Süsü, a sárkány (televíziós sorozat)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Süsü, a sárkány szócikkből átirányítva)
Süsü, a sárkány
Süsü
Süsü
Műfaj fantasy, musical

Író Csukás István
Rendező Szabó Attila
Hang
Zeneszerző hivatalosan Bergendy István, valójában Willie Mitchell

Formátum 1,37:1
Ország  Magyarország
Nyelv magyar
Epizódok 9 (epizódlista)
Gyártás
Vágó
Operatőr Abonyi Antal
Részenkénti játékidő
  • 53 perc (1. rész)
  • 30 perc (2-9. rész)
Gyártó Magyar Televízió
Sugárzás
Eredeti adó Magyar Televízió
Eredeti sugárzás 1977. december 24.1984. december 26.
Magyar adó M1, M2, Duna, RTL Klub (1999), Minimax (2001-2002)
Korhatár Korhatár nélkül megtekinthető.
Kronológia
Következő Süsüke, a sárkánygyerek (2000-2001)
Kapcsolódó műsor
További információk
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

A Süsü, a sárkány magyar televíziós bábfilmsorozat, amely 1976-tól 1984-ig készült a Magyar Televízióban. Kesztyűs báb technikával készült, nemzetközileg is sikert aratott báb musical, 1977 karácsonyán került első ízben képernyőre, majd a nyolcvanas évek elején még 8 epizód készült.

A sorozat születése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Süsü történetét Miroslav Nastosijevic szerb szerző (fordította:Takács Ferenc) rádiójátékából ismerte meg a dramaturg, Takács Vera, és első hallásra beleszeretett. Sikerült a Magyar Televízió gyermekműsorok készítésével megbízott főszerkesztőségén elérni, hogy bevegyék a tervekbe, hogy Süsü történetéből zenés bábjáték készüljön. Csukás István kapta meg a feladatot, hogy megírja a forgatókönyvet. Bekapcsolódott a munkába  a rendező Szabó Attila és a bábtervező Lévai Sándor is. Hosszú viták, éjszakázások, veszekedések és nagy röhögések közepette megszületett a mű. Már nem is hasonlított az eredetire, igazi Csukás mese lett.

És a Dramaturgiai Tanács 1974 november 22.-én elfogadta Süsü, a sárkány történetének forgatókönyvét.

Rövid tartalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Süsü, a sárkány meggyógyítja ellenségét, ezért háromfejű apja kitagadja, testvérei kigúnyolják. A szegény egyfejű korcs emberföldre kerül, de itt sincs nyugalma, mert kinézete miatt mindenki fél és retteg tőle, menekülnek előle, támadásra készülnek. Szerencséjére találkozik a Jó Királyfival, akinek az a hivatása, hogy mindenkin segít. Némi csellel, csalafintasággal Süsüt is bejuttatja a királyi udvarba, hogy elnyerhesse a királylány kezét, de közben ő maga szeret bele a királylányba és Király lesz. Süsü sem jár pórul, mert az udvarban maradhat és ő lesz a birodalom Fő-fő és Udvari Mindenes Sárkánya. Felfűti a hideg palotát, követ fejt, vadkörtét gyűjt, lepkét kerget, kiállítják elrettentő látványosságként, megkettőzik, megküzd Torzonborz seregével is, mígnem megjelenik életében a gyönyörű és szépséges egyfejű Sárkánylány, és itt véget is ér Süsü kalandjainak sora a királyi udvarban. 

Epizódok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Süsü, a sárkány
1976–1984
1 Süsü, a sárkány 1976
2 Sárkányellátó Vállalat 1980
3 Süsü, a rettentő
4 Vendég a háznál, öröm a háznál
5 Süsü, a pesztra
6 A mű-Süsü 1982
7 A bűvös virág
8 Süsü csapdába esik 1984
9 Süsü és a Sárkánylány

A tv-sorozat készülése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Süsü a sárkány c. 9 részes bábfilm sorozat. Hagyományos, kesztyűs báb technikával készült, ugyanakkor sikerült az alkotóknak ezt a műfajt megújítani.

A Szabó Attila rendező irányította stáb megújította a kesztyűs báb műfaját a televízióban. Eltértek a szokásos színpadszerű feldolgozástól Lévai Sándor tervezővel és Abonyi Antal operatőrrel közösen kialakított díszletformát, ahol a kamera akár körbefordulva is követheti a szereplőt, a filmszerű beállításokat használtak, a finoman kidolgozott világítás a bábszemeket élővé tette. Az 1977–ben megrendezett Kőszegi Gyermekfilmek és Gyermekműsorok Fesztiváljának szakmai vitájából idézet:

…egy szakmai megfigyelés: gondoljanak arra hogy emlékeznek-e a paravánizű beállításokra? Hatvan percig úgy nézzük, mintha nem is paravánnal játszanák, hanem valóságos környezetben. Ez pedig olyan lelemény a rendező, díszlettervező, operatőr részéről, ami nagyon ritkán fordul elő ilyen bábokkal eljátszani a dolgot paraván előtt, mintha csaknem rajzfilmet látna az ember. Ez egyszerűen formai rátalálás„ /Sándor György/[forrás?]

Az első Süsü a Filmgyár műtermeiben készült, a folytatások már a Magyar Televízió belső gyártásában. Ez annak is köszönhető, hogy a díszletműhely részlegeként szakembereket felvonultató bábműhely jött létre, Zsengellér Miklós vezetésével.

A Süsü bábjait és makettjeit, kellékeit Kemény Henrik, Rieger Rudolf, Maly Róbert, Salgó Rózsa, Szabó Emőke, Pregardt Oszkár és Fekete Árpád készítette munkatársaik közreműködésével.[forrás?]

Alkotói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bábok és díszletek az MTV díszletgyártó üzemének műhelyeiben készültek.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bábfilmsorozat főszereplője Süsü a híres egyfejű sárkány.
Süsü és barátja a Jó Királyfi.

A Süsü bábot Kemény Henrik és Pehartz Imre mozgatta, a Királyfit pedig Simándi József.

Süsü, a képernyőn kívül[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A könyveket, meselemezeket és DVD-ket Csukás István dedikálta egyedileg.

Mesekönyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Meselemezek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1982 Süsü 1. - Süsü, a sárkány - gyermeklemez LP/CD
  • 1985 Süsü 2. - Süsü újabb kalandjai - gyermeklemez LP/CD
  • 1986 Süsü 3. - Süsü a pesztra / Vendég a háznál, öröm a háznál - gyermeklemez LP/CD
  • 1986 Süsü 4. - A mű-Süsü / A bűvös virág - gyermeklemez LP/CD
  • 1987 Süsü 5. - Süsü csapdába esik / Süsü és a sárkánylány - gyermeklemez LP/CD

Mindegyik lemez aranylemez lett, az 1. 200 000 feletti eladással platina

DVD kiadványok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bábfilmsorozat 2002-ben DVD-n jelent meg Antenna Multimédia Kft.(később Automata Multimédia Kft.) gondozásában, később a bővített változatát 2010-ben is kiadták a Hálóker 2001 Kft., majd 2014-ben pedig az MTVA forgalmazásával.

Süsü Koncert[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1994 -ben volt egy nagyszabású, a Fővárosi Sportcsarnokban megrendezett élő Süsü koncert, ahol a Bergendy Tánc és Szalonzenekar mellett a Karsai Pantomim RT tagjai is közreműködtek és Süsü hangját maga Bodrogi Gyula szólaltatta meg.

Süsü Varázs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2002 és 2004 között vetített gyermek-kívánságműsor, melynek műsorvezetője Süsü (Bodrogi Gyula hangján) teljesíti 3-4 kívánságot a Magyar Televízió archívumából kiválogatva a nézők levelei alapján.

Rádiójáték[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bábfilmsorozat első epizódja Miroslav Nastosijevic művéből alapult. Először 1971-ben a Magyar Rádióban 42 perces rádiójáték készült belőle, melytől Takács Vera (az MTV dramaturgja) elsőhallásra elnyerte a tetszését. A rádiójátékot 1971. december 30.-án mutatták be.

Szereposztás:

Alkotók:

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csukás István a sorozat forgatókönyvére 13 epizódot írt eredetileg,[2][3] melyből aztán csak 9 epizód készült belőle.
  • A bábfilmsorozat első epizódja előtt még rádiójáték is készült 1971-ben, melyben szintén Bodrogi Gyula volt a Süsü. Később a bábsorozat sikere miatt a Süsü című hanglemez-sorozat készült a nyolcvanas években a Hungaroton hanglemezgyártó vállalat jóvoltából.
  • Bár a bábfilm zeneszerzőjeként hivatalosan Bergendy István van megjelölve, 2009-ben az internetes újságírás kiderítette, hogy a főcím-dal zenéje teljes egészében plágium, az amerikai Willie Mitchell a magyar változatot öt évvel megelőző Cherry Tree című számának átvétele. A szerzemény ugyanis szinte hangról hangra megegyezik a Süsü, a sárkány főcímdalával, amit Bergendy István jegyez.[4] Bergendy azt nyilatkozta, hogy életében nem hallott Willie Mitchellről. A lemezborító felirata szerint a dalt a Csukás-Bergendy szerzőpáros jegyzi, Willie Mitchell nevét nem tüntették fel a lemezborítón. Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület álláspontja szerint minden jogdíj a jegyzett zeneszerzőt, Bergendy Istvánt illeti meg, így a valódi szerzőnek nem jár egy fillér sem.[5][6]
  • Újabb érdekes dallamazonosságra megfigyelhető, hogy az 1968-ban Hámos György írása alapján, Mamcserov Frigyes rendezésében készült Alfa Rómeó és Júlia című magyar játékfilm (Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán főszereplésével) néhány jelenetében hallható dalok Gyulai Gaál János munkái nagyon nagy százalékban Csukás István - Süsü a sárkány meséjének Bergendy István által megírt "Én vagyok a híres egyfejű" betétdalára utal.[7]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]