„Balassagyarmat” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Davidd003 (vitalap | szerkesztései)
12 szerkesztés
a Visszavontam Davidd003 (vita) szerkesztését (oldid: 14619924)
166. sor: 166. sor:
Az 1848-as forradalom idején a forradalmi közigazgatás szervét, a városi választmányt igen korán, 1848. március 25-én létrehozták. Ezen a napon került sor nemzetőr csapatok toborzásának megkezdésére is.
Az 1848-as forradalom idején a forradalmi közigazgatás szervét, a városi választmányt igen korán, 1848. március 25-én létrehozták. Ezen a napon került sor nemzetőr csapatok toborzásának megkezdésére is.


A dualizmuskori Balassagyarmat előrehaladt a városiasodásban, de mivel a mezővárosi rangot az 1871. évi községi törvény megszüntette (1886-tól címként is megszűnt), a [[rendezett tanácsú város]]i ranghoz szükséges feltételek biztosítását és a többletadót pedig nem vállalta a település, ezért [[nagyközség (polgári korszak)|nagyközség]]gé alakult és 1923-ig így mű
A dualizmuskori Balassagyarmat előrehaladt a városiasodásban, de mivel a mezővárosi rangot az 1871. évi községi törvény megszüntette (1886-tól címként is megszűnt), a [[rendezett tanácsú város]]i ranghoz szükséges feltételek biztosítását és a többletadót pedig nem vállalta a település, ezért [[nagyközség (polgári korszak)|nagyközség]]gé alakult és 1923-ig így működött.

ködött.


A dualizmus idején alakultak ki a település mai szerkezetének alapjai: a főutcán (ma: Rákóczi fejedelem útja) emelt középületek (megyei és járásbíróság, vármegyeháza stb.) mellett új telepszerű építkezések (Otthontelep, Tisztviselő- és Vasutas-telep) jöttek létre. Ekkor épült a Nógrád vármegyei Mária Valéria közkórház (ma [[Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet]]). Balassagyarmat arculatának kialakításában nagy szerepet játszott [[Wälder Gyula]] építész, későbbi műegyetemi tanár. A strandot [[Hajós Alfréd]] tervezte. A Városi Képtárat, illetve az Államrendőrségi és Csendőrségi Palota épületét [[Magos (Munk) Dezső]], a város szülötte tervezte.<ref>[http://www.balassagyarmatizsidosag.hu/en/node/216 http://www.balassagyarmatizsidosag.hu/en/node/216]</ref>
A dualizmus idején alakultak ki a település mai szerkezetének alapjai: a főutcán (ma: Rákóczi fejedelem útja) emelt középületek (megyei és járásbíróság, vármegyeháza stb.) mellett új telepszerű építkezések (Otthontelep, Tisztviselő- és Vasutas-telep) jöttek létre. Ekkor épült a Nógrád vármegyei Mária Valéria közkórház (ma [[Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet]]). Balassagyarmat arculatának kialakításában nagy szerepet játszott [[Wälder Gyula]] építész, későbbi műegyetemi tanár. A strandot [[Hajós Alfréd]] tervezte. A Városi Képtárat, illetve az Államrendőrségi és Csendőrségi Palota épületét [[Magos (Munk) Dezső]], a város szülötte tervezte.<ref>[http://www.balassagyarmatizsidosag.hu/en/node/216 http://www.balassagyarmatizsidosag.hu/en/node/216]</ref>

A lap 2014. május 2., 21:05-kori változata

Balassagyarmat
A Civitas Fortissima szobor Balassagyarmat főterén
A Civitas Fortissima szobor Balassagyarmat főterén
Balassagyarmat címere
Balassagyarmat címere		 Balassagyarmat zászlaja
Balassagyarmat zászlaja
Becenév: Civitas Fortissima (A legbátrabb város)
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásBalassagyarmati
KistérségBalassagyarmati
Jogállásváros
Alapítás éve1244[1]
PolgármesterMedvácz Lajos Ferenc (FIDESZ-KDNP)[2]
JegyzőDr. Varga Andrea
Irányítószám2660
Körzethívószám35
Testvértelepülései
Lista
Románia Dés, Románia
Németország Heimenkirch, Németország
Lengyelország Ostrołęka, Lengyelország
Olaszország Lamezia Terme, Olaszország
Szlovákia Tótgyarmat, Szlovákia
Népesség
Teljes népesség14 036 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség695,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület23,74 km²
Földrajzi nagytájÉszaki-középhegység[4]
Földrajzi középtájÉszak-magyarországi-medencék[4]
Földrajzi kistájNógrádi-medence[4]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 04′ 16″, k. h. 19° 17′ 37″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 16″, k. h. 19° 17′ 37″
Balassagyarmat (Nógrád vármegye)
Balassagyarmat
Balassagyarmat
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Balassagyarmat weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balassagyarmat témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Balassagyarmat (szlovákul: Balážske Ďarmoty, németül: Jahrmarkt) város Nógrád megyében, az Ipoly folyó bal partján, határátkelőhely Szlovákia felé. A Balassagyarmati járás központja.

A Balassagyarmat utótagja a honfoglaló magyarok Gyarmat nevű törzsének megtelepedésére utal, a név előtagját pedig a legfontosabb birtokosairól, a Balassa családról kapta a 15. században.

Jelképek

Címer

A város kiscímere
Címer a szocializmus idején

A címer alapja csücskös talpú pajzs, kék mezejében zöld talajon háromormos (tíz téglasorból álló) ezüstbástya áll. A talajt az Ipolyt jelképező hullámos ezüstpólya osztja két részre.
A pajzs felett jobbra fordult, nyitott sisak koronával. A koronán álló, fejét jobbra fordító, kiterjesztett szárnyú ezüstsas.
A pajzs alatt elhelyezett aranyszalagon az Országgyűléstől kapott cím, a "CIVITAS FORTISSIMA * BALASSAGYARMAT" található.[5]

Zászló

Balassagyarmat zászlaja három ¼, ½ és ¼ arányú sávokra van osztva, melyeknek színe felülről sorrendben kék, fehér és kék színű, középen a címerrel.

Fekvése

Balassagyarmat Észak-Magyarországon, Nógrád megye északnyugati szegletében, a szlovák-magyar államhatár mentén, az Ipoly folyó bal partján, a Nógrádi-medencében fekszik. Az egykoron a városhoz tartozó jobbparti rész ma a Szlovákiához tartozó Tótgyarmat (Slovenské Ďarmoty). A város nyugati bejáratánál terül el az ún. Égerláp nevű természetvédelmi terület.
A város a palóc nyelvjárás egyik kitüntetett helyén fekszik, a palóc kultúra számos emlékét őrzi.

Története

Balassagyarmat területének eddigi legrégebbi régészeti leletei a középső rézkorból származnak (badeni kultúra). A római korban (1–4. sz.) a kvádok telepedtek itt meg, az Ipoly mentén vezető kereskedelmi utat kialakítva. A honfoglaló magyarok Gyarmat nevű törzsének megtelepedésére utal a név utótagja. A név előtagját pedig a legfontosabb birtokosairól, a Balassa családról kapta a 15. században. Gyarmat az Ipoly folyó átkelőhelyét védte. Vára a tatárjárás után létesült őrhelyből fejlődött ki. Első írásos említése 1244-ből származik. Mezővárosi jogot 1437-ben kapott.

A török 1552-től 1593-ig tartotta megszállva. A tizenötéves háború elején 1593 őszén Gyarmatról a török őrség megszökött és felgyújtotta a várat. A törököket végleg Forgách Ádám érsekújvári főkapitány felmentőserege űzte el a környékről 1648-ban. 1652-től Balassa Ferenc és Imre lettek a vár főkapitányai. 1663-ban vagy talán 1665-ben foglalták el ismét a törökök, akik ez alkalommal fel is robbantották. A település ezzel elveszítette jelentőségét. A hódoltsági harcok során a környék elnéptelenedett. A lakosság visszatelepítése csak a 17. század második felében kezdődött meg. Az ekkor épült várfal maradványa a Bástya utcában látható.

A török kiűzése után gyorsan benépesült, köszönhetően a kedvező földrajzi fekvésének: a Felső-Magyarországon található bányavárosokat és az Alföld településeit összekötő kereskedelmi út csomópontján feküdt. Ennek hatására nagyszámú kereskedelemmel foglalkozó csoport, pl. szerbek, zsidók, németek telepedtek meg itt. Emléküket őrzi a ma is meglévő Szerbtemplom, illetve a zsidótemető. Az itteni zsidóságból került ki Rózsavölgyi Márk, a verbunkos zene nagy alakja, a „csárdás atyja”, akinek nevét a helyi művészeti iskola őrzi.

Többszöri sikertelen próbálkozás után sikerült 1790-ben felépíteni a jelenleg polgármesteri hivatalként működő vármegyeházát. 1835. október 19-én avatták föl a ma is álló új vármegyeházát. Balassagyarmat jelentős kereskedelmi csomópont volt végig a reformkorban, emiatt a reformkor végére már 7529 fős lakossága volt. 1845-ben épült a megyei börtön, mely a legrégibb működő börtön Magyarországon. Petőfi Sándor kétszer is megfordult Balassagyarmaton felvidéki útja során. Madách Imre vármegyei aljegyző volt 1842 és 1848 között, és itt tanított Komjáthy Jenő.

Az 1848-as forradalom idején a forradalmi közigazgatás szervét, a városi választmányt igen korán, 1848. március 25-én létrehozták. Ezen a napon került sor nemzetőr csapatok toborzásának megkezdésére is.

A dualizmuskori Balassagyarmat előrehaladt a városiasodásban, de mivel a mezővárosi rangot az 1871. évi községi törvény megszüntette (1886-tól címként is megszűnt), a rendezett tanácsú városi ranghoz szükséges feltételek biztosítását és a többletadót pedig nem vállalta a település, ezért nagyközséggé alakult és 1923-ig így működött.

A dualizmus idején alakultak ki a település mai szerkezetének alapjai: a főutcán (ma: Rákóczi fejedelem útja) emelt középületek (megyei és járásbíróság, vármegyeháza stb.) mellett új telepszerű építkezések (Otthontelep, Tisztviselő- és Vasutas-telep) jöttek létre. Ekkor épült a Nógrád vármegyei Mária Valéria közkórház (ma Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet). Balassagyarmat arculatának kialakításában nagy szerepet játszott Wälder Gyula építész, későbbi műegyetemi tanár. A strandot Hajós Alfréd tervezte. A Városi Képtárat, illetve az Államrendőrségi és Csendőrségi Palota épületét Magos (Munk) Dezső, a város szülötte tervezte.[6]

A dualizmus korának végén Balassagyarmat megyeszékhelyként elsősorban közigazgatási központ, kereskedő- és tisztviselőváros. Mikszáth Kálmán vármegyei hivatalnok volt itt 1871 és 1873 között.

A település az első világháború és az azt követő forradalmak idején fontos szerepet játszott. A 16. gyalogezredbe besorozott balassagyarmati és környékbeli katonák elsősorban az orosz frontra kerültek, különösen a mai Lengyelország területén harcoltak sokat. Nekik állít emléket a 16-os honvéd szobra a Hősök terén. 1919-ben (január 29-én) a megszálló cseh helyőrséget bátor önkéntesekből álló fegyveresek (vasutasok, katonák, börtönőrök, ipari munkások) visszaszorították az Ipoly túlpartjára, ezt nevezi a helyi köznyelv csehkiverésnek. Az eseménynek emléktörvény állít emléket, mellyel a Civitas Fortissima (Legbátrabb Város) kitüntető elnevezést adományozták a városnak, 2009 novemberében pedig a helyi születésű Matúz Gábor filmet készített róla.

A Tanácsköztársaság alatt a vörösök által véghezvitt atrocitások hatására írta meg az akkor Balassagyarmaton élő Tormay Cécile a Bujdosó könyv című művének egyes fejezeteit.

Az új Ipoly-híd

Balassagyarmat a trianoni békeszerződéssel határvárossá vált. Régi Ipoly-hídját fölrobbantották, csonkjai ma is láthatók, azóta új híd épült. A folyó folyásának megváltozása miatt az 1999. évi LXXX. tv-nyel módosítani kellett a határokról szóló szlovák–magyar államközi egyezményt, mivel az államhatár a meder közepén húzódik [7].

A település rangja 1923-ig nagyközség, 1923–1929 között rendezett tanácsú város, majd 1929–1950 között megyei város volt.

A két világháború között a városban töltötte gyermekkorát Tildy Zoltán, és itt élt egy ideig Szabó Lőrinc a Templom utca 10. szám alatt[8]. 1926-ban idecsatolták a Kóvár Magyarországon maradt határrészéből alakult Újkóvár községet.

1945 februárjában Földosztó bizottság alakult, amely több mint 11000 családnak osztott földet.

1950-ben Salgótarján vette át a megyeszékhely szerepét, bár a megyei tanács Balassagyarmaton alakult meg és átmenetileg itt is működött 1952-ig, amíg az új székhelyen megteremtették a működési feltételeket. Egyes megyei szervek később is a régi helyükön maradtak, a megyei bíróság és ügyészség ma is itt működik. A megyeszékhely áthelyezését Balassagyarmaton pusztán ideológiailag motiváltnak szokás tekinteni, valójában azonban Salgótarján vetélytársánál egy évvel korábban, 1922-ben alakult várossá, és a 20. század közepén már jóval iparosodottabb volt, népessége kétszerese volt Balassagyarmaténak és városias jellege sem maradt el azétól. Emellett az 1950-es megyerendezés során Nógrád megye jelentős területeket vesztett nyugaton és nyert keleten, így földrajzi és még inkább népességi súlypontja is kelet felé tolódott, emiatt a két város hasonlóan excentrikus elhelyezkedésűvé vált a megyén belül. Balassagyarmat így - Gyula városával együtt - azon 2 magyarországi város közé tartozik, ahol városi és megyei szintű bíróság is található, noha nem megyeszékhely. [9].

Balassagyarmat rangja 1950 és 1954 között közvetlenül a járási tanács alá rendelt város, majd 1971-ig járási jogú város volt, azóta pedig város. Noha korábbi közigazgatási fontosságát elveszítette, kulturális ereje továbbra is nagy, amit a városban működő, a népességhez képest nagy számú és kapacitású oktatási intézmények biztosítanak.

1973-ban itt történt az egész országot megrázó túszdráma, melynek során két fiatalember az egyik leánykollégium (az Angolkisasszonyok egykori intézete) lakóit túszul ejtve megpróbált külföldre jutni.[10]

1973-tól Balassagyarmat-hoz tartozott Patvarc és Ipolyszög, az előbbi azonban 1992-ben, az utóbbi pedig 2006-ban ismét önálló községgé alakult. A város 1994 óta a Balassagyarmati kistérség központja, tagja az Ipoly Eurorégiónak is[11].

2009 szeptemberében a helyi képviselő-testület – a Sólyom Lászlót a komáromi hídon ért atrocitásra válaszul – nemkívánatosnak nyilvánította a városon áthaladó Robert Fico szlovák kormányfőt. A hazai sajtóban botrányt kavart, hogy Fico ezt követően géppisztolyos őrök kíséretében hajtott át a városon. A 2011. január 31-én aláírt szlovák–magyar államközi szerződés értelmében a szlovák–magyar gázvezeték Balassagyarmatnál lépi át az államhatárt.

2012-ben a Jobbik tüntetést szervezett a városban működő idegenszálló ellen. [12]. Ugyancsak 2012-től Balassagyarmat a Balassagyarmati járás járásközpontja lett.
2013-ban több sikeres pályázat után Balassagyarmat több, mint 1,1 milliárd nyert a város rehabilitációjára, ami során megújult az Óváros térre és a főtér (Civitas Fortissima tér). [13]

Az alábbi táblázat Balassagyarmat nemzetiségi eloszlását mutatja 2001-es adatok alapján:

Nemzetiségi eloszlás (2001)[14]
Összesen Magyar Roma
100% 98% 2%

A balasssagyarmati zsidóság

A zsidók jelenléte mintegy hat évszázadra tekint vissza a városban, közösségük az egyik legjelentősebb volt az országban a 18. század óta. Kezdetben főleg kereskedelemmel foglalkoztak, ennek a város életében kiemelkedő jelentőségével függ össze, hogy a 19. század közepén a népesség közel 40%-a volt izraelita vallású. A kiegyezés utáni emancipációs törvény (1868) hatására a megyeszékhely szerteágazó életének minden területén megjelentek a közösség tagjai.

Több kisebb és korábbi mellett 1868-ban építették fel a nagy zsinagógát, mely az egyik legnagyobb és legdíszesebb ortodox zsinagóga volt az országban, mintegy négyezer hívőt volt képes befogadni.

A második világháború végén a nagy zsinagógában és közvetlen környékén jelölték ki a gettót, ahonnan a város és a környék zsidóságát deportálták. Balassagyarmat akkor mintegy 2000 fős, a lakosság egyhatodát kitevő zsidó közösségéből mindössze 136-an tértek vissza. A visszavonuló németek a zsinagógát felrobbantották, kiégett romjai hosszú évtizedekig álltak még. Ma piactér található a helyén.[15]

Közlekedés

Megközelíthetősége

Közúton

Balassagyarmat főutcájának egy szakasza

Autóval a főváros felől a 2-es számú főúton Rétság után a 22-es számú főútra térve Salgótarján irányában tovább haladva, kényelmes tempót választva másfél óra elteltével érhető el a város. Budapesttől való távolsága 80 km, Salgótarjántól és Váctól egyaránt 45 km távolságra fekszik.

Vasúton

Vonattal a MÁV 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc és a 75-ös számú Vác–Diósjenő–Drégelypalánk–Balassagyarmat vonalain közelíthető meg. A vasútállomás az előbbi vonalon Szügy és Őrhalom között, az utóbbi vonalon Ipolyszög után található. A 75-ös számú vonal a Börzsöny lábánál, és az Ipoly mellett vezet, hazánk egyik legszebb vasútvonala.

Tömegközlekedés

Bővebben: Balassagyarmat tömegközlekedése

Balassagyarmat tömegközlekedéséről a Nógrád Volán gondoskodik. A régi városi buszállomás a városháza mögötti szűk parkolóban foglalt helyet. 2007-ben egy sikeres pályázatnak köszönhetően Balassagyarmat határában felépítettek egy sokkal nagyobb befogadóképességű buszpályaudvart. Erről a helyről indulnak a helyközi buszjáratok és pár helyi járat. Balassagyarmatról óránként indul busz Budapestre (Újpest-Városkapu) és Salgótarjánba, kétóránként Vácra. Az autóbuszvonalakon Ikarus, MAN és Volvo járművek közlekednek.


Városrészei

Közterületei

  • Belváros
Balassagyarmat belvárosának a magját a Rákóczi fejedelem útja és a Civitas Fortissima tér alkotja. A város látnivalóinak nagy része itt található, mint például a klasszicista stílusú lakóházak. Egy nyertes pályázat után 2013-ban megújították a belvároshoz tartozó Civitas Fortissima teret .
  • Palóc liget
A város központjától nem messze terül el 7 hektáros területen. A liget közepén a Palóc Múzeum, mögötte egy kis skanzen található. A parknak 1898-ig Kisliget, 1949-ig Erzsébet liget volt a neve.
  • Kecske liget
A város egyik kisebb parkja. Egy 2001-es elképzelés szerint Millenniumi Emlékpark létesült volna itt.

Lakótelepei

  • Madách liget
  • Nógrádi lakótelep

Külső városrészei

Politika

Országgyűlés

Balassagyarmat a Nógrád megyei 2. sz. választókerület központja, a várost és a választókerületet Balla Mihály képviseli az Országgyűlésben.[17]

Városvezetés

A balassagyarmati városháza

A város polgármestere 2006 óta Medvácz Lajos (Fidesz–KDNP)

  • Alpolgármester: Csach Gábor
  • Jegyző: Dr. Varga Andrea

A közgyűlés összetétele

Balassagyarmat közgyűlésébe 2010-ben 11 főt válaszottak. 8 képviselő egyéni választókerületből, 3 kompenzációs listáról került a közgyűlésbe, a közgyűlés elnöke pedig a város lakói által közvelenül válaszott polgármester. A 11 tagú testületben a választáskor a Fidesz-KDNP szövetségnek a polgármesterrel együtt 9, az MSZP-nek 2, a Jobbiknak 1 képviselője volt.[18]


Párt 1998[19] 2002[20] 2006[21] 2010[22] 2014 Jelenlegi képviselő-testület
  Fidesz 8 6 9 8                      
  MSZP 3 9 8 2                      
  Jobbik – – – 1                      
  SZDSZ 2 2 – –                      
  MKDSZ 1 – – –                      
  Zöld Alternatíva 1 – – –                      
  Független 2 – – –                      

Polgármesterek

Név Hivatali idő Párttagság
Dr. Németh György 1990 – 1994
Juhász Péter 1994 – 2002 Fidesz-FKGP-MDF-MDNP-KDNP-MKDSZ Fidesz
Lombos István 2002 – 2006 MSZP MSZP
Medvácz Lajos 2006 – Fidesz-KDNP Fidesz

Gazdaság

Balassagyarmaton két ipari telep van, a Déli és a Nyugati Ipartelep.

A Nyugati Ipartelep (helyi néven Ipari Park vagy rövidítve BIP) a város nyugati határán fekszik el 13,5 hektárnyi területen, az egykori Nagyliget helyén. Ez az ipari telep jobban ki van építve, mint a déli társa, mert itt ez közvetlen a 22-es út mellett található és összeköttetésben áll a vasúttal is. Az Ipari Parkban többek között helyet kap a kábelgyár, a Delta-Tech, a Fini Plus és pár tüzép is. Korábban itt működött még a vasmű és a város vágóhídja is.
A Déli Ipartelep nincs nagyon elkülönítve a várostól, ez a Szügyi út és a Fáy András út mentén húzódik. Itt helyet kap a Delphi, az An-Ro ruházati üzem és a Magyar Közútkezelő Balassagyarmati Üzemmérnöksége.

Oktatás

Óvodák

Balassagyarmaton öt, 2007-ben összevont, önkormányzati tulajdonú óvoda működik.

Iskolák

A városban 4 általános iskola, 6 középiskola, 1 zeneiskola és 2 kollégium működik. A 3 önkormányzati tulajdonú általános iskolát a kiadások csökkentése érdekében 2007-ben összevonták. A város költségvetési hiányának csökkentése érdekében Nógrád megye 2011 július 1-jén 2 középiskolát és 1 kollégiumot átvett az önkormányzattól, 200 millió forint körüli hiányt okozva a megye költségvetésében.[23] 2014-ben a helyi média közölte, hogy a KLIK a tulajdonában lévő három összevont általános iskolát a 2014/15-ös tanévtől újra önállósítja.

Kultúra

Balassagyarmat híres a hagyományos palóc kultúráról. Mikszáth Kálmán írásában a várost "Palócország fővárosa"-nak hívta.

Kulturális intézmények

Mikszáth Kálmán Művelődési Központ
  • Palóc Múzeum
  • Madách Imre Filmszínház
  • Mikszáth Kálmán Művelődési Központ
  • Madách Imre Városi Könyvtár
  • Horváth Endre Galéria
  • Szerbtemplom (kiállítóterem)

Rendezvények

Kulturális rendezvények

Balassagyarmati csehkiverés évfordulója (január 29.)
Minden év januárjában a városiak megünneplik az 1919-es csehkiverés évfordulóját. Emlékére felvonulást tart a Civitas Fortissima Egyesület.


Diákjuniális (június)
Évente a tanév utolsó napján a város középiskolái által választott képviselők egy napra átveszik jelképesen a város irányítását.


Anna-napi palóc búcsú (július vége)
Minden évben Anna napján tartják az Anna napi palóc búcsút, mely egyben alkalmat szolgáltat a palóc kultúra népszerűsítésére is.


Balassagyarmat Barátai társaság találkozója (szeptember)
1986 óta minden évben Budapesten a BM Duna Palotájában találkozót rendez a Balassagyarmat Barátai társaság a Balassagyarmatról, illetve annak környékéről elszármazóknak.


Zenei koncertek a művészeti iskolában
A Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészetoktatási Intézmény rendszeresen szervez koncerteket az év folyamán. Nemzetközi hírű a több, mint egy évtizede minden nyáron megrendezésre kerülő "Zene határok nélkül" című rendezvény, melyen számos ország fiatal zenésze vesz részt.


Történész-konferencia
A szlovák-magyar együttélés, a csehkiverés és a helyi zsidó közösség deportálása kapcsán, évfordulók alkalmával történész-konferenciákra is sor kerül.

Sportrendezvények

Palóc Triatlon (július vagy augusztus)
A városhoz tartozó Nyírjes üdülőtelepen kerül megrendezésre évente a Palóc Triatlon nevű sportgála.


MAMI kupa (szeptember)
2011-ben és 2012-ben a város felelevenítette a 70-es évek végéig évi rendszerességgel megrendezett motorversenyek hagyományát.


Mozdulj Gyarmat (október)
„Mozdulj Gyarmat!" elnevezéssel rendeznek sportnapot szombaton a városban. A rendezvény résztvevői kocogva, vagy kerékpárral reggel indulhatnak a Kenessey Albert Kórháztól a városi sportcsarnokig, ahol szabadtéri és fedett sportprogramok várják az érdeklődőket.

Együttesek

  • Latte Maffiato
  • Csalogató Egyöttes
  • Kamaraegyüttes
  • Kinopuskin
  • Zsuzsi és Orsi

Média

Televízió

  • Gyarmati Televízió
  • Ipoly TV

Rádió

Újságok

Látnivalók

A volt vármegyeháza épületében (Civitas Fortissima tér 1.) turista-információs szolgálat működik.

Fájl:Mo-Balassagyarmat.png
Balassagyarmat vázlatos térképe
Balassagyarmat vasútállomása fontos közlekedési gócpont
  • Balassagyarmat köztéri szobrai
  • Palóc Múzeum és skanzen (néprajzi gyűjtemény) (Palóc liget 1.)
  • Képtár - kortárs képzőművészeti gyűjtemény (Civitas fortissima tér 1.)
  • Szerb templom - időszaki kiállítások (Szerb utca 5.)
  • Horváth Endre Galéria - időszaki kiállítások (Mikszáth Kálmán Művelődési Központ, Rákóczi fejedelem útja 50.)
  • Csillagház - klasszicista épület, helytörténeti gyűjtemény (Rákóczi fejedelem útja 107.)
  • Egykori vármegyeháza - klasszicista, Kasselik Ferenc tervei alapján 1832–1835 között épült épület (Civitas Fortissima tér 1.)
  • Mikszáth Kálmán lakóháza (Madách utca 8.)
  • Szabó Lőrinc lakóháza (Szabó Lőrinc utca 10.)
  • Az angolkisasszonyok zárdája (Civitas Fortissima tér 7.)
  • Egykori Balassa Szálloda (klasszicista, Petőfi Sándor kétszer is megszállt itt; Rákóczi fejedelem útja 39.)
  • Pannonia Motorkerékpár Múzeum (Kossuth Lajos utca 1.)
  • Műemlék ortodox zsidó temető (Temető utca 6.)
  • Civitas Fortissima múzeum (Bajcsy-Zsilinszky utca 8.)
  • A volt Pénzügyi Palota épülete (Bajcsy-Zsilinszky utca 6.)
  • A megyei bíróság épülete (Köztársaság tér 2.)
  • A Városháza épülete (Rákóczi fejedelem útja 12.)
  • Balassagyarmati börtön (Madách utca 2.)

Templomok

  • A református templom (Ady Endre utca 10.)
  • Balassagyarmati evangélikus templom (barokk, 1785–1786 között, tornya 1793–1794 között épült; Kossuth Lajos utca 36–38.)
  • Bosco Szent János szalézi rendház és templom (1935; Kossuth Lajos utca 41.)
  • Római katolikus Szentháromság-templom (barokk, 1740–1746 között épült; Rákóczi fejedelem útja 22.)

Testvérvárosok

Város Ország Kapcsolat jellege
Dés  Románia Testvérvárosi kapcsolat
Heimenkirch  Németország Testvérvárosi kapcsolat
Ostrołęka  Lengyelország Testvérvárosi kapcsolat
Lamezia Terme  Olaszország Testvérvárosi kapcsolat
Tótgyarmat  Szlovákia Partnertelepülés

Híres balassagyarmatiak

Itt született híres személyek

Itt élő vagy élt híres személyek

Idézetek Gyarmatról

„ Balassagyarmat - óh, hogy szeretem!

Legszebb ott volt fiatal életem,
ott nem bántott talán még semmi se
 (s ha bántott, rögtön gyógyult a sebe).
 Véletlen, hogy apámat épp oda
 vezényelte a vasút. Nekem a
 folyó tetszett legjobban, az Ipoly.
 "Csupa örvény: sikoltasz, s már sodor!" -
 mondták a nagyok... Örvény - ez a szó
 a mesékbe vitt, oda, ahol a jó
 tündér lakott, s a gonosz, s a csodás
 királylány, s a lángtorkú óriás,
 és Isten, s az ördögök-angyalok.
 Örvény volt nekem a világ s titok.
 Hogy hittem még! - látóhatáromon
 úgy élt a sárkány, mint egy rossz rokon,
 épp úgy élt, csak egy kicsit távolabb,
 mint mi a Templom utca 10 alatt.

”
– Szabó Lőrinc: Balassagyarmat

„ Ahogyan közeledtem hozzá,

Balról
 a vágóhíd a régi,
 De jobbról
 egy házcsoport elnémít.
 Ez Gyarmat?
 Alig ismerek rá!
 A régit átszövi merészen az új.
 Modern épületek
 könnyed terek...
 Ámulva nézem.

”
– Jobbágy Károly: Újarcú, szelíd szülőföld (részlet)

Képgaléria

  • Az egykori Vármegyeháza és a Balassagyarmati Fegyház és Börtön
    Az egykori Vármegyeháza és a Balassagyarmati Fegyház és Börtön
  • A katolikus nagytemplom
    A katolikus nagytemplom
  • A városháza
    A városháza
  • A képtár
    A képtár
  • Palóc Múzeum
    Palóc Múzeum
  • Evangélikus templom
    Evangélikus templom
  • Művelődési ház és könyvtár
    Művelődési ház és könyvtár

Források

  • Balogh Sándor. Balassagyarmat története 896-1962. Balassagyarmat: Balassagyarmat Város Tanácsa (1977) 
  • Hausel Sándor, Tóth Tamás, Tyekvicska Árpád. Civitas Fortissima Balassagyarmat története írásban és képekben. Balassagyarmat: Balassagyarmat Város Önkormányzata. ISBN 963724347X (2002) 
  • Majdán Béla. Egy magyarországi kisváros építészeti emlékei. Balassagyarmat: Balassagyarmat Város Tanácsa. ISBN 9630261073 (1989) 
  • Hausel Sándor. Balassagyarmat köztéri alkotásai. Balassagyarmat: Balassagyarmat Város Önkormányzata. ISBN 963060728X (2006) 

Jegyzetek

  1. ↑ Első írásos említése
  2. ↑ Balassagyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  5. ↑ A város címere (magyar nyelven). http://www.nemzetijelkepek.hu, 2013. augusztus 20. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
  6. ↑ http://www.balassagyarmatizsidosag.hu/en/node/216
  7. ↑ http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900080.TV&celpara=#xcelparam
  8. ↑ Szabó Lőrinc:Balassagyarmat című verse
  9. ↑ http://m.hvg.hu/app//tudomany/20100108_memento_1950_megye_atszervezes_szekhely/2
  10. ↑ Túszdráma Balassagyarmaton Egy szemtanú visszaemlékezése. A megtörtént esetet feldolgozta: Finta Kata
  11. ↑ Az Ipoly Eurorégió honlapja
  12. ↑ http://www.hirado.hu/Hirek/2012/08/02/13/Felcsaptak_az_indulatok_egy_balassagyarmati_menekultszallo_korul.aspx
  13. ↑ http://hvg.hu/itthon/20130614_balassagyarmat_belvaros_felujitas Több mint egymilliárdból újul meg Balassagyarmat belvárosa
  14. ↑ 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora (magyar nyelven). nepszamalas.hu, 2001. január 10. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
  15. ↑ balassagyarmatizsidosag.hu A balassagyarmati zsidósággal és történetével foglalkozó honlap.
  16. ↑ a b c Balassagyarmat elérhetőségei közúton (magyar nyelven). Útvonalterv.hu, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.) Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „auto_közleked” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  17. ↑ http://www.valasztas.hu/dyn/pv14/vertaj/hu/SZ/j24jJ1081.html FIDESZ-KDNP által állított nyilvántartásba vett jelöltek és listák
  18. ↑ http://www.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk3/13/tjk13003.htm Balassagyarmat 2010-es települési választás eredményei
  19. ↑ http://www.valasztas.hu/onkstat/onkkezd.htm Balassagyarmat 1998-as települési választás eredményei
  20. ↑ http://www.valasztas.hu/onkval2002/so02/ered_ind.htm Balassagyarmat 2002-es települési választás eredményei
  21. ↑ http://www.valasztas.hu/onkval2006/hu/10/10_0.html Balassagyarmat 2006-os települési választás eredményei
  22. ↑ http://www.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk3/13/tjk13003.htm Balassagyarmat 2010-es települési választás eredményei
  23. ↑ Balassagyarmat nem tud fenntartani három iskolát (magyar nyelven). MTI, HVG, 2011. június 24. (Hozzáférés: 2013. szeptember 8.)

Külső hivatkozások

SzlovákiaTótgyarmat Szlovákia Zsély
Magyarország Ipolyszög

Észak
Nyugat  Magyarország Balassagyarmat  Kelet
Dél

Magyarország Őrhalom
Magyarország Érsekvadkert Magyarország Szügy Magyarország Patvarc

Sablon:Nógrád megye helységei Sablon:Nógrád megye városai

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Balassagyarmat&oldid=14620083”