Sugár Rezső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Sugár Rezső
Életrajzi adatok
Született 1919. október 9.
Budapest
Elhunyt 1988. szeptember 22.
(68 évesen)
Budapest
Gyermekei Sugár Miklós
Iskolái
Pályafutás
Aktív évek 1951–1988
Díjak
Tevékenység zeneszerző
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sugár Rezső témájú médiaállományokat.

Sugár Rezső (Budapest, 1919. október 9. – Budapest, 1988. szeptember 22.) magyar Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerző, zenepedagógus, Sugár Miklós édesapja.

Élete, munkássága[szerkesztés]

Édesapja a Feneketlen-tónál lévő Szent Imre plébániatemplom karnagya, orgonistája volt. Gyermekévei után 1937-ben kezdte meg tanulmányait az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia zeneszerzés szakán, Budapesten, ahol Kodály Zoltán tanítványa volt. 1942-ben megszerezte a tanári oklevelet, majd 1943-ban tanítóképző-intézeti oklevelet szerzett.

Az iskolák elvégzése után tanítani kezdett: 1943 és 1946 között középiskolai tanárként, 1946 és 1949 között a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában dolgozott. 1949-től a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában, 1966-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképzőjének budapesti tagozatán tanított, majd 1968-tól a Zeneakadémia zeneszerzés tanszékvezető tanáraként dolgozott 1979-ig.

Sugár Rezső a Kodály-tanítványok későbbi nemzedékhez tartozik, kompozícióiban ezért természetes módon jelenik meg a kodályi hatás. A zene számos műfajában alkotott, szimfonikus és kamarazene-művek, oratóriumok, zongoradarabok, dalok, kórusművek stb. találhatók életművében. Sugár – stílusában – tagadhatatlanul magyar zeneszerző, e hagyományok folytatója, a magyar nemzeti stílus továbbvivője; művei – az egyéni jelleg mellett – gyakran népzenei ihletésűek. Egyik legismertebb műve a Romhányi József szövegére írt Hősi ének című oratórium, amelyet először a Magyar Rádió mutatott be 1952 októberében, a Rádiózenekar előadásában. Zeneszerzői korszakának második szakasza az 1950-es évek végétől bontakozott ki. Munkái elismeréseként és tiszteletére nevét viseli a Sugár Rezső Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Dabason.

Fia Sugár Miklós zeneszerző, karmester.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Vonóstrió (1941–1942)
  • Szerenád (két hegedű, brácsa, 1943)
  • Hegedű-zongora szonáta (1946)
  • Három vonósnégyes (1947, 1950, 1969)
  • Divertimento (1948)
  • M. Hunyadi (Hősi ének) (oratórium, 1951)
  • Szvit (1954)
  • Nyitány (1954)
  • Szimfonietta (1955)
  • Kőmíves Kelemen (kantáta, 1958)
  • Frammenti Musicali (szextett: fúvósötös, zongora, 1958)
  • Rapszódia (gordonka, zongora, 1959)
  • A tenger lánya (balett, 1961)
  • Concerto, in memoriam Béla Bartók (1962)
  • Metamorfosis (1966)
  • Partita (1967)
  • Sinfonia a variazione (1970)
  • Epilogus (1973)
  • Paraszti háború (oratórium, 1975)
  • Concertino (kamarazenekar, 1976)
  • Pasztorál és rondó (1978)
  • Savonarola (oratórium, 1979)

Díjai[szerkesztés]

Diszkográfia[szerkesztés]

  • Concerto in memoriam Bélæ Bartók / Sinfonia a variazione / Epilogue, HCD 31189, 1996
  • Savonarola - oratorio, HCD 12518, 1997
  • Hunyadi - Hősi ének szólóénekesekre, kórusra és zenekarra (heroic song for solos, chorus & orchestra), HCD 31794, 2000
  • Arany felhők – Kortárs magyar dalok (Golden Clouds – Hungarian Contemporary Songs), 2000
  • Barokk szonatina / 2. és 3. Vonósnégyes / Szonáta hegedűre és zongorára / Frammenti Musicali (Baroque Sonatina / Quartetti Nos. 2 & 3 / Sonata per violino e pianoforte / Frammenti Musicali), HCD 32029, 2003
  • Partita vonószenekarra / Metamorfosi / Szvit (Partita for string orchestra / Metamorfosi / Suite), HCD 32487, 2008

Könyvek, kották[szerkesztés]

  • Sugár Rezső: Szonáta hegedűre és zongorára (1959)
  • Sugár Rezső: Hunyadi. Hősi ének – Ein Heldengesang (1961)
  • Sugár Rezső: Partita per archi (1974)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap