Gergely Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Gergely Ferenc
Életrajzi adatok
Született 1914. szeptember 10.
Budapest
Elhunyt 1998. március 18. (83 évesen)
Budapest
Pályafutás
Hangszer orgona
Díjak
Tevékenység zenész, zenepedagógus

Gergely Ferenc (Budapest, 1914. szeptember 10. – Budapest, 1998. március 18.) Kossuth-díjas orgonaművész, zenepedagógus.

Élete, munkássága[szerkesztés]

A budapesti Zeneakadémia orgona főtanszakán tanult 1933 és 1940 között. Az orgonát Zalánfy Aladárnál tanulta, zongorát Wehner Gézától, zeneszerzést Siklós Albertnél tanult. 1934 és 1942 között elvégezte a középiskolai énektanár szakot is, Harmat Artúr, Bárdos Lajos és Ádám Jenő tanítványaként. Ezt követően külföldön képezte tovább magát: 1940-ben és 1942-ben Lipcsében Günther Raminnál, 1948-ban Párizsban Olivier Messiaennál volt tanulmányúton.

1931-től haláláig a pesti Belvárosi Ferences Templom orgonistája, 1948-ig karnagya is volt, 1947-től 1950-ig a Dohány utcai főtemplomban is orgonált. Pedagógiai munkáját a Nemzeti Zenedében kezdte 1943-ban, és itt (illetve az utódintézményben, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában) tanított orgonát 1969-ig. Részbeni átfedéssel, 1948 és 1976 között a Zeneakadémián is tanította az orgona hangszert. A főiskoláról 1976-ban ment nyugdíjba. 1950-ben, amikor a Zeneakadémián megszüntették a kántorképzést, Werner Alajossal szerzeteseket képeztek át kántorrá, majd ebből fejlődött ki az Országos Magyar Cecília Egyesület több évfolyamos intenzív kántortanfolyama.

Orgonaművészként Magyarországon kívül Európa számos országában koncertezett. Szívesen játszotta a klasszikus orgonairodalom remekei mellett a 20. század kompozícióit is, de – követve az orgonistai hagyományokat – gyakran improvizált is. Igazi templomi orgonistaként egyaránt jellemző volt rá az alázat és a szakmai tudás is. Játékát több hangfelvétel őrzi. Több orgonaantológiát is szerkesztett és adott közre. Ő tervezte többek között a budapesti Pozsonyi úti református templom és a sashalmi plébánia, valamint a székesfehérávi Szent Sebestyén-templom orgonáját.

1998-ban hunyt el. Végrendelete értelmében hamvait a Belvárosi Ferences Templom kriptájában helyezték végső nyugalomra (Gergely Ferenc a ferences rend confratere volt).

Orgonaművészi és pedagógiai munkáját több kitüntetéssel ismerték el: kétszer is megkapta a Liszt-díjat, 1994-ben Kossuth-díjat kapott. 1989-ben II. János Pál pápától megkapta a „Nagy Szent Gergely Rend civil osztályának lovagja” címet.

Művei[szerkesztés]

  • Liszt: Tizenhárom orgonamű. Budapest, 1961.
  • Magyar orgonazene III. Budapest, 1969.
  • Hans Klotz: Az orgonáról (fordítás, kiegészítés). Budapest, 1971.

Elismerései[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap