„Mikosszéplak” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
→‎Története: tartalom hozzáadása
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
28. sor: 28. sor:


A [[18. század]] végén ismét a Nádasdy grófoké lett a település és kúria is, ugyanis Széplakot ők adták el a [[19. század]] elején báró Mesznil Jánosnak, aki ezután a település belterületén álló régi kúriában lakott, majd tőle 1836-ban báró Mikos László Vas vármegyei főjegyző, királyi táblai ülnök, államtanácsos vásárolta meg a kúriát és a birtokot. A [[Mikos család|taródházi Mikosok]] 1669-ben kaptak nemességet, majd László államtanácsost 1825-ben magyar bárói rangra emelték. Mikos (I.) János Vas vármegyei főszolgabíró fiának, Edének a gyermekei már Széplakon születtek 1841-től, a família korábban (Sorkifalud)–Taródházán volt birtokos, amelyre Mikos László 1776-ban kapott királyi adományt [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Teréziától]].
A [[18. század]] végén ismét a Nádasdy grófoké lett a település és kúria is, ugyanis Széplakot ők adták el a [[19. század]] elején báró Mesznil Jánosnak, aki ezután a település belterületén álló régi kúriában lakott, majd tőle 1836-ban báró Mikos László Vas vármegyei főjegyző, királyi táblai ülnök, államtanácsos vásárolta meg a kúriát és a birtokot. A [[Mikos család|taródházi Mikosok]] 1669-ben kaptak nemességet, majd László államtanácsost 1825-ben magyar bárói rangra emelték. Mikos (I.) János Vas vármegyei főszolgabíró fiának, Edének a gyermekei már Széplakon születtek 1841-től, a família korábban (Sorkifalud)–Taródházán volt birtokos, amelyre Mikos László 1776-ban kapott királyi adományt [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Teréziától]].
1909-ben erre tervezték vezetni a Szombathely-Türje-Balatonszentgyörgy-vasutat, mely pénz hiányában meghiúsult.


===Mikosdpuszta===
===Mikosdpuszta===
33. sor: 34. sor:


Az építkezés 1857 és 1866 között zajlott egy bécsi építész tervei alapján. Később a kastély bal oldali oldalhomlokzatához földszintes pálmaházat és gótizáló kápolnát építettek. (Egykor a hátsó homlokzat egyik tornyát magas toronysisak borította, amelyet később tűzveszélyessége miatt le kellett bontani.) Saját áramfejlesztő-telepet is létesítettek Mikosdon, a főépület vízvezetékeit és központi fűtését Angliából hozatott anyagokból készítették.
Az építkezés 1857 és 1866 között zajlott egy bécsi építész tervei alapján. Később a kastély bal oldali oldalhomlokzatához földszintes pálmaházat és gótizáló kápolnát építettek. (Egykor a hátsó homlokzat egyik tornyát magas toronysisak borította, amelyet később tűzveszélyessége miatt le kellett bontani.) Saját áramfejlesztő-telepet is létesítettek Mikosdon, a főépület vízvezetékeit és központi fűtését Angliából hozatott anyagokból készítették.

==Népesség==
==Népesség==
A település népességének változása:
A település népességének változása:

A lap 2018. október 20., 23:40-kori változata

Mikosszéplak
Mikosszéplak címere
Mikosszéplak címere		 Mikosszéplak zászlaja
Mikosszéplak zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásVasvári
Jogállásközség
PolgármesterHorváth István[1]
Irányítószám9835
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség316 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség15,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,66 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 01′ 55″, k. h. 16° 58′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 55″, k. h. 16° 58′ 26″
Mikosszéplak (Vas vármegye)
Mikosszéplak
Mikosszéplak
Pozíció Vas vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Mikosszéplak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mikosszéplak község Vas megyében, a Vasvári járásban.

Fekvése

Vasvártól keletre fekvő település.

Története

A település földesurai a 13.–14. században a Németújváriak voltak, majd a Kanizsai család is szerzett itt birtokrészeket. A Kanizsai családtól az 1530-as években a Nádasdy család tulajdonába került a falu.

A 18. században zálogként a gróf Festetics családhoz került a falu, és valószínűleg a Festeticsek nevéhez fűződik a Mikosszéplak központjában álló régi kúria felépítése is, amelyet földszinti, boltozatos termeinek stílusjegyei alapján a 18. század második felében épülhetett.

A 18. század végén ismét a Nádasdy grófoké lett a település és kúria is, ugyanis Széplakot ők adták el a 19. század elején báró Mesznil Jánosnak, aki ezután a település belterületén álló régi kúriában lakott, majd tőle 1836-ban báró Mikos László Vas vármegyei főjegyző, királyi táblai ülnök, államtanácsos vásárolta meg a kúriát és a birtokot. A taródházi Mikosok 1669-ben kaptak nemességet, majd László államtanácsost 1825-ben magyar bárói rangra emelték. Mikos (I.) János Vas vármegyei főszolgabíró fiának, Edének a gyermekei már Széplakon születtek 1841-től, a família korábban (Sorkifalud)–Taródházán volt birtokos, amelyre Mikos László 1776-ban kapott királyi adományt Mária Teréziától. 1909-ben erre tervezték vezetni a Szombathely-Türje-Balatonszentgyörgy-vasutat, mely pénz hiányában meghiúsult.

Mikosdpuszta

Mikosszéplak községtől keletre feküdt Mikosdpuszta, melynek korábbi neve Belső-Soreke volt. A pusztát akkor létesítették, amikor báró Mikos Ede itt építtette fel a romantikus historizmus stílusjegyeit magán viselő, neogótikus elemeket hordozó, rendkívül reprezentatív új kastélyát. A rezidenciát egy tölgyerdő tisztásán emelték, a tereprendezés során hatalmas földmunkát végeztek, és egy mesterséges dombot is létesítettek, hogy az új kastély helyét kialakítsák.

Az építkezés 1857 és 1866 között zajlott egy bécsi építész tervei alapján. Később a kastély bal oldali oldalhomlokzatához földszintes pálmaházat és gótizáló kápolnát építettek. (Egykor a hátsó homlokzat egyik tornyát magas toronysisak borította, amelyet később tűzveszélyessége miatt le kellett bontani.) Saját áramfejlesztő-telepet is létesítettek Mikosdon, a főépület vízvezetékeit és központi fűtését Angliából hozatott anyagokból készítették.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
312
310
305
296
326
316
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,2%-a magyarnak, 1,2% németnek, 3,4% cigánynak mondta magát (1,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 85,1%, református 0,3%, evangélikus 1,2%, felekezet nélküli 4,6% (8,7% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei

Mikosd-kastély

Források

Jegyzetek

  1. ↑ Mikosszéplak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Mikosszéplak Helységnévtár

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mikosszéplak&oldid=20536364”