásár - a település legjelentősebb rendezvénye, amelyet minden év áprilisában vagy májusában rendeznek
- Nemzetközi Alkotótábor - június végén vagy július elején rendezik meg
- Kukorica fesztivál - szeptemberben rendezik
- Idősek hete - októberben rendezik
Civil szervezetek
- Biharkeresztesi Városi Sportegyesület
- Biharkeresztesi Modellező Klub
- Biharkeresztesi Horgászegyesület
- Biharkeresztesi Polgárőrszövetség
- Biharkeresztesi Nyugdíjas Klub
- Közalapítvány Biharkeresztes Városért
- Biharkeresztes a Művészetekért Közalapítvány
- Biharkeresztes Sportjáért Közalapítvány
- Járai Antal Tanulmányi Ösztöndíj Alapítvány
- Gyermekek Egészséges Fejlődéséért Alapítvány
- Az Óvodás Gyermekekért Alapítvány
- Fehér Mályva Hagyományőrző Egyesület
Keresztesi Hírek
A Keresztesi Hírek c. újság havonta jelenik meg 10-15 oldal terjedelemben. "Biharkeresztes város önkormányzati-közéleti lapja."
Intézmények
Szivárvány Bölcsőde és Óvoda
A 2-7 éves gyermekek számára csoportos foglalkozásokat, nevelést biztosít. Célja a sajátos nevelési igényű gyerekek készségeinek fejlesztése is. Foglalkozik szakkörök szervezésével, lehetőség van a cigány kultúra megismerésére és étkezést biztosít a gyerekeknek. 2000-ig 5, azóta 6 csoport indul évente. Maximálisan felvehető létszám: 150 fő.
Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat
A 20. század elején a községben két fiú- és két lányiskola volt. Az 1927/1928-as tanévben 6 tanterem építését engedélyezték, 1963-ban pedig újabb iskolaépületet adtak át. Az 1972-ben megnyílt kollégium 1985-ben szűnt meg. 1992-ban egy 8 tantermes épületet, 1999-ben új épületszárnyat adtak át.
Az iskola ellátja a város és a hozzá kapcsolt 6 kistelepülés (Ártánd, Bedő, Berekböszörmény, Bojt, Nagykereki, Told) gyermekkorú lakosságának fejlesztő logopédiai és pszichológiai kezelését. A Comenius 2000 Közoktatatási Minőségbiztosítási Program II. intézményi modelljének megvalósítására vállalkozott a sikeres pályázat után az OKKER Pedagógiai Szolgáltató Intézettel együttműködve. A Comenius I. intézményi modell megvalósítása az utolsó szakaszába ért.
Bocskai István Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
Az iskola épületének régi szárnya 1969-ben, a kollégium 1997-ben épült. Az intézmény 1992-ben új profillal bővült: szakiskolai osztályok indultak (választható szakmák: festő-mázoló, burkoló, dísznövénykertész, virágkötő, számítógép-szerelő és karbantartó). A 2009/2010-es tanévtől szakközépiskolai osztály indult, a választható szakmacsoportok: kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, egyéb szolgáltatások (előkészítés a rendőri vagy katonai pályára) és mezőgazdaság. A gimnáziumi évfolyamokon angol és német nyelvből felkészítenek a középfokú nyelvvizsgára, informatikából pedig az ECDL vizsgára.
Városi Könyvtár
A könyvtár épülete 1970-ben épült, akkor Járási Könyvtárként működött. Állományában 34 ezer kötet könyv, 1670 hanglemez, 1500 db videokazetta, 1360 diafilm és kb 100 db CD-ROM található. Több rendezvénynek ad helyet, évek óta itt tartják a Kazinczy-verseny területi döntőjét, illetve helyt ad az általános iskolások vers- és mesemondó versenyének is. A látogatóknak a könyvkölcsönzés mellett lehetőségük van videokazetták, diafilmek és folyóiratok kölcsönzésére, fénymásolásra és az internet használatára is.
