Banda Ede

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Banda Ede
Életrajzi adatok
Született 1917. április 6.
Budapest
Elhunyt 2004. június 23. (87 évesen)
Budapest
Pályafutás
Hangszer gordonka
Díjak
Tevékenység zenepedagógus

Banda Ede (Budapest, 1917. április 6. – Budapest, 2004. június 23.) Kossuth-díjas magyar gordonkaművész, zenepadagógus.

Élete, munkássága[szerkesztés]

Muzsikusdinasztia sarja volt, egyik őse Bihari János együttesében muzsikált. Eleinte zongorát tanult, csak hegedűs bátyja tanácsára fordult a gordonka felé, 13 évesen.

1930-tól 1933-ig Scholz Jánosnál, 1934-ben Hütter Pálnál tanult. 1934 és 1942 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult Kerpely Jenőnél, Schiffer Adolfnál és Zsámboki Miklósnál, de mesterének tekintette Weiner Leót és Waldbauer Imrét is. Művészi-pedagógiai szemléletmódja alakulására Dohnányi Ernő és Kodály Zoltán is nagy hatással volt. A gordonkán kívül zeneelméleti és zenetörténeti előadásokat is hallgatott. Diplomáját gordonka művész-tanár szakon szerezte meg 1942-ben.

1940-től 1951-ig a Székesfővárosi Zenekar (az Állami Hangversenyzenekar, illetve a mai Nemzeti Filharmonikus Zenekar elődje) első magángordonkása, 1951–1953 között a Rádiózenekar szólistája volt. 1951-ben lett a Tátrai-vonósnégyes csellistája, és a kvartett fennállásáig a tagja is maradt.

Zenepedagógiai munkáját a Főiskolán 1948-tól 1996-ig gordonkatanárként végezte. Emellett 1950-től kamarazenét is oktatott, 1982-ben kamarazene tanszékvezető lett. Számos növendéke vált sikeres művésszé, például Perényi Miklós, Virizlay Mihály, Frank Mária, Banda Pál.

A Tátrai-vonósnégyessel és szólistaként Európa a világ számos országában koncertezett, sok nemzetközi verseny zsűritagja volt.

Elismerései[szerkesztés]

Források és irodalom[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap