WRB Weilburg, Brandhof és Liesing

WRB Weilburg, Brandhof és Liesing
WRB "WEILBURG“, "BRANDHOF“ és "LIESING“ SStB „WEILBURG“ és „BRANDHOF“ SB 806
Pályaszám
SB 806
Általános adatok
Gyártó	WRB
Gyártásban	1842
Selejtezés	1860
Darabszám	3 db
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés	4-2-0
Nyomtávolság	1 435 mm
Hajtókerék-átmérő	1 475 mm / 1 422 mm
Futókerék-átmérő	790 mm
Ütközők közötti hossz	5358 mm
Magasság	4141 mm
Szélesség	2200 mm
Üres tömeg	17,6 t
Szolgálati tömeg	20,2 t/13,4 t
Tapadási tömeg	12,6 t / 8,4 t
Gőzvontatás
Jelleg	2'A n2
Hengerek
Száma	2
Átmérője	329 mm / 318 mm
Dugattyú lökethossza	527 mm
Gőznyomás	6,5 at
Tűzcsövek
Száma	106
Rostélyfelület	0,87 m²
Sugárzó fűtőfelület	4,7 m²
Forrfelület	48,50/43,00 m²(lángjárta)
Sablon • Wikidata • Segítség

A WRB "WEILBURG“, "BRANDHOF“ és "LIESING“ gőzmozdonyok a Bécs-Győr Vasút (WRB) személyvonati gőzmozdonysorozata volt, amelyet akkor még Wien-Gloggnitzer Bahn (Bécs-Gloggnici Vasút)-nak neveztek.

A három mozdony a vállalat gépgyárában (később a StEG mozdonygyára) John Haswell irányításával készült 1842-ben. Mivel még nem voltak képesek hajlított tengelyt gyártani, amerikai minta szerinti 2'A kerékelrendezéssel készültek. A táblázatban láthatóak az különböző eltérő méretek. Összehasonlítva a WRB Bécs II - Altmann sorozattal, azt láthatjuk, hogy a gőzfejlesztő felületet jelentősen megnövelték, ami minden bizonnyal nagyobb teljesítményt adott.

A "Liesing" 1849-ben felrobbant. A másik két mozdony 1853-ban a Déli Államvasúthoz került, ahol a "Weilburg"–ot 1858-ban leállították. A "Brandhof" még SB 806 pályaszámot kapott a Déli Vasútnál, ahol 1860-ban selejtezték.

A Bécs-Győr Vasútnak készült F.Nr. 8/1842 gyári számmal a "Brandhof", ami ottmaradt. Közel azonos építési formával követte F.Nr. 19/1844 gyári számmal a "Brandhof II" melyet már a Déli Államvasút szerzett be, és 1858-ban " Krieglach"-ra neveztek át. Mindkét mozdonyt selejtezték 1860-ban.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a WRB – Weilburg, Brandhof und Liesing című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. - Az eredeti szócikk forrásai szintén ott találhatóak.

Irodalom

• Lokomotiv-Typen der k.k. landesbef. Maschinen-Fabrik in Wien der priv. österreichisch-ungarischen Staats-Eisenbahn-Gesellschaft, M. Engel & Sohn, k.k. Hof-Buchdruckerei und Hof-Lithographie, Wien, 1888
• Herbert Dietrich: Die Südbahn und ihre Vorläufer, Bohmann Verlag, Wien, 1994, ISBN 3-7002-0871-5
• Karl Gölsdorf: Lokomotivbau in Alt-Österreich 1837–1918, Verlag Slezak, 1978. ISBN 3-900134-40-5
• Bernhard Schmeiser: Lokomotiven von Haswell, StEG und Mödling 1840–1929, Nachdruck: Verlag Slezak, Wien, 1992. ISBN 3-85416-159-X
• Johann Stocklausner: Dampfbetrieb in Alt-Österreich, Verlag Slezak, Wien, 1979, ISBN 3-900134-41-3

Külső hivatkozások

• A típus története számokban németül