„Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
23. sor: 23. sor:
}}
}}


A '''Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem''' (korábbi, ismertebb nevén a '''Zeneakadémia''') a magyar zenei felsőoktatás intézménye, mai épülete pedig egyike a legismertebb épületeknek [[Budapest VI. kerülete|Budapest VI. kerületében]], mely egyúttal a hazai hangversenyélet egyik legjelentősebb helyszíne.
A '''Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem''' (korábbi, ismertebb nevén a '''Zeneakadémia''') a magyar zenei felsőoktatás intézménye, mai épülete pedig egyike a legismertebb épületeknek [[budapest VI. kerülete|Budapest VI. kerületében]], mely egyúttal a hazai hangversenyélet egyik legjelentősebb helyszíne.


== Története ==
== Története ==

A lap 2016. március 21., 18:30-kori változata

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (
  • Országos Magyar Királyi Zeneakadémia
  • Országos Magyar Királyi Zene- és Színművészeti Akadémia
  • Országos Magyar Királyi Zeneakadémia
  • Országos Magyar Királyi Zeneművészeti Főiskola
  • Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola
  • Országos Magyar Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola
  • Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola
  • Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
)
A Zeneakadémia 2013-ban felújított homlokzata
A Zeneakadémia 2013-ban felújított homlokzata
Alapítva1875
AlapítóLiszt Ferenc
NévadóLiszt Ferenc (ember)
Rövid névLFZE
Helymagyar Budapest, Magyarország
Korábbi neveiugrás a szakaszhoz
Típusállami egyetem
RektorVigh Andrea
Tagozatok
  • egyetemi tagozat
  • előkészítő tagozat
  • tanárképző tagozat
Elérhetőség
Cím1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem témájú médiaállományokat.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (korábbi, ismertebb nevén a Zeneakadémia) a magyar zenei felsőoktatás intézménye, mai épülete pedig egyike a legismertebb épületeknek Budapest VI. kerületében, mely egyúttal a hazai hangversenyélet egyik legjelentősebb helyszíne.

Története

Középfokú zeneoktatás már 1840 óta folyt Magyarországon, a pesti Nemzeti Zenedében, ám a fővárosi polgárosodás éveiben felmerült egy felsőfokú zeneoktatási intézmény megteremtésének az igénye is. 1853-ban Erkel Ferenc vezetésével a Budapesti Filharmóniai Társaság is megkezdte működését a Nemzeti Színház zenekarára alapozva, mely 1865-től – átmeneti szervezési nehézségek után, Liszt Ferenc pesti nyilvános hangversenyeivel együtt – a Pesti Vigadó nagytermében tartotta koncertjeit.[1]

Egy zeneakadémia szükségességének gondolata írásos formában 1866-ban merül fel először Sándor József kiáltványában, az Ábrányi Kornél szerkesztette Zenészeti Lapokban. Ezután az 1870-es évek elején került az országgyűléshez az akadémia létesítésének ügye. Csengery Antal, Deák-párti politikus javasolta, hogy a tehetséges növendékeknek ne külföldön kelljen tanulniuk, ezért 1871-ben a következőket mondta: „A közoktatás terén bármely irányban beruházott összeg meghozza az országnak kamatait”. Liszt Ferenc több levélben is kifejtette elképzeléseit az intézményről, például Trefort Ágoston kultuszminiszternek, Augusz Antalnak.[1][2]

A kezdetek Liszt lakásánál

A Hal tér Klösz György fotóján, 1894 körül

1875 márciusában Liszt Ferencet a magyar parlament kinevezte a leendő Zeneakadémia elnökévé, amely néhány hónappal később, november 14-én tartotta ünnepélyes megnyitóját. Az intézmény igazgatója Erkel Ferenc lett. Megnyitó beszédét és az azt követő koncertet (melyen Maleczky-Ellinger Jozefa Erkel zongora kísérete mellett két dalt énekelt, Johann Dubez(wd) Liszt két művét játszotta el hárfán, Ódry Lehel Ábrányi egy költeményét énekelte el s végül Hermann Ruhoff játszotta el gordonkán Volkmann Róbert „Romanze” című művét) karénekek kísérték. Az új tanintézetben már másnap megkezdődött a tanítás.[3]

„ Az intézet feladata: a zeneművészet magasabb tudományi s gyakorlati ágainak rendszeres tanítása és ápolása, kapcsolatban a magyar zene, mint saját'agos zenészeti válfajnak elméleti s tudományos oktatásával. Az akadémia tanéve minden év okt. hó 1-én kezdődik, s ünnep és vasárnapokat, valamint a szombati napokat kivéve, a következő év július havának végéig tart. A beíratások és fölvételi vizsgák ideje, minden tanév kezdetét megelőzőleg: az igazgatóság által a hivatalos lap útján eleve közzé tétetik.

Az akadémiában a magyar koronaországok területén született tanítványok félévenkint fizetendő 10-10 forintnyi tandíj mellett részesülnek az oktatásban; azonkívül a beíratáskor kötelesek öt forint beíratási díjt fizetni.

”

– Vasárnapi Ujság 1875.[4]

Míg Liszt Ferenc hírneve és tekintélye nemzetközileg is jelezte az intézmény, az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia rangját, addig a mindennapos feladatok megszervezése, a folyamatos működtetés és fejlesztés irányítása elsősorban Erkel Ferenc kezében voltak. A berendezések, az órarend és a tanterv kialakítása, a zeneműtár fejlesztése és a felvételik meghirdetése Erkel és Ábrányi Kornél feladata volt.[5]

Az oktatás a Duna-parti Hal téren (későbbi Eskü tér,[6] a mai Molnár és Irányi utca kereszteződésének közelében[7][8]) a Liszt pesti lakása (ami a 4. szám alatt[9] volt) melletti helyiségekben indult, az 5. szám[3] alatti Friedrich-házban,[10][11] ám ezeket lebontották az Erzsébet híd építésekor.[12]

A tanítás megkezdésekor már a teljes házat az oktatás rendelkezésére bocsátották, de méltó elhelyezést csak négy évvel később kapott az intézmény, amikor a Sugár úton (Andrássy út – Vörösmarty utca sarkán) önálló épületet emeltek a számára.

Liszt és Erkel a zongora tárgyat tanították, a zeneszerzés professzora pedig Volkmann Róbert, a szászországi születésű magyar zeneszerző volt, aki 1841-ben telepedett le Pesten. Az intézet titkára nem más volt, mint Ábrányi Kornél, aki az évek során zeneszerzést, zeneesztétikát, magyar zenét, zeneelméletet és zenetörténetet tanított. Továbbá 1875-től volt a Zeneakadémia zeneszerzéstanára[13] Nikolits Sándor is.

Az első évben 38 növendék járt az előadásokra.[12] Liszt első növendékei közé tartozott Aggházy Károly, Juhász Aladár (1856–1922[10]), Ravasz Ilona (1851–1922[10]) és Thomán István, akikből hamarosan kiváló előadóművészek illetve tanárok váltak.

Még 1873-ban Budapest főváros hatósága a Liszt-jubileum alkalmakor – a művész akkor 50 éves művészi pályájának jubileumi ünnepségén – tízezer forinttal létrehozta a Liszt Ferenc alapítványt, mellyel évente a zeneakadémia három jeles növendéke részesülhetett támogatásban, akiket élete végéig Liszt, azután az intézmény igazgató tanácsa jelölhetett ki. 1876-ban – ahogy az ezt követő két évben is[14] – elsőként Aggházy Károly, Juhász Aladár és Lépessy Ilona lettek felterjesztve és kapták meg a személyenként 200 forintos ösztöndíjat.[15]

A negyedik, 1878/79-es tanévben Erkel Gyulát és Gobbi Henriket „rendkívüli tanárokká” nevezték ki. Ekkor már 71 növendék tanult az akadémián.[14]

A „régi Zeneakadémia”

A „régi Zeneakadémia” épülete (1907, 2011)
A „régi Zeneakadémia” épülete (1907, 2011)

Az országos képzőművészeti társulat választmánya által finanszírozott bérpalota[16] 1877 és 1879 között épült fel a mai Andrássy út 67. szám alatt Láng Adolf tervei alapján. A manapság „régi Zeneakadémia” néven említett épület (falán az emléktáblán Liszt Ferenc domborműves képmását ábrázolja Farkas Zoltán alkotása, 1934-ből). A háromemeletes sarokház neoreneszánsz stílusú. Fő homlokzata az Andrássy útra (az egykori Sugár út vagy Radialstrasse) néz,[17] mely második emeleti ablakai fölött nagy zeneszerzőket (Bach, Haydn, Liszt, Erkel, Mozart, Beethoven) ábrázoló domborműves medaillonok[18] vannak.

Az ötödik tanév[14] már itt indult meg és az intézmény további majd négy évtizedig[18] itt működött. Liszt, – aki tanári munkájáért nem fogadott el fizetést, – mint a Zeneakadémia alapító elnöke és professzora, szolgálati lakással rendelkezett a Vörösmarty utcai épület első emeletén, melyet 1881. januárjától haláláig lakott budapesti tartózkodásai idején. Itt 1986 óta emlékmúzeum működik egykori hangszereivel, bútoraival, könyv- és kottatárával, emléktárgyaival berendezve, időszaki és állandó kiállításnak is helyt adva.[17]

Volkmann – akit Liszttel és Erkellel „a magyar zeneművészet fényes triászaként” említettek[19] – 1883-as halála után a zeneszerzés oktatását a német Hans Kössler vette át. Koessler nem csupán kiváló zeneszerzéstanár volt, hanem tehetséges orgonista és karnagy is, aki az egyházzene területén is tevékenykedett.

1884-ben Huber Károly, a Nemzeti Színház zenekarának egykori koncertmestere és karnagya indította el a hegedűoktatást. Váratlan halála miatt az 1886-os tanévtől fia, az akkor már európai hírű Hubay Jenő vette át a hegedűtanszak vezetését. A brüsszeli konzervatóriumból azzal a feltétellel jött haza, hogy a prágai születésű kiváló csellista, Popper Dávid is katedrát kapjon Budapesten. Így 1886-ban a gordonkatanítás is megkezdődhetett a Zeneakadémián.

Liszt Ferenc 1886-ban bekövetkezett halála után Erkel Ferenc – kora és egészségi állapota miatt – 1887-ben az akadémia[20] igazgatói posztjáról nyugdíjaztatását kérte. Utóda Mihalovich Ödön lett, aki egy személyben az elnöki és alelnöki[20] pozíciót is betöltötte. 1880-tól volt a Magyar Királyi Zeneakadémia igazgatótanácsának tagja. 32 éven át, 1919-ig vezette az intézményt. Az 1900-as évek elejére a reformelképzelései és intézményfejlesztési koncepciója mentén kialakult az oktatásszervezeti váz, amely a negyvenes évekig alig változott, sőt a 21. században is jelen van.[21]

Az európaiság és a magyarság zenei szintéziséből már zeneszerzőként a közös európai zenei nyelv elsajátítását tartotta fontosnak és igazgatása alatt is a Zeneakadémia színvonalának e gondolat mentén való biztosítása volt a fő szempontja. A zeneoktatásról vallott koncepciója szerint többek között fontosnak tartotta, hogy minden zenekari hangszer oktatása megvalósuljon, olyan tanároktól, akik tevékenységükről a kormánytól kaptak oklevelet, és az akadémián a tanári címet pályázaton nyerték el. Ezek megalapozására először előkészítő osztályokat szervezett, majd bővítette a vonós hangszeroktatást a nagybőgő szak bevezetésével illetve 1898-ra az általa megindított fúvósképzést is teljesé tette: az először a kürt, oboa, majd a fuvola, klarinét, fagott, végül a harsona és trombita szakokat hozta létre.[21]

Az 1887–88-as tanévtől a Zeneakadémia Országos Magyar Királyi Zene- és Színművészeti Akadémia néven működött, mivel 1887. július 1-én királyi leirat rendelkezett összevonásáról az Országos Színészeti Iskolával – aminek 1881 óta ugyancsak Mihalovich volt az igazgatója – hat tanéven át, 1893-ig.[21]

Az 1891/92-es tanévre kialakult a zongoratanszak tanfolyamainak – az előkészítő, az akadémiai és a tanárképző, illetve az ezekhez szervesen kapcsolódó hároméves gyakorlóiskolai tanfolyam – egymásra épültsége. A három tanár, Chován Kálmán (a többieknél tíz évvel idősebben, a bécsi Horak-féle iskola tapasztalataival), illetve Thomán István és Szendy Árpád (két volt Liszt és zeneakadémiai növendék) tevékenysége nyomán a szak egyre nagyobb népszerűségnek örvendett. 1888 és 1895 között csaknem megháromszorozódott a zongoraszak különböző tanfolyamain tanult növendékek száma.[22]

Alapvető feladatának tekintette egy új tanári kar megszervezését. Igazgatóságának első éveitől kezdve a Zeneakadémia tanárait állami tisztviselői fizetéssel és nyugdíjjogosultsággal alkalmazták. Az oktatás minőségének megőrzése végett, pályázati rendszerében számos német nyelvű és nyelven oktató tanárt alkalmazott (Hans Koessler, David Popper, Adele Passy-Cornet(wd),[23] Gianicelli Károly, Kruyswyk Péter és Walter[24] oboások, Adolf Burose(wd), Wieschendorff Henrik), ami miatt sokat támadták „germanizáció” vádjával az intézményt. De ezeket az idő is megcáfolta, hiszen Koessler tanítványai közül kerültek ki Dohnányi Ernő, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Weiner Leó, Kálmán Imre, Huszka Jenő, illetve Popper – és később Weiner Leó világhírű „magyar kamarazene iskolájának” – növendékeiből alakultak meg az első s további jelentős magyar vonósnégyesek.[21]

Új épület és gyarapodás a 20. század első felében

A Vakok Intézete a Zeneakadémia megépítése előtt (1901–1903 között)
A Vakok Intézete a Zeneakadémia megépítése előtt (1901–1903 között)
Az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia új palotája 1907-ben
Az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia új palotája 1907-ben

A Sugár út Vörösmarty utca sarkán álló bérépület a fejlődés következtében századfordulóra szűknek és korszerűtlennek bizonyult, miközben egy másik állami intézet is kinőtte épületét. Így 1901-ben a kormány megvásárolta a Gyár utca (ma ezen teljes hosszában a Liszt Ferenc tér 1907-től, a Jókai utca és Jókai tér 1925-től[25] található), Király utca és Kemnitzer utca (ma Dohnányi Ernő utca)[26] által határolt területen álló telket a Vakok Intézetének országos alapjától és megbízást adott Korb Flóris és Giergl Kálmán műépítészeknek az új zenepalota megtervezésére. A szerkezeti terveket Zielinski Szilárd és Jemnitz Zsigmond készítették.[27] 1903-ban az ott állt régi klasszicista házat lebontották,[28] miközben áprilisban az Országos Képzőművészeti Társulat választmánya elfogadta Wodianer Artúr (1860–1921, a Lampel-féle könyvkiadó vállalat tulajdonosa) vételi ajánlatát a bérházára (a Zeneakadémia akkori épülete).[29]

1904 novembere és 1907 májusa között épült föl[27] az intézmény immár saját háza, s lett belőle a világhírű budapesti Zeneakadémia, mely kiváló adottságú hangversenytermeivel a magyar és az európai zenei élet fontos központjává vált.[30] A szecessziós épület mind egységes művészi hatásában, mind nagyságában új, eredeti és jelentős alkotás volt.[31] Az ünnepélyes megnyitó öt napig tartott.[32] A május 12-i nyitóünnepség keretében kapta a Gyár utca akadémia előtti széles szakasza a Liszt Ferenc tér nevet.[33] Az új épület több növendék felvételét tette lehetővé, így új tanárokat kellett kinevezni. Ekkor lett többek közt Kodály Zoltán és Bartók Béla, a következő tanévtől pedig Weiner Leó a Zeneakadémia tanára.[33]

1907-ben az Akadémia keretében egy új zenekar létesült. Tanáraiból, akik valamely zenekari hangszeren játszottak, az országos magyar királyi zeneakadémiai tanárok zenekari társasága címen egyesültek és megalakították a körülbelül 80 tagú Akadémiai Zenekart, amelyben a tanárok mellett az intézetben végzett növendékek legjava és szükség szerint a tanulók közül a legérettebbek is részt vettek.[33]

A tízes években is tovább folytatódott a Zeneakadémia felemelkedése. Még az 1908–1909-es tanévben hangverseny-ének tanszak létesült, ami a magánének új, magasabb szintű képzését, a daléneklés fejlesztését tette lehetővé. Olyan énekesnők végeztek itt, mint Medek Anna, Haselbeck Olga, Basilides Mária, Némethy Ella, Sándor Erzsi vagy Budanovits Mária, ami egyben azt is jelentette, hogy a budapesti Operaház már itthonról is kapott utánpótlást, az addig főképp külföldiek révén kivívott európai rangjának megtartásához.[33]

Az első világháború idején a Zeneakadémia viszonylagos nyugalomban tudta folytatni működését. Az 1916–1917-es tanévben kezdte meg zeneakadémiai tanári működését Dohnányi Ernő, aki Chován Kálmán zongoratanszékét vette át, s alig egy év múlva nagyszabású tantervi és strukturális reform tervével lépett elő, mellyel szembe ment az addigi struktúrával (többek között az osztályzást és a vizsgát is el akarta törölni), így elvetették. Az oktatási miniszter 1918 őszén feljogosította az intézetet az „Országos Magyar Zeneművészeti Főiskola" cím viselésére.[33][33]

Liszt Ferenc bronzszobra a főhomlokzaton

1919. február 16-án Mihalovich Ödön saját kérelmére nyugalomba vonult. A Zeneakadémia megteremtése és fejlesztése érdekében kifejtett tevékenységének elismeréséül 1920. november 21-én az intézet örökös elnökévé nevezték ki.[21] A főiskola élére Dohnányi került, de ekkor csupán októberig, ugyanis a Tanácsköztársaság Zenei Direktóriumában való részvételére hivatkozva az aligazgatóval, Kodály Zoltánnal együtt, felfüggesztették állásából. 1919 novemberétől 1934-ig Hubay Jenő töltötte be a főigazgatói pozíciót. Az oktatási reformokat bevezetni szándékozó Dohnányi és a konzervatív irányt képviselő Hubay viszonya a vezetésért vívott harcban megromlott. Csupán a huszas évek végén a Beethoven-centenárium alkalmával vált ismét harmonikussá, 1928-ban pedig már nemcsak a zongora, hanem a zeneszerzés szak vezetését is átvette.[33][34] Dohnányi tanítványainak többsége az intézmény későbbi zongoratanára lett és olyan, később világhírűvé vált művészek indultak el irányításával, mint Anda Géza, Böszörményi Nagy Béla, Faragó György, Fischer Annie, Földes Andor, Petri Endre, Solymos Péter, Szegedi Ernő, Wehner Tibor, vagy a nála zeneszerzést tanult Solti György és Rajter Lajos is. Kodály már 1921-ben visszatért és a negyvenes évek elejéig. A „Kodály-iskolának” 1908 és 1940 között összesen 268 növendéke volt, köztük Bárdos Lajos, Doráti Antal, Gárdonyi Zoltán, Járdányi Pál, Kósa György, Lajtha László, Seiber Mátyás, Szőllősy András, Veress Sándor.[33]

A Zeneakadémia 1925-ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját, mely alkalomból az intézet – Hubay kezdeményezésére – felvette Liszt Ferenc nevét, és emlékére múzeumot is alapítottak az épületben.[33]

1934-ben Hubay a Zeneakadémia örökös elnöke cím elnyerésével egy időben nyugdíjba vonult[33] és Dohnányi Ernő újra a Zeneakadémia főigazgatója lett. Azonban miután 1939-től a zsidótörvények elleni tiltakozásként megakadályozta az intézményben a „zenei kamara” felállítását,[35] a személyét ért támadások miatt és mert a zsidó származásúakat az elbocsátástól megóvni már nem tudta,[36] 1941-ben lemondott minden vezető tisztségéről.[37][38][39] A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola főigazgatójaként 1943. június 30-án nyugdíjazták, s egyben az intézmény tiszteletbeli elnökévé nevezték ki.[40] Utóda a kiváló Hubay-növendék, Zathureczky Ede lett.[33] A második világháború közepette az értékek megőrzése, utána a pusztítás utáni újjáépítés irányítása volt elsődleges feladata, miközben az átvonuló politikai irányvonalak elvárásai is jelentősen behatárolták mozgásterét.[41] 1944. március 5-én – a német megszállás előtti hetekben, kétségbeesett nyugati kapcsolatfelvételi kísérletek idején – a Zeneakadémia nagytermében az új magyar kamarazenét bemutató hangversenyen a nagy bajtársi egységben szerepeltek zsidó és nem zsidó ifjú zeneszerzők, mint Székely Endre és Mihály András, illetve Járdányi Pál és Sugár Rezső.[42]

A Zeneakadémia épületében kezdte meg működését az első, Budapesten tevékenykedő népbíróság (ekkor még „néptörvényszék”). 1945. január 29. - február 3. között a dr. Major Ákos elnökölte tanács itt tárgyalta a 124 rendbeli gyilkossággal vádolt Haynal Alajos vezérőrnagy, Rotyis Péter és Szívós Sándor keretlegények ügyét, akiket február 3-án halálra ítéltek (Haynalt távollétében) és még aznap az Oktogonon kivégeztek.[43] Szálasi Ferenc főtárgyalása is itt zajlott.[44]

A világháború utáni első koncertet 1945. március 17-én rendezték meg a Zeneakadémián, melyen Ferencsik János vezényelte a Székesfővárosi Zenekart, hegedűn pedig Lengyel Gabriella (aki Zsolt Nándor tanítványa[45] volt) működött közre – ez a koncert 70 év után a Zeneakadémia 140. évfordulóján csendül fel újra, melyen Kocsis Zoltán dirigál, Mendelssohn hegedűversenyének szólóját pedig Pusker Júlia játssza.[46][47] Az 1945. március 17–18-ai koncertnek szervezői a „Tiltott művek” címet adták, s elsősorban a háborús években faji okból száműzött szerzők és életművek előtt akartak tisztelegni. 1945. július 28-án pedig az „Új Magyar Zeneművek” című kamarahangverseny színtere volt a nagyterem, ami a gyász zenei feldolgozása volt. Ezen hangzott fel például Lajtha László gordonka-zongorakoncertjének ősbemutatója Bartók Béla utolsó, még Európában komponált művével, a 6. vonósnégyessel egy műsorban. A háború utáni első nemzetközi előadó Yehudi Menuhin volt. 1946. június 27-ei hangversenyének jelentőségét az is növelte, hogy fellépti díját a nélkülöző magyar művészeknek adományozta és magával hozta, előadta az addig Budapesten még nem ismert, első Amerikában írott Bartók-művet, a Szólószonátát.[42]

Az 1950-es évektől

Fájl:1415 Liszt 200.jpg
Liszt Ferenc születésének 150., halálának 75. évfordulója emlékére kiadott postabélyeg, 1961

1947 és 1949 között zajlott a kommunista hatalomátvétel. A Főiskola növendékeinek száma éppen ekkor, az 1948/49-es tanévben volt az addig legmagasabb: 910 fő. 1951 elejéig kísérletezett a kultúrpolitika a zenetudomány területén a radikális politikai beavatkozással, ennek kudarca után inkább számolt a tudomány régi elitjének közreműködésével. Mint minden felsőoktatási intézményben, a Zeneművészeti Főiskolán is bevezették a Marxizmus–leninizmus oktatását és megszüntették az egyházzenei tanszakot. Háttérbe szorult a művészképzés, egyre nagyobb súlyt helyeztek a tömegnevelésre, a tanárképzésre. 1949-ben létrehozták a középiskolai énektanár- és karvezetőképző tanszakot. 1951-ben zenetudományi tanszak létesült Bartha Dénes vezetésével, melyben 1953-tól – de a zenetudományi élet főiskolán kívüli egészében is – relatíve autonóm cselekvési térhez is jutott Szabolcsi Bence tanszékvezetőként és Kodály Zoltán – aki ezzel együtt felkarolt és az elkallódástól megmentett fiatal tehetségeket, akiket politikai nyomás alatt tartottak, vagy akik kifejezetten az üldözöttek közé tartoztak, a zeneszerző Ligeti Györgytől a zongorista Vásáry Tamásig).[48][49]

1952-ben oktatási reform keretében megszüntették az előkészítő, akadémiai és művészképző osztályok hármas tagolódását, helyébe az egységes öt éves főiskolai osztályos új szervezeti felépítés lépett, amely végén a növendékek művésztanári oklevelet kaptak. A hallgatók száma 445-re csökkent és innentől minden évben egyre kevesebb lett. Zathureczky fokozatosan visszahúzódott a főiskola aktív irányításától, az adminisztratív teendők Kozma Erzsébet főtitkárra hárultak. 1953 után, a sztálinista politikai gyakorlattal való szakítást nyíltan szorgalmazó, hangadó baloldali értelmiség körében Kodály egyre jelentősebb, általános elfogadottságot élvező szimbolikus alakjává vált.[48][49]

Az oktatás színvonala az erőszakos átszervezések ellenére sem csökkent és számos kiemelkedő tehetség pályája indult el továbbra is a budapesti Zeneakadémián.[48]

A zongora főtárgy tanára volt Hernádi Lajos, Bächer Mihály, Antal István, Horusitzky Zoltán, Nemes Katalin, Wehner Tibor, Ungár Imre, Zempléni Kornél, Szegedi Ernő, Solymos Péter és Kadosa Pál zeneszerző, akinél olyan tanítványok végeztek, mint az ötvenes években Kurtág György és Hambalkó Edit, a hatvanas években Kiss Gyula, a hetvenes években pedig Kocsis Zoltán, Ránki Dezső és Schiff András.[48] Az Orgona tanszak oktatói ebben az időszakban Pécsi Sebestyén, az 1960-as évektől Gergely Ferenc, az 1970-es évektől Lehotka Gábor voltak[50]
A vonós tanszék elismert művészei és tanárai voltak többek között Garai György, Lukács Pál, Zsámboki Miklós (aki még Popper-tanítvány volt), Banda Ede, Rados Dezső és Országh Tivadar. A zeneszerzés főtárgyat Viski János, Szervánszky Endre és Farkas Ferenc, karmesterséget Somogyi László, karvezetést Vásárhelyi Zoltán, cimbalmot pedig Rácz Aladár.[48]
Zenetörténetet Szabolcsi Bence, Bartha Dénes, Gárdonyi Zoltán és Kókai Rezső, zeneelméletet Bárdos Lajos, népzenét pedig Kodály Zoltán és Lajtha László tanított. További, elméleti tárgyakat mások mellett Molnár Antal, Legány Dezső, Maros Rudolf, Ligeti György, Szőllősy András és Ádám Jenő tanítottak.[48]
Az operarendezői szak tanára Oláh Gusztáv volt, és olyan kiváló énektanárok oktattak, mint Hoór Tempis Erzsébet, Maleczky Oszkár, Révhegyi Ferencné és Rösler Endre.[48]

1956. május közepén a kormányzat miniszteri biztost nevezett ki a főiskola élére. Az 1956-os forradalom után Zathureczky Ede külföldre távozott, 1957 júniusában pedig lemondott igazgatói posztjáról. A főiskolai tanárok közül Somogyi László és Kertész István karmester, Engel Iván zongoraművész és számos növendék is elhagyta az országot. A hallgatók száma 340-re csökkent. 1957-ben Szabolcsi Bence elnökletével háromtagú igazgatótanács vette át a vezetést, majd 1958. szeptember 1-jével Szabó Ferenc zeneszerzőt nevezték ki főigazgatóvá, aki folytatta oktatómunkáját is. 1967-ben nyugdíjazták, utóda Kovács Dénes hegedűművész lett. Igazgatása alatt a főiskola zongoristák, hegedűsök és gordonkások képzése céljából speciális előkészítő tagozatot nyitott – ahová már 8 éves kortól fölvettek növendékeket – és ekkor vezették be a félévi vizsgákat is.[48]

Még 1966-ban a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában[m 1] működő tanárképzést a főiskolához csatolták, majd 1973-tól teljes egészében az intézmény gyakorlóiskolája lett – később, 1990-től kapta hivatalosan a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája nevet, röviden: Bartók Béla Konzervatórium.[51]

1970-ben – Bartók Béla halálának 25. évfordulóján – a II. emeleti „XIV. számú” egykori tantermét Bartók-teremmé avatták és emléktáblával jelölték (akárcsak később Kodály, Hubay és Weiner tanterme).[48]

Az intézményt a 1971. évi 20. számú törvényrendelet egyetemi jellegű főiskolává, a Magyar Népköztársaság felsőoktatási intézményeiről szóló 1986. évi 13. számú tvr. pedig egyetemmé nyilvánította,[52] akkor még a hagyományos név megtartása mellett.[53][54] Az Egyetem szót 2000 januárjában vette fel a nevébe.[55]

A Liszt Ferenc Emlékmúzeum

Az 1970-es évek közepétől egyre több külföldi hallgatója volt az intézménynek, illetve számos tanfolyamot is szerveztek. 1980-ban Ujfalussy József zenetudóst nevezték ki rektornak, aki 1988-ig vezette az intézményt. Igazgatóságának első évében a főiskola vissza tudta vásárolni az Andrássy út-Vörösmarty utca sarkán álló „régi Zeneakadémiát”. Ennek, illetve a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont ünnepélyes megnyitására 1986 szeptemberében,[56] Liszt Ferenc születésének 175., halálának 100. évfordulója alkalmából került sor.[48]

Az 1988–1989-es tanévtől kezdve Soproni József zeneszerző kapott rektori megbízást. Az 1989–1990-es tanévben indult el a korrepetitor-képzés, egy évre rá újjáéledt az egyházzene tanszék és a – korábban a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola részeként működő – jazz tanszéket a Tanárképző Intézethez csatolták, s így főiskolai rangot kapott a Gonda János alapította műhely. 1991–1992-ben hároméves képzés indult zenei menedzserek, valamint rádiós és tévés zenei szakemberek számára és megnyílt a kétéves hangszerészképző iskola is.[48]

A rendszerváltozás után

1994-től 1997-ig Lantos István zongora és orgonaművész látta el a rektori tisztet.[57] 1995-ben megindult a zenetudományi tanszakon végzett hallgatók számára az úgynevezett mesterképzés, ami a PhD (philosophiae doctor), azaz a doktori képzés megfelelője a gyakorlati művészeti tárgyakban. Ebben az évben az intézmény – a magas szakmai és oktatási színvonal ellenére – gazdasági csőd közelébe került az intézmény, amitől egy kormányzati, ötvenmilliós gyorssegély mentette meg. Egyúttal egyre több külföldi diák jelentkezett a főiskolára és a különböző szakmai kapcsolatok is erősödtek rangos külföldi társintézményekkel.[58]

1997-től 2004-ig Falvai Sándor zongoraművész lett az intézmény rektora. Igazgatásának első évében készítették el az úgynevezett DLA-programot (Doctor of Liberal Arts), amely az összes hangszeres, énekes és az egyházzenei szakon tanulók számára lehetővé tette a fokozat elnyerését.[58] 1997. november 14-én, a Zeneakadémia megnyitásának 122. évfordulóján alakult meg a Liszt Ferenc Zeneakadémia Baráti Köre Egyesület, amit 1999-ben minősített a bíróság közhasznú szervezetté.[59] A főiskola megsegítésére jött létre – Birthe Lundvik, a volt svéd nagykövet feleségének kezdeményezésére – több más alapítvánnyal együtt.[58][60]

Párkányi Raab Péter: Solti György-szoborkompozíció (Liszt Ferenc tér, 2013)

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a Zeneakadémia központi épületét és tevékenységének egy részét „kiemelt nemzeti intézmény”-nek nyilvánította. Ettől kezdve az egyetem a kulturális örökség ápolását, megőrzését jelentő feladatokat is ellát. Ilyen az intézmény nemzetközi hírű könyvtárának, vagy a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont működtetése, illetve magának a Zeneakadémia hangversenytermeinek a folyamatos karbantartása. Az intézményről a vidéki tagozatok, és önállósodtak - pontosabban beolvadtak a helyi főiskolákba, egyetemekbe.[58]

2004-től 2013 őszéig két ciklusban Batta András zenetörténész volt az intézmény rektora. Nevéhez fűződik az intézmény átvilágítása, fejlesztése. 2005. január 1. óta az egyetem önálló oktatási egysége a Kodály Intézet, ami Kodály koncepciójára épülő felsőfokú zenepedagógiai tanulmányi, képzési központ kecskeméti és budapesti csoporttal és a kétévente megrendezett Nemzetközi Kodály Szemináriummal.[61] Igazgatása alatt, 2007 júliusában döntött a kormány a főépület felújításáról, miután elfogadta az erre vonatkozó projektjavaslatot.[62]

Bár már az 1920-as években Kodály Zoltán „magyarság programjának” is a népzene képezte legfontosabb részét, de a 2000-es évekig csak kezdeményezésekig jutott az önálló oktatás. Ezek után 2007 szeptemberében indult meg a hangszeres és énekes népzenészképzés a Zeneakadémián, olyan szakemberekkel, mint Árendás Péter, Balogh Kálmán, Balogh Sándor, Borbély Mihály, Eredics Gábor, Halmos Béla, Jánosi András, Juhász Zoltán, Kobzos Kiss Tamás, Sebő Ferenc, Vakler Anna gyakorlati és Pávai István, Tari Lujza, Sándor Ildikó, Sipos János, Felföldi László, Ferenczi Ilona, Richter Pál elméleti oktatókkal.[63]

2013-ban Vigh Andrea hárfaművészt nevezték ki az intézmény élére.

Megújulás

A Liszt Ferenc téri palota – korabeli szerkezeteinek rehabilitálásán túl az európai uniós szabványoknak is megfelelő – rekonstrukciójának kivitelezése hosszas, 2002 óta zajlott előkészítés és 2009-es bezárása[64] után, Lakatos Gergely főmérnök vezetésével 2011-ben kezdődött. Eközben, az Oktatási Minisztérium közvetítésével 2006 és 2007 folyamán a VII. kerületi Wesselényi utca 52. alatt található, addig a Modell Divatiskola működésében állt épületet a korábbi fenntartó Budapest Főváros Önkormányzata az intézménynek ajándékozta.[65] 2011. október 1. óta Ligeti György nevét viseli.[66] Az ingatlan tulajdonosa így a magyar állam lett, az egyetem pedig vagyonkezelője és a műemlék-jellegű épület – a Liszt Ferenc Zeneakadémiája, az európai felsőfokú zenei oktatás megújuló központja Budapesten projekt[66] keretében történő – felújításának lebonyolítója. A vezetés, valamint a támogató adminisztratív területek irodái kaptak itt helyet, továbbá elméleti és zenei tárgyak oktatása is, ami audiovizuális eszközökkel felszerelt tantermekben, valamint egy professzionális stúdió és 28 gyakorlóterem rendelkezésre állásával folyik.[65]

A Zeneakadémia Liszt Ferenc téri épülete a nagyközönség számára csak szervezett formában látogatható, az oktatás zavartalansága érdekében napközben zárva tart és a hangversenyeket megelőzően egy órával nyit ki.[66]

Az Andrássy út sarkán álló régi épületben, mely 1980 óta ismét a Zeneakadémia (akkor főiskola) kezelésében van, folyik az egyházzenei képzés, illetve az orgona-, csembaló stúdiumok, a kamarazene, vonós- és gitárórák egy része. Kamaraterme kedvelt koncerthelyszín, ebből közvetlen ajtó nyílik Liszt Ferenc utolsó pesti lakásába, amely ma múzeumként látogatható.[66]

Az V. kerületi Semmelweis utca 12. alatti egykori bérházba költözött a főiskolai és egyetemi tagozat 2007-es összevonását, majd a Liszt Ferenc téri főépület 2009-es bezárását követően a Zeneakadémia teljes fafúvós, cimbalom, zongora korrepetitor és ének képzése. 2013-tól a népzene tanszéki oktatás és a kötelező ütő, valamint az elméleti órák folynak itt.[66]

Arculatépítés

A Zeneakadémia 2013 őszén kezdte meg arculati kampányát. Az új imázs megteremtését és az intézmény népszerűsítését Szabó Stein Imre, az egyetem kinevezett kommunikációs-marketing és médiatartalom fejlesztési igazgatója,[67] valamint Gács Róbert, az Allison Advertising ügynökség kreatív igazgatója indították el.[68]

Célja az egyedi megjelenés és stílus bemutatása, hiszen a világon kevés az olyan intézmény, ahol egyetem és önálló koncertszervezés együtt létezik. Ezt, a duális identitását kifejező, egységes és markáns arculatot 2014-ben „piros pont”tal értékelte a „Red Dot”, a vállalati identitás elnevezésű kategóriában a világ zenei intézményei közül mindeddig egyedül.[69][70][71][72] Ezen kívül a 2014-es Arany Penge Kreatív Fesztivál kategóriagyőzteseként Bronz Penge-díjat hozott el a nemzetközi koncertéletben egyedinek számító egyestés zeneakadémiai koncertismertetőivel, amikkel 2013 decemberében a magyar reklám- és médiapiac rangos versenyén, a Media Designon a „szórólapok/prospektusok” között a második helyet szerezte meg, a 2013-as koncertmagazin pedig a „havonta vagy ritkábban megjelenő lapok” szekciójában a harmadik lett.[73]

2015 januárjában elkészült az egyetem első imázsklipje Szabó Stein Imre ötlete alapján, amit Géczy Dávid rendezett, operatőre Dobóczy Balázs volt, a zenét pedig egy volt hallgató, Kutrik Bence szerezte. Még ebben az évben elnyerte a rangos 51. Chicagói Nemzetközi Filmfesztivál(wd) Ezüst Hugo-díját, a televíziós verseny „televíziós reklámok–intézményi arculat” kategória legjobbjaként,[74][75] majd pedig a Red Dot kommunikációs dizájnversenyén is elismerték a „film és animáció” kategória „vállalati és imázsfilm” alkategóriájában a „piros pont” díjjal.[76][77]

A Zeneakadémia 140 éves évfordulójára is készült egy reklámfilm, melyben hangjegyekből kottapapírra rajzolódik ki a Liszt Ferenc téri főépület emblematikus homlokzata, miközben Liszt Ferenc Un sospiro című Desz-dúr koncertetűdjének részlete hallható Bogányi Gergely előadásában. A szpot kalligráfiáját Nádi Boglárka grafikusművész készítette.[78]

Képzés

Tanszékek, műhelyek

2015-ben[79]

  • Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszéke
Tanszéki csoportok:
  • Zongora
  • Zongora kötelező
  • Korrepetitor
  • Orgona
  • Csembaló
  • Akkordikus: cimbalom, hárfa, harmonika
  • Egyházzene Tanszék
  • Ének Tanszék
  • Fúvós Tanszék
Tanszéki csoportok:
  • Fafúvós
  • Rézfúvós
  • Ütőhangszeres
  • Jazz Tanszék
  • Karmester és Karvezető Tanszék
  • Népzene Tanszék
  • Vonós Tanszék
Tanszéki csoportok:
  • Hegedű
  • Mélyhegedű
  • Gordonka-Gordon
  • Gitár
  • Régi-zene
  • Zeneszerzés Tanszék
  • Zenetudományi és Zeneelméleti Tanszék
Tanszéki csoportok:
  • Zenetudományi
  • Zeneelmélet
  • Idegen Nyelvi
  • Kamarazene Műhely

Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet

Képzések:
  • MA Kodály-zenepedagógia (Kecskemét)
  • MA zeneismeret-tanár (Budapest)
  • MA zeneismeret és ének-zene tanár (Budapest)
Tanszéki csoport:
  • Tanárképzési csoport (Budapest)

Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája[51]

A Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem telephelye,[52] a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet Kecskeméten a Kéttemplom köz 1. szám alatt működik 1975 óta. A Bács-Kiskun Megyei Tanács a Kecskemét város központjában álló, az 1730-as évek közepén épült ferences rendi kolostorépületet 1973–1975 között újíttatta fel. A terveket Kerényi József építész készítette a műemlékvédelmet, és a mindennapi használatot is figyelembe véve.[61]

Az intézmény által alapított és fenntartott közoktatási intézmények

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium

Bővebben: Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hangszerészképző Szakközépiskola

A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hangszerészképző Szakközépiskolája 1991-ben alakult Budapesten, Vörösmarty u. 35. szám alatt. Az intézmény érettségi utáni nappali tagozatos OKJ-s szakképzését folytat. Az elméleti oktatás mellett koordinálja és felügyeli a gyakorlati képzést, amely a szakma sajátosságaiból adódóan országszerte több – átlagosan 25-30 – kisebb-nagyobb műhelyben folyik (szórványképzés).[80][52]

Igazgatók, főigazgatók és rektorok

Jeles tanárok

  • Erkel Ferenc, zongora, 1875–1885
  • Hubay Jenő, hegedű, 1886–1919
  • Felix Weingartner, karmester, 1920–1927
  • Thomán István, zongora, 1888–1906
  • Bartók Béla, zongora, 1907–1940
  • Kodály Zoltán, zeneelmélet-zeneszerzés-népzene, 1907–1945
  • Dohnányi Ernő, zongora, zeneszerzés, 1915–1934
  • Harmat Artúr, karvezetés, 1920 k.–1935 k.
  • Zathureczky Ede, hegedű, 1929–1943
  • Mihály András, kamarazene, 1949–1992
  • Lehotka Gábor, orgona, 1975–2008

Az akadémián végzettek legjelesebbjei

Antal Imre, Arányi Jelly, Bartók Béla, Basilides Mária, Basilides Zoltán, Bella Máté, Bende Zsolt, Bokor Margit, Bolba Lajos, Boros Jolán, Cziffra György, Dienes Valéria, Dohnányi Ernő, Eisemann Mihály, Fischer Annie, Fricsay Ferenc, Gencsy Sári, Gregor József, Gulyás Dénes, Gyurkovics Mária, Huszka Jenő, Jacobi Viktor, Kabos Ilonka, Kadosa Pál, Kálmán Imre, Kertesi Ingrid, Kibédi Ervin, Kocsis Zoltán, Kodály Zoltán, Kokas Katalin, Kovács Dénes, Kulcsár Juliska, Lehotka Gábor, Lendvay Kamilló, Medek Anna, Melis György, Nemes Katalin, Németh Amadé, Ókovács Szilveszter, Ormándy Jenő, Osváth Júlia, Pánczél Éva, Pásztory Edith, Perényi Eszter, Ránki Dezső, Rigó Magda, Rózsa Vera, Sándor Erzsi, Sándor Szabolcs, Sass Sylvia, Solti György, Szegő Júlia, Szentpéteri Csilla, Szervánszky Endre, Szokolay Sándor, Szőnyi Olga, Takács Paula, Temesi Mária, Torgyán József, Vásárhelyi Zoltán, Vujicsics Tihamér, Warga Lívia, Weiner Leó, Zathureczky Ede

Az épületek

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A főépület

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem épülete

A Zeneakadémia fő (történetének harmadik) épületének főbejárata a mai Liszt Ferenc térre, tényleges bejárata a Király utcára néz. Az épület tervezésével báró Wlassics Gyula vallás- és közoktatási miniszter Korb Flóris és Giergl Kálmán társépítészeket bízta meg, mivel a két építészt már 1889 óta foglalkoztatta a terv és saját költségükre több vázlatot is készítettek. A tervek 1903-ban történő jóváhagyása után az építkezés 1904-ben kezdődött Fittler Kamill miniszteri biztos vezetésével. Kiemelkedő értékei közül külön meg kell említeni az épület szerkezetét, mind tervezői, mind kivitelezői szempontból. Az eredeti tervdokumentáció dr. Zielinski Szilárd mérnök, műegyetemi magántanár irodájában készült. A Zeneakadémia Nagyterme korai vasbeton építészetünk kiemelkedő alkotása. Nagy értéket képviselnek Róth Miksa díszüvegezési és üvegmozaik munkái, Telcs Ede antik stílusban faragott frízei és domborművei, Senyei Károly, Gróh István frízlemezei, Körösfői-Kriesch Aladár freskói valamint a pécsi Zsolnay porcelángyár eozinmázas csempéi és díszei.

A főhomlokzatot Stróbl Alajos monumentális, háromméteres Liszt-ülőszobra ékesíti a főbejárat fölött. A Raffay Endre szerint mint a zene istenének földi helytartója trónol a névadó,[84] pedig abbé ruhájában[m 2] látható, jobb kezében a Szent Erzsébet legendája című oratórium partitúráját tartja.[87]

A Zeneakadémia ünnepélyes megnyitója 1907. május 12. és 14. között volt.

Az intézmény új, Budapest VII., Wesselényi u. 52. alatti épületét a 2011/12-es tanév kezdetére adták át. Ezután elkezdődött a Liszt Ferenc téri épület teljes felújítása.[88]

A Zeneakadémia teljes körű felújítását követő, ünnepélyes újraavatása 2013. október 22-én, Liszt Ferenc születésének 202. évfordulóján, az állami- és a művészeti élet prominens képviselői jelenlétében történt meg, nagyszabású hangverseny keretében.

Az intézmény névváltozásai

  • Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (2007–)
  • Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi ranggal (2000–2007)
  • Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1925–2000)
  • Országos Magyar Zeneművészeti Főiskola (1918–1925)
  • Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (1893–1918)
  • Országos Magyar Királyi Zene- és Színművészeti Akadémia (1887–1893)
  • Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (1875–1887)

A Zeneakadémia mint intézmény által elnyert díjak

  • 1. MediaDesign verseny[m 3]
- „szórólapok/prospektusok" második helyezett (a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyestés előadás ismertető füzetekkel) és - „havonta vagy ritkábban megjelenő lapok" harmadik helyezett, (a 2013-as koncertmagazinjáért, Gács Róbert, Szabó Stein Imre, Cuba Gergely, 2013)[73][92]
- Bronz Penge-díj (a Zeneakadémia kreatív koncertismertetőiért, Gács Róbert, Szabó Stein Imre, Cuba Gergely, 2014)[73]
- arculat kategória „piros pont” (a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kommunikációs dizájnjáért, Szabó Stein Imre és csapata, 2014)[73]
  • 16. Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázat[m 4]
- nívódíj (a Liszt Ferenc téri főépület megújításáért, az épület előtti tér rendezéséét, és a Wesselényi utcai épület létrehozásáért, illetve a felújítás komplex jellegéért, főmérnök: Lakatos Gergely, 2014)[93]
- legjobb grafika díj 1. helyezett (a Zeneakadémia Egyestés műsorfüzeteiért, Kovács Lehel, Szabó Stein Imre, 2014)[93][94]
- Ezüst Hugo-díj a televíziós verseny „televíziós reklámok–intézményi arculat" kategória legjobbjaként (a Zeneakadémia Lisztérium „Ahol él a zene” című imázsklipje, alkotók: Szabó Stein Imre, Géczy Dávid, Kutrik Bence, a Musiciens Libres kamaraegyüttes és Gács Róbert, 2015)[74][75]
  • FIABCI Prix d'Excellence nemzetközi nívódíj pályázat
- Speciális épületek kategória II. díj és
- Örökségvédelmi kategória megosztott második díj (Lakatos Gergely, 2015)[95]
- Europa Nostra-díj nagydíja (a kulturális örökség megőrzése kategóriában, 2015)[96][97]
- „film és animáció” kategória „vállalati és imázsfilm” alkategóriája „piros pont” (a Zeneakadémia Lisztérium „Ahol él a zene” című imázsklipjéért, Szabó Stein Imre, Géczy Dávid, Gács Róbert, 2015)[77][98]
  • 7. Design Management Díj (Magyar Formatervezési Tanács)
- Design Management elismerő oklevél (a formai megújulásért és folyamatosságért az épületben, a stratégiai pozicionálásban, a kommunikációban és a programfejlesztésben, melyek stratégiai megvalósítása töretlen, továbbá az innovatív tartalmat is kommunikálja és befolyásolja a design mind a fizikai, mind pedig a digitális térben. 2015)[99][100][101]
  • Xll. Aranyszem Fesztivál
- Aranyszem reklám kategória díj (Dobóczi Balázs, a Zeneakadémia imázsklip reklámfilmjének fényképezésért, 2015)[102][103][104]

Képgaléria

  • A nagyterem
    A nagyterem
  • A nagyterem - részlet
    A nagyterem - részlet
  • A homlokzat - részlet
    A homlokzat - részlet
  • Labradormázas Zsolnay-kerámiagömb az aulában - részlet[105]
    Labradormázas Zsolnay-kerámiagömb az aulában - részlet[105]
  • A nagyterem 2003-ban
    A nagyterem 2003-ban

Megjegyzések

  1. ↑ Az 1840-ben alapított Nemzeti Zenede 1948-tól Állami Konzervatórium, 1966-tól Bartók Béla Zeneművészet Szakiskola[51]
  2. ↑ A katolicizmus felé forduló muzsikust négy kisebb papi rend felvétele után, 1865. április 25-én Rómában klerikussá szentelték, s abbéruhát öltött. Mélyen megélte hitéletét, gyakran segédkezett a hajnali miséken és teológiát tanult. Zeneszerzőként az egyházzene megújításán, a római egyházzene új reformján fáradozott.[85][86]
  3. ↑ A MediaDesign verseny a Kreatív Csoport és a Professional Publishing Hungary (PPH) először 2008-ban meghirdetett[89] Magazin Mánia magazindizájn verseny folytatása, bővített változata,[90] melynek fő célja, hogy megtalálja a legigényesebben kinéző médiatermékeket.[91]
  4. ↑ A Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázatot a Nemzetközi Ingatlanszövetség (FIABCI) Magyar Tagozata és Magyar Ingatlanszövetség (MAISz) azért hozta létre, hogy a magyarországi ingatlanfejlesztők eredményesen vegyenek részt a FIABCI Prix d'Excellence nemzetközi nívódíj pályázatán, amelyre örökségvédelmi kategóriában a Zeneakadémia is pályázott.[93]

Hivatkozások

  1. ↑ a b A Zeneakadémia honlapja: A Zeneakadémia születése - Liszt és Erkel Zeneakadémiája (hozzáférés: 2015. szeptember 6.)
  2. ↑ D. Magyari Imre: Futamok egy iskoláról. Százhuszonöt éves a Zeneakadémia, Európai Utas folyóirat 11. évfolyam 4/1. szám - 2000.
  3. ↑ a b Vasárnapi Újság 22. évfolyam 47. szám (Az országos magyar kir. zeneakadémia megnyitása, 748. oldal), epa.oszk.hu - 1875. november 21.
  4. ↑ Vasárnapi Újság 22. évfolyam 38. szám ( Az országos m. kir. zeneakadémia ideiglenes alap- és szervezeti szabálya, 604. oldal) - 1875. szeptember 19.
  5. ↑ Erkel Ferenc, a Zeneakadémia igazgatója időszaki kiállítás 2010.06.05-2011.03.01, Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont (hozzáférés: 2015. szeptember 6.)
  6. ↑ Dr. Rokken Ferenc: Az Erzsébet-híd és a Belváros szabályozása (52., 59. oldal) Tanulmányok Budapest múltjából 3. kötet - 1934.
  7. ↑ Pest város felmérése, 1872., Budapest City.org (hozzáférés: 2015. szeptember 6.)
  8. ↑ Vörös László: 125 éves iskolánk épülete (előadás, 1. rész), ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola - 2012. október 4–5.
  9. ↑ Piac a Hal téren, 1896 körül, Klösz György felvétele, Kiscelli Múzeum (hozzáférés: 2015. szeptember 6.)
  10. ↑ a b c Alan Walker: Franz Liszt The final years, 1861-1886; Cornell University Press, 1987 (online: google könyv) (angolul)
  11. ↑ Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1888 (5. évfolyam) 4. rész F (hozzáférés: 2015. szeptember 7.)
  12. ↑ a b MTI-Panoráma, Sajtóadatbank: 130 éves a budapesti Zeneakadémia, Múlt-kor.hu - 2005. november 15.
  13. ↑ Nikolits Sándor, Magyar Zenei Információs Központ (hozzáférés: 2015. szeptember 6.)
  14. ↑ a b c Ujfalussy József: A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola 100 [i. e. száz] éve (dokumentumok, tanulmányok, emlékezések) Zeneművészeti Főiskola, 1977 (online: google könyv)
  15. ↑ Vasárnapi Újság 23. évfolyam 45. szám (Liszt-alapítvány 716. oldal), epa.oszk.hu - 1876. november 5.
  16. ↑ Vasárnapi Újság 25. évfolyam 43. szám (Az orsz. képzőművészeti társulat rendkívüli közgyűlést tartott, 688. oldal) - 1878. október 27.
  17. ↑ a b Rólunk » Liszt Emlékmúzeum, lisztmuseum.hu (hozzáférés: 2015. szeptember 7.)
  18. ↑ a b Buskó András: Lengyel Emlékek (16. oldal: 15. FRYDERYK CHOPIN (1810-1849) DOMBORMŰ) wysocki.hu - 2003.
  19. ↑ Vasárnapi Ujság 54. évfolyam 20. szám (ki ÚJ ZENEAKADÉMIA FÖLAVATÁSA, 399. oldal) - 1907. május 19.
  20. ↑ a b Vasárnapi Újság 34. évfolyam 29. szám (Az orsz. zeneakadémia és színész iskola egyesítése, 489. oldal) - 1887. július 17.
  21. ↑ a b c d e Szirányi Gábor: Mihalovich Ödön és a felsőfokú magyar zeneoktatás, parlando.hu - 2010. január 7.
  22. ↑ Szirányi Gábor: Szendy Árpád (II.) tanári pályafutása. A Zeneakadémia zongora-tanszakának megszületése, parlando.hu - 2011. február
  23. ↑ Szirányi Gábor: Passy-Cornet Adél, lfze.hu (hozzáférés: 2015. szeptember 9.)
  24. ↑ Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1922.01.24, eleveltar.hu - (hozzáférés: 2015. szeptember 9.)
  25. ↑ Magyarok kelet és nyugat közt: a nemzettudat változó jelképei (tanulmányok), Néprajzi Múzeum, 1996 (online: [google könyv])
  26. ↑ Kárpáti János: Főiskola vagy akadémia, Muzsika 40. évf., 10. sz. - 1997. október
  27. ↑ a b Magyar hírek, 40. kötet (A Zeneakadémia palotája: 41. o.); Lapkiadó Vállalat, 1987 (online: google könyv)
  28. ↑ Vakok Általános Iskolája honlapja Az iskola története (hozzáférés: 2015. szeptember 9.)
  29. ↑ Vasárnapi Ujság 50. évf., 15. sz. (Az Országos Képzőművészeti Társulat, 244. o.) epa.oszk.hu - 1903. április 12.
  30. ↑ Zeneakadémia Concerto Budapest - 2007. máj. 9.
  31. ↑ Vasárnapi Ujság 54. évf., 19. sz. (Az Országos Magyar Kir. Zeneakadémia új épülete 369-370. o.) epa.oszk.hu - 1907. május 12.
  32. ↑ Csudáky Bertalan: 1907. május, A Zeneakadémia huszadikszazad.hu (hozzáférés: 2015. szept. 10.)
  33. ↑ a b c d e f g h i j k Gádor Ágnes - Szirányi Gábor: Európai konzervatóriumok útján, lfze.hu (hozzáférés: 2015. szeptember 10.)
  34. ↑ Figaro IV, évf., 7. sz. - az LFZE HÖK havonta megjelenő ingyenes lapja (Ozsvárt Viktória: Elődeinkről kicsit másképp, 8. o.) lfzehok.hu - 2013. november
  35. ↑ Breuer János: Töredékek Dohnányiról 3. A Zenei Kamara körül, (19. o.) Muzsika 41. évf., 11. sz., 1998. november
  36. ↑ Horák Magda: A magyar értelmiség veszteségei az 1940-es években (Dohnányi Ernő: 39. o.) - 1995. január 1. (online: google könyv)
  37. ↑ Szitha Tünde: Dohnányi Ernő Pozsony, 1877. július 27. – New York, 1960. február 9., zeneakademia.hu - (hozzáférés: 2015. szeptember 11.)
  38. ↑ Tanka László: Amerikai magyarok arcképcsarnoka (Dohnányi Ernő - zongoraművész: 76. o.), Médiamix Kiadó, 2003. (online: google könyv)
  39. ↑ Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők (Dohnányi Ernő: 50. o.); Athenaeum, 2000. (online: google könyv)
  40. ↑ 1943.06.30. - Magyar Országos Levéltár, arcanum.hu - (hozzáférés: 2015. szeptember 11.)
  41. ↑ Gombos László: Zathureczky Ede, lfze.hu - (hozzáférés: 2015. szeptember 11.)
  42. ↑ a b Tallián Tibor: Magyar képek Fejezetek a magyar zeneélet és zeneszerzés történetéből 1940–1956 (Magyar zsidó zeneszerzők bemutatói 1940–1944 - 76. o., Lajtha László munkássága, 1940–1944 - 91. o., Bartók hazatérése - 112-114. o.); REAL az MTA Könyvtárának Repozitóriuma, Balassi Kiadó - 2014
  43. ↑ Dr. Major Ákos: Népbíráskodás. Forradalmi törvényesség. Minerva Könyvkiadó, Budapest, 1988 (online: google könyv)
  44. ↑ Papp Attila: Néptörvényszék, Népbíróság és népbírósági jog Magyarországon VII - 22. oldal, Széchenyi István Egyetem E-Tudomány 2011/4. (hozzáférés: 2015. szeptember 11.)
  45. ↑ [1]
  46. ↑ Nemzeti Filharmonikus Zenekar, vez.: Kocsis Zoltán, km.: Pusker Júlia (hegedű), a PORT.hu-n (magyarul) - (hozzáférés: 2015. szeptember 27.)
  47. ↑ LEGENDÁS KONCERTEK II. Kocsis Zoltán és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar 1945. március 17. A háború utáni első koncert a Zeneakadémián, zeneakademia.hu - (hozzáférés: 2015. szeptember 27.)
  48. ↑ a b c d e f g h i j k Főiskolából egyetem, lfze.hu - (hozzáférés: 2015. szeptember 13.)
  49. ↑ a b Péteri Lóránt: Zene, tudomány, politika, Forrás folyóirat 39. évfolyam 12. szám - 2007.
  50. ↑ A billentyűs és akkordikus hangszerek tanszékének története, lfze.hu - (hozzáférés: 2015. szeptember 13.)
  51. ↑ a b c Bartók Béla Konzervatórium, konzi.hu - (hozzáférés: 2015. szeptember 14.)
  52. ↑ a b c nefmi.gov.hu
  53. ↑ A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. Filharmónia Budapest honlapján. [2007. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 12.)
  54. ↑ Az utolsó ötven év (Zeneakadémia)
  55. ↑ Százhuszonöt éves a Zeneakadémia
  56. ↑ Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, lfze.hu - (hozzáférés: 2015. szeptember 13.)
  57. ↑ Lantos István, Magyar Zenei Információs Központ - (hozzáférés: 2015. szeptember 14.)
  58. ↑ a b c d Devich Márton: Talpon maradni és lassan építkezni Falvai Sándor zongoraművész, a Zeneakadémia rektora a Liszt F. Zeneműv. Főisk. jelenéről és jövőéről (9. o.), Muzsika 42. évf. 6. sz. - 1999. június
  59. ↑ A Liszt Ferenc Zeneakadémia Baráti Köre Egyesület honlapja: Magunkról (hozzáférés: 2015. szeptember 14.)
  60. ↑ Gádor Ágnes, Szirányi Gábor: Évkönyv a 2000/2001-es tanévről (18. oldal), zeneakademia.hu HU ISSN 1587-3218 (hozzáférés: 2015. szeptember 14.)
  61. ↑ a b Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete Rólunk, kodaly.hu - (hozzáférés: 2015. szeptember 18.)
  62. ↑ Dr. Batta Andrást megerősítették tisztségében: újabb öt évre a Zeneakadémia első embere (4-5. oldal), Parlando zenepedagógiai folyóirat 50. évf. 4. sz. - 2008. április
  63. ↑ Richter Pál: „Népzenészképzés a Zeneakadémián” (30–31. o.), Folkmagazin 13 évf. 6 sz. - 2006.
  64. ↑ Hudák Hajnal: Zeneakadémia: ilyen volt, milyen lesz?, index.hu - 2009. november 5.
  65. ↑ a b A Zeneakadémia honlapján: Megújulás - (hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  66. ↑ a b c d e A Zeneakadémia honlapján: Kapcsolat: Oktatási és koncerthelyszínek - (hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  67. ↑ Sikeres kommunikációs szakemberrel erősített a Liszt Akadémia, mmonline.hu - 2013. február 20.
  68. ↑ A Zeneakadémia honlapja: Újra fókuszban a Zeneakadémia kommunikációja - 2014. április 11.
  69. ↑ Reklámfilmet kapott a Zeneakadémia, hvg.hu - 2015. január 21.
  70. ↑ Hózsa Zsófia: „Mindenképpen jó, hogy vitát generál”, fidelio.hu - 2015. február 10.
  71. ↑ (um): Design Oscar a Zeneakadémiának, fidelio.hu - 2014. szeptember 2.
  72. ↑ Liszt Academy - Corporate Identity, red-dot.de - 2014. (angolul)
  73. ↑ a b c d A Zeneakadémia honlapja: Design Oscar a Zeneakadémiának - 2014. szeptember 4.
  74. ↑ a b A Zeneakadémia nyert a Chicagói Nemzetközi Filmfesztiválon, Origo - 2015. április 22.
  75. ↑ a b 2015 Award Winners, chicagofilmfestival.com - 2015. április 23.
  76. ↑ MTI: Nemzetközi designdíjat nyert a Zeneakadémia imázsklipje. mno.hu, 2015. szeptember 1. (Hozzáférés: 2015. szeptember 1.)
  77. ↑ a b Kreatív Online: Ismét Red Dot járt a Zeneakadémiának. kreativ.hu, 2015. augusztus 31. (Hozzáférés: 2015. szeptember 1.)
  78. ↑ A Zeneakadémia honlapja: 140 év - (hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  79. ↑ Tanszékek, műhelyek, lfze.hu - (hozzáférés: 2015. szeptember 14.)
  80. ↑ A Hangszerészképző Szakközépiskola tájékoztatója az iskola működéséről, lfze.hu - (hozzáférés: 2015. szeptember 18.)
  81. ↑ Péteri Lóránt: Magyar zenészek az 1950-es évek második felében – emigráció és jövedelmi viszonyok (176. oldal) Korall 14. évf. 51. sz. „Zene – zene – zene” - 2013.
  82. ↑ László Ferenc: Antikarrier - Születésnapi beszélgetés Hamburger Klárával, Muzsika 57. évf. 10. sz. - 2014. október
  83. ↑ Új kinevezések 2013 őszén: Dr. Vigh Andreát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorának, dr. Dráfi Kálmánt és dr. Mohay Miklóst pedig egyetemi tanárrá nevezték ki. lfze.hu (a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem honlapja) (2013) (Hozzáférés: 2013. október 24.) (html)
  84. ↑ Raffay Endre: Apollon szentélye; a budapesti Zeneakadémia százéves épülete (Kalligram, 2007); online a részlet: Göröntsér Vera A Zeneakadémia épületdíszei I., kozterkep.hu 2009. április 20.
  85. ↑ László Ferenc: Liszt Év 2011, hungarofest.hu - (hozzáférés: 2015. szeptember 13.)
  86. ↑ Kecskés Mónika: Liszt és a pesti ferences templom, Magyar Egyházzene folyóirat XX. évfolyam 3. szám (291–298. oldal) - 2012/2013
  87. ↑ Vasárnapi Újság 52. évf., 20. sz. (Liszt Ferencz szobra, 321. o.), epa.oszk.hu - 1905. május 14.
  88. ↑ Réthelyi Miklós nyitotta meg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Wesselényi utcai új épületét
  89. ↑ Wéber Anikó (NaNa): A Rod and Custom az év magazinja, Csajok a motoron közösségi- és hírportál - 2008. november 17.
  90. ↑ Versenykiírás 2013, mediadesign.kreativ.hu - (hozzáférés: 2015. szeptember 11.)
  91. ↑ Dizájnversenyt hirdet a Kreatív, kreativ.hu - 2013. augusztus 14.
  92. ↑ Szakmai bravó a Zeneakadémia arculatának, zeneakademia.hu - 2013. december 13.
  93. ↑ a b c Újabb díjak a megújult Zeneakadémiának, zeneakademia.hu/MTI- 2014. december 11.
  94. ↑ Pakó Szilvia: Craft Award: díjazták a legjobb magyar reklámfilmeket, 2014. december 15
  95. ↑ Gönczi László: Újabb magyar sikerek a FIABCI Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázatán, Magyar Építész Kamara- 2015. június 1.
  96. ↑ HUNGARY, Budapest Conservation LISZT ACADEMY OF MUSIC 2015 GRAND PRIX, europanostra.org - (hozzáférés: 0215. szeptember 11.)
  97. ↑ Európai Unió Kulturális Öröksége díj / Europa Nostra díj, Európai Bizottság - 2015. április 14.
  98. ↑ MTI: Nemzetközi designdíjat nyert a Zeneakadémia imázsklipje. mno.hu, 2015. szeptember 1. (Hozzáférés: 2015. szeptember 1.)
  99. ↑ A Design Management Díj 2015. évi díjazottjai. sztnh.gov.hu, 2015. szeptember 25. (Hozzáférés: 2015. november 30.)
  100. ↑ Átadták a Magyar Formatervezési és Design Management Díjakat. somogyma.hu, 2015. szeptember 25. (Hozzáférés: 2015. november 30.)
  101. ↑ A legjobbak között a Zeneakadémia a 2015-ös Design Management Díj versenyen is. zeneakademia.hu, 2015. szeptember 25. (Hozzáférés: 2015. november 30.)
  102. ↑ Aranyszem 2015 jelentkezés lezárása. hscmot.hu, 2015. november 2. (Hozzáférés: 2015. november 30.)
  103. ↑ filmvilag: Erdély Mátyás lett az év operatőre a Saul fia fényképezéséért. A Filmvilág folyóirat hivatalos blogja, 2015. november 28. (Hozzáférés: 2015. november 30.)
  104. ↑ Életműdíjat kapott Törőcsik Mari, újabb elismerés a Saul fiáért. hvg.hu, 2015. november 28. (Hozzáférés: 2015. november 30.)
  105. ↑ Zsolnay díszíti a Zeneakadémiaát, pecsma.hu

Források

További információk

Sablon:Magyar Örökség díj 2006–2010

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Liszt_Ferenc_Zeneművészeti_Egyetem&oldid=17335259”