Újszász

Újszász
Az Orczy-kastély
Újszász címere Újszász zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Szolnoki
Jogállás	város
Polgármester	Dobozi Róbert (független)
Irányítószám	5052
Körzethívószám	56
Népesség
Teljes népesség	5879 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	107 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	58,2 km²
Földrajzi nagytáj	Alföld
Földrajzi középtáj	Közép-Tisza-vidék
Földrajzi kistáj	Jászság
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 18′, k. h. 20° 05′47.3, 20.083333333333
Újszász Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Újszász weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Újszász témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Újszász város az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki járásában.

Fekvése

Az Alföldön, a Nagykunság, a Jászság és a Tápióság határán fekszik, Jász-Nagykun-Szolnok megye nyugati, Pest megyével szomszédos határán. Határában ömlik bele a Tápió folyó a Zagyvába. A megyeszékhely, Szolnok kb. 15 km-re található. Szomszédos települések: Tápiógyörgye, Abony, Szászberek, Zagyvarékas, Szolnok.

Megközelítése

Újszász vasútállomás jelentős vasúti csomópont. A 82-es számú, Hatvan–Szolnok-vasútvonal, a 86-os számú Vámosgyörk–Újszász–Szolnok-vasútvonal, és a 120a számú Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal elágazó állomása.

A település megközelíthető közúton Budapest felől az M4-es autóúton az újszászi leágazásig, onnan 8 km Jászapáti felé autózva; valamint Szolnokról a 32-es főúton Jászberény irányában 18 km.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz Zrt. autóbuszai végzik.

Nevének eredete

Az Újszász név jelentése vita tárgya. Egyes szómagyarázatok szerint szász (német) hospesekre utal, mások eredeztetik a jász népnévből is, de magyarázatként felmerült még a száz számnév is, illetve ennek régies formája: zász.

(Létezik egy 1256-ból származó "adásvételi" szerződés, amely a Zagyva menti Zazth település eladásáról készült.)

Története

Újszász közigazgatási területén még nem folyt ásatás, így a város régmúltjáról csak a szórványos leletekből szerezhetünk tudomást.

A vasútépítéskor, illetve lakóházak építésekor előkerült leletek azt bizonyítják, hogy itt a római korban (i.sz. 1-5. század) létezett egy szarmata település. Ennek a közép-ázsiai népnek első nyomaira 1899-ben leltek a vasútállomás mellett, ahol több sír került elő. Újszász határában, az Újszász-Nagykáta vasútvonal építésekor 21 db római kori pénzt találtak, de ezek a II. világháború során eltűntek. 1986-ban, pedig alapozási munkák során (i.sz. 3-4. századi) kerámiaedények maradványaira bukkantak a település belterületén. A mai Újszász területén létezett egy kora Árpád-kori település, mely településre, illetve annak szomszédságába a 14-15. században jászok települtek. A település középkori történetét a fennmaradt írásos bizonyítékok, oklevelek segítségével követhetjük nyomon. Egyik első okleveles említésekor, 1347-ben már kőtemploma van, tehát Külső-Szolnok vármegye jelentősebb falvai közé tartozik. Ekkor Szarvas néven is említik. Emlékét ma is létező földrajzi nevek: a Szarvas-halom és a Szarvas-ér őrzi.

A Nemzeti Múzeumban őriznek egy XI. sz.-ból származó arany feszület-korpuszt, amelynek lelőhelyeként Újszász van feltüntetve.

A XV. sz. elején már jászok lakják. Ozorai Pipo temesi főispán fennhatósága alatt Berény székhez tartozó jászkapitányi szállás volt. Az 1424-től név szerint ismert jászkapitányok az Újszászi, később, a XVI. sz. végétől Újszászy nevű köznemesi család ősei. Nemcsak Újszász, hanem a határában lévő Szarvas község is jászkapitányi fennhatóság alatt áll, de ez a település a XV.sz.-ban elpusztult; az óbudai káptalan 1465-ös oklevele már, mint Szarvas-puszát említi.

1462. február 9.-én Mátyás király levelében megerősítette újszászi birtokukban Gozthany Pált, Mihály papot, Újszászi Györgyöt és Mihályt és a nevezett birtokokat, pedig Külső Szolnok megyéből Pest vármegyébe csatolta át.

A török hódoltság alatt a budai szandzsák pesti náhijébe tartozó adófizető falu volt. Újszászon az első népesség összeírást a törökök végezték 1546-1590 között. Ebben az időben 200-250-en lakták. 1552-1562 között Zagyvarékas lakói is ide menekültek.

A tizenötéves háborúban (1593-1606) elnéptelenedett és pusztaként a nagykőrösiek "bírták", de 1629-30-ban már a timár birtokok között szerepel a török összeírásokban, tehát újra benépesült.

A XVII. sz.-ban folyamatosan lakott, s 1666-ban a török hódoltság területén kialakított parasztvármegye harmadik, kecskeméti hadnagyságához tartozott. A török elleni felszabadító háborúk során ismételten kipusztult.

1727-ben Újszász puszta egyik birtokosa Orczy István, ő építtet 1740-ben Szent István tiszteletére egy torony nélküli kápolnát lassan újra benépesülő birtokán. A birtokosok jobbágyfalu helyett egy erős majorsági uradalom kiépítésére törekedtek. A visszatelepülni akaró szabad jászok (1745-ös redempció) helyett majorsági cselédeket hoztak. Ennek ellenére 1744-től kezdett kiépülni a templom körül a jelenlegi település magja. 1771-ben már község található itt bírói szervezettel és községi pecséttel. Az 1786-os összeírás és népszámlálás már egy 633 lakosú jobbágyfaluról készült, ahol 69 lakóházat és 111 családot regisztráltak, s melynek fő tevékenysége a földművelés és a legeltető állattenyésztés (szarvasmarha, juh).

Az Orczyak majorsága szépen fejlődik, hiszen 1768-ban a földesúrnak már "régi és száraz malmai vannak" itt. Az 1828-as regisztrálás szerint iparosok még nem laknak a községben, csak az uradalomban dolgozik egy kovács, de az 1848-as bevonuló honvédek között már van molnár, csizmadia, kovács és kereskedő is. Az anyakönyveket 1787-től vezetik, ekkor létesítették a helyi lelkészséget, amelyet 1807-ben emeltek plébánia rangra.

Az 1800-as évek első felének Újszászát így írja le Fényes Elek: "Újszász, magyar falu, Pest-Pilis vármegyében, rónaságon, utolsó posta Abony. Határa gazdag termékenységű fekete föld, mely szép tiszta búzát, árpát, kukoriczát, zabot terem; marhatenyésztése jó. Úrbéri föld csak 286 hold, rét 110 hold és legelő 552, a többi majorsági birtok. Lakja 1888 római katolikus, paroch. templommal. Van itt az uraságnak éppen a Zagyva vize mellett egy jeles kastélya, hozzátartozó tágas sétáló és gyümölcsös kerttel együtt. A határ szélén folyik tudniillik az egybeszakadt Zagyva és Tarna vize, melyen az uraságnak tíz kőre épült jövedelmes malma van. Bírja báró Orczy György."

Az említett klasszicista stílusú kastélyt 1830 körül építtette Orczy György. Az épülethez tartozó 65 holdnyi erdőt, az egykori kastély angolkertjét (1991-ben Parkerdő) 1890-ben csatolták Besenyszög határából Újszászhoz.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is részt vettek a település lakói, kik közül többen is komáromi menlevéllel tértek haza - azaz a legvégső időpontig harcoltak. A falu összesen 32 honvédet állított. A szabadságharc bukása után Vörösmarty Mihály és sógora, Bajza József itt rejtőzött egy ideig Vörösmarty Jánosnál, aki az Orczy-birtokon dolgozott gazdatisztként.

A múlt század második felétől a vasúthálózat kiépülésével jelentős vasúti csomóponttá vált. A Hatvan - Újszász - Szolnok vasútvonal Újszász - Szolnok szakaszát 1872-ben adták át a forgalomnak. 1882-ben megépül az Újszász - Rákos fővonal, 1885-ben pedig az Újszász - Jászapáti vasút. Ez utóbbit 1911-ben meghosszabbították Jászapátitól Vámosgyörkig.

Az iskolai oktatásról először 1851-ből van dokumentum, amely szerint ez idő tájt 205 gyerek jár iskolába. 1859-ben kéttantermes iskolát építenek a templom mellett. Ez az ún. "Tornyos" iskola.

1890-ben újabb kéttantermes "Millenniumi" (ma "Hosszú") iskola épült, amelyet 1900-ban bővítenek négy tantermesre. Ebben az időben kezdi meg működését a nagy-göbölyjárási uradalmi iskola is. 1907 táján egy újabb egy tantermes iskolát, az u. Schader iskolát adták át, amelyet később a tanítói lakás átalakításával két tantermesre bővítettek.

A jelenleg is álló neoromán stílusú templomot 1885-ben építtette Orczy Béla és Andor.

Az 1890-es évek végén épült az Orczyak másik, eklektikus stílusú kastélya a Szarvas-halmon. A kétemeletes hatalmas épület az egykori Szarvas-ér és Szarvas-halom körüli ligeterdő területén helyezkedik el. Az épület körüli kastélyparkban növényritkaságok és őshonos fák találhatók.

A XX. század fordulóján erősen megélénkült az addig szórványos ipari és kereskedelmi tevékenység. 1899-ben létesült az Újszászi Hitelszövetkezet. Az Újszászi Hangya Fogyasztási Szövetkezetet 1900-ban alapította Dessewffy Emil földbirtokos. amely 1939-ben már 1 központi és 1 fióküzlettel működött. 1910-ben már 13 kovács, 5 lakatos, 1 fonó- és szövőiparos, 10 szabó, 14 cipész és csizmadia, 4 malomipari dolgozó, 1 pék, 9 hentes és mészáros, 2 kőműves, 5 ács, 15 szállodás és vendéglős, 19 egyéb iparos működött. 1913-ban a községnek már saját körorvosa és gyógyszerésze volt. Ebben az évben alakult az Iparostanonc Iskola is, amely egészen 1936-ig működött.

1910-ben 1 birtokos gazdálkodott 100 hold feletti területen, 30 birtokos 10-100 hold közötti földterületet művelt és 134 birtokos rendelkezett 10 holdnál kevesebb területtel. Ekkor Dessewffy Emilnek és Orczy Andornak volt nagybirtoka. 1935-ben a legjelentősebb birtokosok: Orczy Lőrinc, Orczy Zsuzsanna, Continental and Agricultural Investment Ttd. londoni vállalat, Tápiólaposi Legeltető Társulat, Újszász község, Bauer Imre, és az Ökörjárási Legeltetési Társulat.

1913-14-ben jelent meg a Tarsoly című helyi lap, melynek kiadását az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság segítette.

Újszász a XIX. század középéig szinte teljesen katolikus település, ekkor kezdődik meg a reformátusok beköltözése. A vasútépítés idején is sok református vallású vasúti alkalmazott telepedett itt le. 1926-ban Szolnok fiókegyházaként jött létre az első református közösség a településen. Ekkor még az Orczy-kastélyban tartották istentiszteleteiket. Az 1930-as években vásároltak a hitélet gyakorlására alkalmas házat és telket. (1946-tól önálló egyházközség.)

Az első világháború idején a község 950 lakosa vonult hadba, közülük 110-en haltak hősi halált. (Nevüket emléktábla őrzi a templom oldalán).

1919-ben román csapatok szállták meg a települést, és hadifogolytábort létesítettek itt.

A két világháború közti békeidőben minden szempontból fellendült a község fejlődése.

1924-ben állami egytantermes iskolát adtak át, majd 1929-ben óvodát is létrehoztak. 1930-ban újabb kéttantermes (Nagykerti) iskolában kezdődik meg az oktatás. 1940-ben épült fel az új Göbölyjárási iskola. A Zagyva 1940. évi árvize következtében 1941-ben a régi "tornyos iskola" összedőlt.

Az első újszászi sportegyesület, az UTE (Újszászi Testedzők Egyesülete) 1925-ben alakult meg. Ekkor avatták fel a ma már relikviaként őrzött UTE zászlót, melyet Orczy Zsuzsanna bárónő szalagja díszít. 1941-ben a községi labdarúgó egyesület MOVE (Magyar Országos Véderő Egyesület) Újszászi Társadalmi és Sport Egyesület néven volt nyilvántartva. A labdarúgás mellett ekkor már lövész egyesület is működött.

1929-ben a településen 2 könyvtár volt, az egyik a római katolikus elemi iskolában, a másik a községházán. A könyvállomány 400 kötetből állt.

A kereskedelem és az ipar is fellendül: van a községnek bőr-, fa-, gabona-, rövidáru-, toll-, mész- és cementkereskedője, több nagykereskedője, hentes és mészáros, kocsmáros és vendéglős, valamint dohánytőzsér. Mesteremberei: asztalos, ács, bádogos, bognár, borbély, cipész, kőműves, férfi- és női szabó, fényképész, géplakatos, kovács, órás és pék. Ekkor 3 országos és 1 hetivásárt tartottak. 1933-ban Tejszövetkezet alakult. Legnagyobb ipari üzeme a gőzmalom. 1910-ben még Dessewffy Emil, húsz év múlva már a Csányi Gazdák Rt. Tulajdonában van. A községet 1935-ben kapcsolták be a villamos hálózatba.

A II. világháború idején 1944 novemberében a Zagyvarékas térségében kezdett német páncélos ellentámadás következtében súlyos harcok alakultak ki. A szovjet csapatok november 11.-én "vették birtokba" Újszászt. A harcok során számos lakóház és középület rongálódott meg. Többek közt megsérült a katolikus templom épülete is. A németek négy közúti és vasúti hidat felrobbantottak, csak egy maradt épségben.

1945-49 között a földreform során 524 igénylő között 4167 kataszteri hold földet osztottak fel. Az 1946-os területrendezések során Újszászt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki járásához csatolták. A községi tanács 1950-ben alakult meg. 1962-ben költözött az Újszászi Községi Tanács az elkészült új épület emeleti részébe. Az Újszászi Földműves Szövetkezet 1946. szeptember 15.-én alakult 110 taggal. Kereskedelemmel és termeltetéssel is foglalkozott, így a magánkereskedők fokozatosan kiszorultak a piacról. 1947 után megkezdődött a bolti és vendéglátó-ipari tevékenység kiépülése is. Az első boltjukat 1646-ban nyitották, 1950-ben, pedig megnyílt az első melegkonyhás vendéglátó-ipari egység, majd 1960-ban a cukrászda.

Az első termelőszövetkezet 1949. október 10.-én alakult "Szabadság" néven, 1951-ben egy újabb "Bem" néven. 1952-ben alakult a Kossuth TSZCS, amely 1956-ban felbomlott, míg a másik kettő meggyengült és Szabadság TSZ néven egyesült 1959-ben, összterülete ekkor 5812 hold, tagjainak száma 912. A termelőszövetkezet meghatározó tevékenységi területe a növénytermesztés. Főleg kukoricát, napraforgót, cukorrépát, repcét termeltek. Az állattenyésztésben a szarvasmarha-tenyésztés dominált. A termelőszövetkezet a melléktevékenység keretében maga állította elő az állattenyésztés számára a keveréktakarmányt. Ezen kívül építőipari, szállítási és kereskedelmi tevékenységet is folytatott. 1992-ben a termelőszövetkezet átalakult. Új neve "Szabadság" Mezőgazdasági Szövetkezet lett. Új 5 tagú igazgatóságot és 3 tagú felügyelő bizottságot választottak. A szövetkezet 2200 hektár területen gazdálkodik. A kárpótlások során a termelőszövetkezet összesen 1426,86 hektár földterületet jelölt ki földárverésekre, melyek aranykorona átlaga 23,66 AK volt. 1992-től a településen megindultak a földárverések. Megalakult a Földrendező Bizottság és a helyi Érdekegyeztető Fórum. 1993-ban, pedig létrejött a Földkiadó Bizottság 17 taggal, a 679 részarány tulajdonos földkiadási eljárásainak lebonyolítására. 1992-től kárpótlási jeggyel 300-an jutottak termőföldhöz. 1994-ben 75 magángazda művelte földjét. Napjainkban két kiemelkedő nagyságú magángazdaság található a városban.

Az Újszászi Vegyes Kisipari Termelőszövetkezet 1951. augusztus 20.-án alakult 10 fővel. Kezdeti tevékenységi köre: cipész, asztalos, fodrász, szabó. Főleg lakossági szolgáltatásokat végeztek. 1959 márciusában alakult az építőrészleg. 1960-ban költözött a Hunyady úton lévő épületbe. A Bajcsy-Zsilinszky úton szolgáltatóházat épített, itt kapott helyet a fodrászat és a varroda. 1965-ben műszerész részleg alakult. 1967-ben vasipari részleget, 1972-től tekercselő üzemet alakítottak ki. A KTSZ elnevezése 1992-ben "Újszászi Vegyesipari Szövetkezet". 1991-től kereskedelmi tevékenységet is folytat.

Az Újszászi Takarékszövetkezet 1960. október 25.-én alakult meg. Napjainkban "Újszász és Vidéke Takarékszövetkezet" az elnevezése. 1996-ban adták át Újszászon a takarékszövetkezet új irodaházát.

A vasút mellett lévő 600 vagonos Tárházat 1962-ben építtette a Szolnok megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, 6 millió forint beruházással. 1993-től működik az Alföldi Gabonaipari Rt. Keverőüzeme. Tevékenységi köre a keveréktakarmány gyártás- és forgalmazás, felvásárlás és raktározás Korszerű iparvágánnyal és nagy átvevő kapacitással működik.

Az orvosi ellátás is fellendült. 1948-ban új orvosi lakást építettek, majd 1954-ben átalakítással Tüdőszanatóriumot hoztak létre a Szarvas-halmi kastélyban. (A kastélyban 1935-től a soproni apáca rendház által fenntartott Újszászi Isteni Megváltó Lányai Üdülőház kapott helyet.) 1958-ban hozták létre a Szociális Otthont 100 férőhellyel, a Zagyva parti műemlék kastélyban. 1960-ban két körzeti orvos, két védőnő, két házi betegápoló volt Újszászon.

1945-ben fokozatos összevonás után három iskola van a községben: a Községi (8 tanító, 733 gyerek), a Nagykert-majori (2 tanító 132 gyerek), Göbölyjárási (64 tanuló). 1948-ban egy három-, 1959-ben egy négytantermes iskolaépület létesült, ugyanakkor további tantermeket is kialakítottak. 1953-ben megszűnt a Göbölyjárási iskola. 1955-ben létrehoztak egy 30 férőhelyes óvodát és átadták a bölcsödét is. Összesen három óvodai egység működött, ezek 1982-től közös intézményként Összevont Óvodai Intézmény néven működnek. Az alapfokú iskolai ellátást a település két különböző területén létesített általános iskolai tantermek biztosítják. Az általános iskola 1990 decemberében vette fel Vörösmarty Mihály nevét.

1963-ban alapították Újszászon a gimnáziumot. 10 éven át az általános iskola épületében, közös igazgatás alatt működött a két intézmény. Az 1972/73-as tanévben vált önálló intézménnyé a gimnázium. Különvált az általános iskolától, új épületbe költözött, neve Gimnázium és Közlekedési Szakközépiskola lett. 1988/1989-ben adták át az iskola mellett épült 150 férőhelyes kollégiumot. 1993-ban emléktáblát helyeztek el az iskolában az alapító: Rózsa Imre tiszteletére. Az intézmény korszerű számítástechnikai eszközeit kihasználva, a megyében elsőként kapcsolódott be az Internet hálózatba.

A közösségi élet a XX. század elejétől igen élénk a községben: több kör és egylet működött. Pl.: Újszászi Római Katolikus Ifjúsági Egylet, Újszászi Levente Egyesület, Temetkezési Egylet, Társaskör, Újszászi Iparoskör, Gazdakör, MÁV alkalmazottak Olvasóköre, Újszászi Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Ezek bálokat, színielőadásokat, kulturális rendezvényeket szerveztek. Az öntevékeny csoportok működése a 70-es évek végén, a 80-as évek elején kapott új lendületet. Ezek a civil szerveződések a Művelődési Házban tevékenykedtek, amely 1962-ben költözött a Községi Tanács új épületébe. Sokféle szakkör, klub kapott itt helyet. 1972. szeptember 28.-án alakult meg a Hunyadi Mátyás nevét viselő amatőrfilmes klub, melynek tagjai több díjat is nyertek munkáikkal. 1975-ből ismerjük a "Kéve" ifjúsági klubot, de volt rádiószakkör (MHSZ rádióklub), fotószakkör, aranyérmes irodalmi színpad, népi tánc-, báb-, képzőművészeti csoport és Páva-kör is. 1947-ben szerveződött az első galambász egyesület Újszászi R. 7 Postagalamb Egyesület néven. Az 1957-ben alakult Vadásztársaság 10636 hektár területen folytat vadgazdálkodást. 1972-ben kezdte meg működését az Újszászi Szabadság Horgász Egyesület. Az Újszászi Kertbarátok Köre 1977. március 1.-én alakult, 48 taggal. A Rozmaring Népdalkör 1974-ben, a Népi Díszítőművészeti Szakkör 1979-ben szerveződött. 1992-ben 15 fővel alakult meg a Gazdakör. 1993-ban 35 taggal alapították meg a természetvédő klubot. A klub a szűkebb táj természet és környezetvédelmével foglalkozik.

1950-ben kisebb megszakításokkal letéti könyvtár működött a községben. A Községi Könyvtárt 1954. április 4.-én nyitották meg. A könyvtár 1962-ben költözött a községi tanáccsal és a művelődési otthonnal közös új épületbe. 1978. júniusában egy 100 négyzetméter alapterületű épületben önálló gyermekkönyvtár nyílt meg Újszászon. 1980-ban már bontják az életveszélyessé vált épületet. 1984. március 15-én avatták fel a Községi Könyvtár és a Gyermekkönyvtár új, közös épületét 150 négyzetméter alapterületen.

1945 után a községben újabb sportegyesület szerveződött, megalakult az Újszászi Vasutas SE, majd a MOVE megszűnése után ez az új egyesület tömörítette az újszászi sportolókat LOKOMOTÍV, illetve TÖREKVÉS néven. 1955-ben már a labdarúgó szakosztály mellett volt röplabda-, asztalitenisz-, és sakk szakosztály is. Újszász sportolói a kezdetektől ott voltak az akkor még alig ismert triatlon, illetve duatlon sport mezőnyében, "Challenge Day" mozgalomban, az Olimpiai Ötpróbában. Az Ötpróbás Klub (1985 januárjában alakult). Nagy hagyománya van a tömeg- és a szabadidős sportnak. Ennek egyik kiemelkedő eseménye az újszászi parkerdőben (1984-től) évente megrendezett erdei futónap. Pár éve egy különleges kínai sportág, a lábtoll-labda honosodott meg a városban. A helyi sportegyesület neve 1993-ban hivatalosan Újszászi SE. A lakosság összefogásának eredményeként elkészült Tornacsarnokot 1992. október 23.-án avatták fel.

1946-ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye része volt, akkor csatolták Szolnok megyéhez.

1970-ben a település nagyközségi rangot kapott.

A gázhálózat kiépítése 1987-ben, a telefonhálózat korszerűsítése 1989-ben kezdődött.

1991-ben indult az Újszászi Híradó, a helyi önkormányzat havi lapja. Az újság 1990. december 6.-án jelent meg először.

A Magyar Köztársaság elnöke 1997. július 1.-én városi címet adományozott Újszásznak.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Bogár László (független)
• 1994–1998: Nagyné dr. Szelmák Erika (KDNP-FKgP-MDF)
• 1998–2002: Nagyné dr. Szelmák Erika (MKDSZ)
• 2002–2006: Molnár Péter (MSZP)
• 2006–2010: Molnár Péter (MSZP)
• 2010–2014: Molnár Péter (MSZP)
• 2014–2018: Molnár Péter (MSZP)
• 2018–2019: Dobozi Róbert (független)
• 2019-től: Dobozi Róbert (független)

A településen 2018. október 7-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mivel az előző, szocialista polgármester, Molnár Péter néhány hónappal korábban elhunyt. A választáson négy jelölt indult a polgármesteri címért, egyikük, Kalmár Dávid munkáspárti színekben, a többiek – köztük az előző polgármester azonos nevű fia – függetlenként. Kalmár 20 szavazatot szerezve 0,84 %-os eredményt ért el, a harmadik helyen Kovács János végzett (57 szavazat, 2,38 %). Molnár Péter 614 szavazata 26,67 %-os eredményhez volt elegendő, így a választást toronymagas előnnyel (1701 érvényes szavazattal, 71,11 %-os eredménnyel) a független létére a Fidesz támogatását is bíró Dobozi Róbert nyerte meg.

2012 előtt a szolnoki székhelyű országgyűlési választókerület része volt, 2012 óta a jászberényi központú Jász-Nagykun-Szolnok megyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerülethez tartozik.

A településen működik Roma Nemzetiségi Önkormányzat is.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	6216	6156	6043	5735	5820	5879
	2013	2014	2017	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 85%-a magyar, 15%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 4,4% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,5%, református 5%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 15,3% (31,7% nem nyilatkozott).

Vallás

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a város lakosságának többsége, kb. 69%-a római katolikus vallású. Református kb. 6,5%, evangélikus kb. 0,5%, görögkatolikus pedig szintén kb. 0,5%. Más egyházhoz vagy felekezethez szintén kb. 0,5% tartozik. Ugyanakkor nem tartozik semmilyen egyházhoz vagy felekezethez, illetve nem válaszolt kb. 23%.

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,5%, református 5%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 15,3% (31,7% nem nyilatkozott).

Római katolikus egyház

A Váci egyházmegye (püspökség) Szolnoki Főesperességének Szolnoki Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Szent István király. Fíliaként hozzátartozik Szászberek és Zagyvarékas római katolikus lakossága. Anyakönyveit 1787-től vezetik. 1807-ben kapta meg a plébániai rangot.

Református egyház

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.

Görögkatolikus egyház

A Szórvány Helynökség Budapesti Főesperességének Pesti Esperesi Kerületéhez tartozó Szolnoki Paróchiához tartozik, mint fília.

Evangélikus egyház

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjének (esperesség) Szolnoki Evangélikus Egyházkerületéhez tartozik, mint szórvány.

Nevezetességei

• Orczy-kastély (Akácfa u.): 1830 körül épült, klasszicista stílusban. Építtetője Orczy György volt.
• Orczy-kastély (Abonyi út 1.): Az 1880-as évek végén épült, eklektikus stílusban. Építtetője Orczy Andor volt.
• Római katolikus (Szent István-) templom: 1807-ben épült, késő barokk stílusban. Mai neoromán formáját az 1885-ös átalakításkor kapta.
• Az Orczy család kriptája
• Református harangláb: 1949-ben készült.
• Református templom: 1992-ben épült.
• Szent István mellszobra: 2000-ben készült.
• Kopjafa: A település hőseinek emlékére állították.
• Szent Vendel-szobor: 2006-ban faragták újra.
• A vízitúrázásra is alkalmas Zagyva folyó
• Az Újszászi Parkerdő

• 
  Orczy-kastély (Akácfa u.), légi fotó
• 
  Orczy-kastély (Akácfa u.), légi felvétel
• 
  Az Akácfa utcai kastély a levegőből
• 
  Orczy-kastély (Abonyi út) a levegőből
• 
  Orczy-kastély (Abonyi út) madártávlatból
• 
  Az Abonyi úti kastély a magasból

A településen gyűjtött népdalok

1918-ban Bartók Béla jelentős népzenei gyűjtést végzett Újszászon. Munkájának eredménye 155 lejegyzett népdal, több közülük azóta az egyetemes magyar népdalkincs részévé vált. A gyűjtés külön érdekessége, hogy szinte a teljes anyag egy adatközlőtől származott. A közismert Virágéknál ég a világ népdalban szereplő: „Varga Borcsa kalapjába fölforrott a tej magába” szövegrészt Bartók Béla játékosan úgy alakította, hogy az szívének kedves újszászi adatközlőjéről szóljon.

Az adatközlő lánykori neve Varga Borbála volt, a köznyelv pedig Banga Borcsaként emlegette. E népdalban szerepel az is, hogy „Bátor Mihály odavárja”, ez az illető pedig a hölgy akkori, második férje volt. Bartók tehát azzal akarta megköszönni a közös munkát a hölgynek, hogy beleírta őt és családját a dalba.

Varga Borbála 1893-ban született Újszászon, 1977-ben hunyt el. Az első férje után Dobóczi Bernátné nevet viselte, de özvegyen maradt, majd második férje után kapta a Bátor Mihályné nevet. A gyűjtésekben adatközlőként mindkét néven fellelhető.

Banga Borcsa helyi temetőben látható síremléke árulkodik a hölgy foglalkozásáról is: szülésznő volt 37 évig, 4500 gyermeket segített világra – áll sírjára vésve.

Paulovics Géza népzenekutató 1962-ben látogatott Újszászra, és újra begyűjtötte a Bartók által lejegyzett dalokat.

Cím	Gyűjtő	Év
Megkötöm lovamat	Bartók Béla	1918
Falu végén van egy ház	Bartók Béla	1918
Feleségem olyan tiszta	Bartók Béla	1918
Egyszer egy királyfi	Bartók Béla	1918
Bújj, bújj, zöld ág	Bartók Béla	1918
Két krajcárom volt nékem	Bartók Béla	1918

Sportélete

A település első sportegyesülete hivatalosan 1925-ben alakult meg, UTE (Újszászi Testedzők Egyesülete) néven. Később (1941-ben) az egyesület MOVE (Magyar Országos Véderő Egyesület) Újszászi Társadalmi és Sport Egyesület néven volt nyilvántartva. 1945-ben megalakult az UVSE, az Újszászi Vasutas Sportegyesület is, és idővel a MOVE beolvadt az UVSE-be. Az egyesület neve ettől kezdve hol Lokomotív, hol Törekvés volt. 1993-ban Újszászi Sportegyesület, majd 1998 óta Újszászi Városi Vasutas Sportegyesület néven szerepel.

A sportegyesület színei: fekete-fehér.

Labdarúgás

A labdarúgó-szakosztály a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bajnokság I. osztályában szerepel.

Lábtoll-labda

A szakosztály (mind a női, mind a férfi ága) egyike az ország legerősebb egyesületének. Tagjai adják a magyar válogatott gerincét. Rengeteg nemzetközi és hazai sikerrel, éremmel, kupagyőzelemmel dicsekedhetnek.

Asztalitenisz

A szakosztály mind NB III Észak-Alföldi Régió "A" csoportjában, mind a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bajnokságban szerepeltet csapatot.

Sakk

A szakosztály mind az OB II-ben, mind a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bajnokságban szerepeltet csapatot.

Civil szervezetek

• Népi Díszítőművészeti Szakkör
• Fekete József Kertbarát Kör: 1977-ben alakult.
• Százszorszép Népdalkör: Eredetileg 1974-ben alakult. 1995-ben újjáalakult. 1998-ban és 2001-ben országos minősítésen ezüst fokozatot értek el, majd 2002-ben arany minősítést.
• Magyar Pékek Fejedelmi Rendje - Észak-Alföldi csoportjának vezetője: Csendesné Dolinay Margit.
• Mozgássérültek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének Újszászi Csoportja: 1999-ben jött létre.
• AE Klub
• 4H Egyesület
• Szabadság Horgász Egyesület: 1972-ben alakult.

Jegyzetek

• Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 896. o. ISBN 963-9257-17-6  
• Magyarország megyei kézikönyvei: Jász-Nagykun-Szolnok megye kézikönyve
• Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára II. (L–Zs). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. ISBN 963-05-4569-1

Külső hivatkozások

• A település honlapja
• Újszász térképe
• Újszász az utazom.com honlapján