Kétbejáratú-barlang (Csobánka)

Kétbejáratú-barlang
A Kétbejáratú-barlang alsó bejárata
Hossz	11 m
Mélység	0 m
Magasság	2 m
Függőleges kiterjedés	2 m
Ország	Magyarország
Település	Csobánka
Földrajzi táj	Pilis hegység
Típus	freatikus kialakulású
Barlangkataszteri szám	4820-56
Elhelyezkedése
Kétbejáratú-barlang Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 39′ 01″, k. h. 18° 58′ 23″47.650305555556, 18.972972222222
A Wikimédia Commons tartalmaz Kétbejáratú-barlang témájú médiaállományokat.

A Kétbejáratú-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén lévő Pilis hegységben, az Oszolyon található egyik barlang. Turista útikalauzokban is ismertetve van.

Leírás

Csobánka külterületén, az Oszoly Óra-falától É-ra található negyedik sziklaszirtnek a településre néző oldalában nyílik a barlang. A Rózsalugas-átjárótól É-ra 120 m-re, 20 m-rel magasabban helyezkedik el. D-i bejárata 1,4 m széles, 1,6 m magas, széles, ovális, ferde nyílás. Az É-i bejárat 0,8 m széles, 0,4 m magas és lapos.

Felső triász dachsteini mészkőben freatikus körülmények között jött létre az enyhén lejtő átjáróbarlang. A D-i bejáraton kényelmesen besétálva egy fokozatosan ellaposodó terembe lehet jutni, amelyből szűk hasadékok kezdődnek. A bejárat után kb. 3 m-re, balra, már látható a barlang másik bejáratán beszűrődő fény. Innen egy kis letörésen felmászva, többnyire kőzettörmelékeken négykézláb mászva lehet elhagyni a barlangot az É-i bejáraton. A jellegzetes, szép formakincsű barlangmaradvány felszerelés nélkül is bejárható.

1974-ben volt először Kétbejáratú-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul a barlang az irodalmában Kétbejáratú barlang (Bertalan 1976) és Kétszájú-barlang (Kordos 1981) neveken is.

Kutatástörténet

Az 1967-ben napvilágot látott Pilis útikalauz című könyvben az jelent meg, hogy az Oszoly Csobánkára néző, Ny-i oldalán, az erdővel körülvett mészkősziklák között több jelentéktelen üreg található. Az 1969. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban publikált közlemény szerint 1969 augusztusában a Szpeleológia Barlangkutató Csoport a Kevélyekben szervezett tábor során fix pontokat helyezett el az Oszoly és az Oszoly-oldal 8 kisebb-nagyobb üregében. 1970-ben Kordos László vizsgálta a barlang levegőjét Assmann-féle aspirációs pszichrométerrel. 1970-ben Kordos László mérte fel a barlangot vesztett pontokkal és bányászkompasszal. A felmérés alapján szerkesztett 1:100 méretarányú alaprajz térképet két keresztmetszettel. A felmérés szerint a barlang 11 m hosszú és 3 m mély.

A Szpeleológia Barlangkutató Csoport 1970. évi jelentésében az van írva, hogy a Kétbejáratu barlang az oszolyi Óra-faltól É-ra lévő negyedik sziklacsoportnak a csobánkai bekötőút felőli oldalában, a sziklacsoport tövében helyezkedik el. A barlangnak (mint a neve is mutatja) két bejárata van. Az egyik bejárat 2,2 m magas, majd kb. 4 m-en át beszűkülve ér véget egy kis teremben. A másik bejárathoz az előbbi teremből szűk, lapos és csőszerű folyosó vezet. A barlang felső triász, fehér dachsteini mészkő töredezett sziklájában valószínűleg hévizes úton alakult ki. Kevés törmelékes kitöltés és elaggott cseppkövek találhatók benne. Irodalomban nem szerepel a barlang. Előző kutatói ismeretlenek. 1970-ben a Szpeleológia Barlangkutató Csoport vizsgálta. Felszerelés nélkül megtekinthető a barlang. A jelentés mellékletébe bekerült az 1970-ben készült térkép.

Az 1974-ben megjelent Pilis útikalauz című könyvben, a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjainak jegyzékében (19–20. old.) meg van említve, hogy a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjai között vannak az Oszoly barlangjai és a Kétbejáratú-barlang. A Pilis hegység barlangjait leíró rész szerint a Csobánka felett emelkedő Oszoly sziklái között másféltucat kis barlang van. Ezeket a Szpeleológia Barlangkutató Csoport térképezte fel és kutatta át rendszeresen. E kis barlangok többsége nem nagyon látványos, de meg kell említeni őket, mert a turisták, különösen a sziklamászók által rendszeresen felkeresett Oszoly sziklafalaiban, valamint azok közelében némelyikük kitűnő bivakolási lehetőséget nyújt. Az Óra-faltól É-ra emelkedő negyedik sziklacsoportnak a csobánkai bekötőútra néző oldala tövében nyílik a 11 m hosszú Kétbejáratú-barlang, amelynek szűk folyosója egy kis terembe vezet.

Az 1975. évi MKBT Beszámolóban publikálva lett az 1970. évi jelentés barlangra vonatkozó része a jelentés mellékletében lévő térképpel együtt. A kiadványban van egy helyszínrajz, amelyen a Csúcs-hegy és az Oszoly barlangjainak földrajzi elhelyezkedése látható. A rajzon megfigyelhető a Kétbejáratu-barlang földrajzi elhelyezkedése. A Bertalan Károly által írt és 1976-ban befejezett kéziratban az olvasható, hogy a Pilis hegységben lévő Kevély-csoportban, Pomázon helyezkedik el a Kétbejáratú barlang. Az Oszoly Óra-falától É-ra lévő negyedik sziklacsoportnak a csobánkai bekötőút felé eső oldalán található a barlang, amelynek két bejárata van. Az egyik bejárat 2,2 m magas. A barlang 11 m hosszú és 3 m mély. Egy kis teremben végződő üreg, melyből lapos, csőszerű folyosó vezet a második kijárathoz. A kézirat barlangot ismertető része 2 irodalmi mű alapján lett írva.

Az 1981. évi Karszt és Barlang 1–2. félévi számában nyilvánosságra lett hozva, hogy a Kétszájú-barlangnak 4820/29. a barlangkataszteri száma. Az 1984-ben napvilágot látott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Pilis hegység barlangjai között a barlang Kétszájú-barlang néven Kétbejáratú-barlang névváltozattal. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1991-ben megjelent útikalauzban meg van ismételve az 1974-es útikalauzban lévő barlangismertetés és az Oszoly barlangjainak általános ismertetése. A Kárpát József által írt 1991-es összeállításban meg van említve, hogy a Kétbejáratú-barlang (Csobánka) 11 m hosszú és 2 m mély.

Az 1996. évi barlangnapi túrakalauzban meg van ismételve az 1991-ben kiadott útikalauzban található leírás, amely az Oszoly barlangjait általánosan ismerteti. 1997. május 23-án Kárpát József 1990-es oszolyi áttekintő térképe alapján Kraus Sándor rajzolt helyszínrajzot, amelyen az oszolyi sziklabordák üregeinek földrajzi elhelyezkedése van ábrázolva. A rajzon megfigyelhető a Kétbejáratú névvel jelölt barlang földrajzi helyzete. Kraus Sándor 1997. évi beszámolójában az olvasható, hogy 1997 előtt is ismert volt a Kétbejáratú-barlang, amelynek volt már térképe 1997 előtt. A jelentésbe bekerült az 1997-es helyszínrajz. A 2005-ben megjelent, Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyvben meg van említve, hogy az Oszoly erdejében elszórtan sziklatömbök és kis barlangnyílások váltogatják egymást.

Képgaléria

• 
  A Kétbejáratú-barlang alsó bejárata
• 
  A Kétbejáratú-barlang alsó bejárata
• 
  A Kétbejáratú-barlang felső bejárata
• 
  A Kétbejáratú-barlang felső bejárata

Irodalom

• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Dely Károly – Mezei Iván: Pilis útikalauz. Sport, Budapest, 1974. 20., 26., 27. old. (A Pilis-hegység barlangjai című fejezetet, a 19–37. oldalakat Dénes György írta.)
• Kárpát József: A Pilis barlangjai. Kézirat, 1990.
• Kárpát József: A Pilis-hegység területén levő barlangok jegyzéke. Kézirat. 1991. október. 3. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kordos László: Jelentés a „Szpeleológia” Barlangkutató Csoport 1970. évi munkájáról. Kézirat. Debrecen, 1971. február 4. 2., 3., 7., 99. old. (Térképmelléklet.) (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kordos László: A Csucs-hegy és az Oszoly barlangjai. MKBT Beszámoló, 1975 második félév. 189–190., 193., 195., 204. old.
• Kordos László: Barlangkataszteri hírek. Karszt és Barlang, 1981. 1–2. félév. 67. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 277., 294. old.
• Kraus Sándor: 1997. évi beszámoló. Kézirat. 18., 19. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Mezei Iván szerk.: Pilis útikalauz. Budapest, 1967. 26. old. (A Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai című fejezetet, a 22–36. oldalakat Dénes György írta.) (Nincs benne név szerint említve.)
• Miczek György szerk.: A Pilis és a Visegrádi-hegység. Budapest, Sport, 1991. 33., 34. old. („A Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai” című fejezetet, a 26–46. oldalakat Dénes György írta.)
• Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 92. old. (Nincs benne név szerint említve.)
• Nyerges Miklós: MKBT – XL. Barlangnap, Pilisszentkereszt. Túrakalauz. 1996. 18. old.
• Wehovszky Erzsébet: Barlangkutatóink egy kis csoportja. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1969. 6. füz. 2. old. (Nincs benne név szerint említve.)
• –: Kétbejáratú-barlang leírás. Kézirat. Szerzőnév és dátum nélkül. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)

További információk

• Országos Barlangnyilvántartás