Városi Művelődési Ház
Elődjét - a Járási Művelődési Otthont - lebontották, ennek helyén épült a mai épület. A Művelődési Ház közművelődési feladatait 1999. szeptember 1-jétől látja el újra. Az intézmény szolgáltatóház jelleggel működik, itt található a Falugazdász Iroda, az Agrárkamara irodája, a Bihari Települések Területfejlesztési Társulás irodája, a Bocskai István Általános Iskola Nevelési Tanácsadója és az ügyvédi iroda. Folyamatosan helyet biztosít tanfolyamoknak (munkanélküliek átképzése, nyelv-számítástechnika, gazdaképzés) és továbbképzéseknek.
Látnivalói
- Református templom (A helyreállítási munkálatok közben fedezték fel azokat a román stílusú ablakokat, amelyeket a szakszerű műemléki feltárás bemutathatóvá is tett. A templom egyes részei tehát az Árpád-korban épültek, s csak a 16. században lett a reformátusoké. Az épületet 1988-ban műemlékké nyilvánították.)
- Katolikus templom (1857-ben épült, amikor a katolicizmus kezdett újjáéledni a lakosság körében.)
- Bocskai István erdélyi fejedelem mellszobra (a gimnázium előtt)
- Szent László szobra (a katolikus templom előtt)
- Osváth Pál mellszobra (az Ady Endre és a Kölcsey utca sarkán) és egész alakos szobra (a Városháza előtt)
- Az első és a második világháború áldozatainak emlékműve (Hősök tere)
- Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc Emlékműve (a Széchenyi és az Ady Endre utca sarkán található; Győrfi Lajos alkotása)
- Helytörténeti gyűjtemény (Ady E. u. 12. sz. alatt)
Híres emberek
- A városban található Osváth Pál sírja és két szobra. Ő szervezte meg a körzet közigazgatását, postáját és írta meg a Sárrét történetét.
- Ambrus Zoltán költő
- Kőrösy Lajos festőművész
- Járai Zsigmond, volt pénzügyminiszter, MNB-elnök
((Anatole Hongrois Aranydiplomás zeneszerző, többkötetes író, költő.
Források
hu.wikipedia.org/wiki/Szerkesztő:PBeata/próbalap
http://www.anatolehongrois.hupont.hu http://www.zeneszbazis.hu/profile/AnatoleHongroisFarkasAntal http://www.szegediwiw.hu/profile/AnatoleHongrois236 http://www.youtube.com/user/anatole482 http://www.facebook.com/anatole.hongrois.1 http://mek.oszk.hu/07500/07545/ http://www.hongroisanatole.hupont.hu http://www.idezetek-anatole-h.hupont.hu/ http://www.cserhat-muveszkor.hu
Külső hivatkozások
- Biharkeresztes honlapja
- Biharkeresztes közigazgatási portálja
- Biharkeresztes friss hírei
- A város nem hivatalos fóruma
- Biharkeresztes linkgyűjteménye
- A Bocskai István Általános Iskola honlapja régi új
- A Bocskai István Gimnázium honlapja
- A Művelődési Ház honlapja
- Légifotók a templomról
((Szerkesztő:PBeata/próbalap - Wikipédia
hu.wikipedia.org/wiki/Szerkesztő:PBeata/próbalap ((Anatole Hongrois - Wikipédia hu.wikipedia.org/wiki/Anatole_Hongrois
- ↑ Biharkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Biharkeresztes az utazom.com honlapján
- ↑ a b c d e f g h Biharkeresztes honlapja/Bemutatás
- ↑ Sulinet/A kezdetektől a török időkig, 11. bekezdés
- ↑ a b Hajdú-Bihar megye információs turisztikai portálja
- ↑ Sulinet/A kezdetektől a török időkig, 12. bekezdés
- ↑ Némethi Mária-Klima László: Kora avarkori lovas temetkezések, 11. oldal
- ↑ a b c 15 éve város Keresztes c. kiadvány
- ↑ a b Biharkeresztes közigazgatási portálja/Történet
- ↑ Biharkeresztes 1996-ban kiadott zsebtérképe
- ↑ a b c d Módy György-Nyakas Miklós-Rácz Zoltán: A megye településeinek története és épített emlékei
- ↑ Hivatalos népszámlálási adatok/Hajdú-Bihar megye
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora