Sugár Rezső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sugár Rezső
Életrajzi adatok
Született 1919. október 9.
Budapest
Elhunyt 1988. szeptember 22.
(68 évesen)
Budapest
Gyermekei Sugár Miklós
Pályafutás
Aktív évek 1951–1988
Díjak Kossuth-díj
Erkel Ferenc-díj
Magyarország Érdemes Művésze díj
Tevékenység zeneszerző
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sugár Rezső témájú médiaállományokat.

Sugár Rezső (Budapest, 1919. október 9. – Budapest, 1988. szeptember 22.) magyar Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerző, zenepedagógus, Sugár Miklós édesapja.

Élete, munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja a Feneketlen-tónál lévő Szent Imre plébániatemplom karnagya, orgonistája volt.[1] Gyermekévei után 1937-ben kezdte meg tanulmányait az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia zeneszerzés szakán, Budapesten, ahol Kodály Zoltán tanítványa volt. 1942-ben megszerezte a tanári oklevelet, majd 1943-ban tanítóképző-intézeti oklevelet szerzett.

Az iskolák elvégzése után tanítani kezdett: 1943 és 1946 között középiskolai tanárként, 1946 és 1949 között a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában dolgozott. 1949-től a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában, 1966-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképzőjének budapesti tagozatán tanított, majd 1968-tól a Zeneakadémia zeneszerzés tanszékvezető tanáraként dolgozott 1979-ig.

Sugár Rezső a Kodály-tanítványok későbbi nemzedékhez tartozik, kompozícióiban ezért természetes módon jelenik meg a kodályi hatás. A zene számos műfajában alkotott, szimfonikus és kamarazene-művek, oratóriumok, zongoradarabok, dalok, kórusművek stb. találhatók életművében. Sugár – stílusában – tagadhatatlanul magyar zeneszerző, e hagyományok folytatója, a magyar nemzeti stílus továbbvivője; művei – az egyéni jelleg mellett – gyakran népzenei ihletésűek. Egyik legismertebb műve a Romhányi József szövegére írt Hősi ének című oratórium. Zeneszerzői korszakának második szakasza az 1950-es évek végétől bontakozott ki. Munkái elismeréseként és tiszteletére nevét viseli a Sugár Rezső Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Dabason.

Fia Sugár Miklós zeneszerző, karmester.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vonóstrió (1941–1942)
  • Szerenád (két hegedű, brácsa, 1943)
  • Hegedű-zongora szonáta (1946)
  • Három vonósnégyes (1947, 1950, 1969)
  • Divertimento (1948)
  • M. Hunyadi (Hősi ének) (oratórium, 1951)
  • Szvit (1954)
  • Nyitány (1954)
  • Szimfonietta (1955)
  • Kőmíves Kelemen (kantáta, 1958)
  • Frammenti Musicali (szextett: fúvósötös, zongora, 1958)
  • Rapszódia (gordonka, zongora, 1959)
  • A tenger lánya (balett, 1961)
  • Concerto, in memoriam Béla Bartók (1962)
  • Metamorfosis (1966)
  • Partita (1967)
  • Sinfonia a variazione (1970)
  • Epilogus (1973)
  • Paraszti háború (oratórium, 1975)
  • Concertino (kamarazenekar, 1976)
  • Pasztorál és rondó (1978)
  • Savonarola (oratórium, 1979)

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Diszkográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Concerto in memoriam Bélæ Bartók / Sinfonia a variazione / Epilogue, HCD 31189, 1996
  • Savonarola - oratorio, HCD 12518, 1997
  • Hunyadi - Hősi ének szólóénekesekre, kórusra és zenekarra (heroic song for solos, chorus & orchestra), HCD 31794, 2000
  • Arany felhők – Kortárs magyar dalok (Golden Clouds – Hungarian Contemporary Songs), 2000
  • Barokk szonatina / 2. és 3. Vonósnégyes / Szonáta hegedűre és zongorára / Frammenti Musicali (Baroque Sonatina / Quartetti Nos. 2 & 3 / Sonata per violino e pianoforte / Frammenti Musicali), HCD 32029, 2003
  • Partita vonószenekarra / Metamorfosi / Szvit (Partita for string orchestra / Metamorfosi / Suite), HCD 32487, 2008

Könyvek, kották[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sugár Rezső: Szonáta hegedűre és zongorára (1959)
  • Sugár Rezső: Hunyadi. Hősi ének – Ein Heldengesang (1961)
  • Sugár Rezső: Partita per archi (1974)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Több, a családdal kapcsolatos hivatkozás forrása: a Hegyvidék XII. kerületi újság 2010. április 20-i száma.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]