Strobl Alajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Stróbl Alajos szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Strobl Alajos
Die Geduldprobe der Diva (Paul Vágó).png
Született Strobl Alajos János Vilmos
1856. június 21.[1]
Liptóújvár
Elhunyt 1926. december 13. (70 évesen)[2]
Budapest[2]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása szobrász
Iskolái Academy of Fine Arts Vienna
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Strobl Alajos témájú médiaállományokat.

Liptóújvári Strobl[3] Alajos, Strobl Alajos János Vilmos (Liptóújvár, 1856. június 21.Budapest, 1926. december 13.[4]) magyar szobrász, a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége.

Strobl Alajos portréja, Nemzeti Emlékcsarnok, Szeged

Életpályája[szerkesztés]

Édesapja Strobl József (18121886),[5] Albrecht főherceg, majd a gróf németújvári Batthyány család uradalmi ispánja, édesanyja Wyrostek Karolina.[6] Bécsben Caspar von Zumbuschnál tanult 1876 és 1880 között, de már 1877-től kiállító művész volt. Fiatalon feltűnt Önarcképmás és Perseus (1882) című szobraival. 1880-ban már épült a budapesti Operaház, s az építkezésnél épületszobrok elkészítésére nyert pályázatot, elkészítette a két homlokzati párkányszobrot (Cherubini, Spontini), ezután 1881-ben megbízást kapott Erkel Ferenc és Liszt Ferenc ülő alakjának megformázására az épület főbejárata két oldalához. Ettől az időtől kezdve 40 éven át ő volt Magyarország egyik legfoglalkoztatottabb emlékműszobrásza, állami, egyházi és magán megrendeléseket kapott. Egyben a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola tanáraként tevékenykedett szintén mintegy négy évtizeden át. Műterme Budapest VI. kerületében, az Epreskertben volt.

1913. november 9-én Ferenc József nemességet és a liptóújvári nemesi előnevet adományozta neki.[7]

Királylehotai villája 1929-ben leégett, majd özvegye, Kratochwil Alojzia (18751964)[8] 1942-ben eladta. A visszavonuló német hadsereg is felgyújtotta, 2007-ben pedig nagy vihar rongálta meg. Az 1963 óta műemlék épületet és szállásait ma megvételre kínálják.[9]

Munkássága[szerkesztés]

Anyánk

A görög-római művészet tanulmányozása erősen hatott a stílusára, de az aktuális nyugati stílusokat is kipróbálta (impresszionizmus, eklektika, szecesszió), s hamarosan kialakult az ő egyéni stílusa, a témát kifejteni, megmutatni a legmegfelelőbb eszközökkel (anyag, stílus). 1900-ban a párizsi világkiállításon Anyánk c. életnagyságú, fehér márványból készült szobrát grand prix-díjjal jutalmazták. Köztéri, egyházi szobrai és síremlékei mellett nagyon értékesek portrészobrai, köztük:

Szobrai napjainkban is köztereinket, emlékhelyeinket díszítik, számos műve a kistapolcsányi kastélyparkban és a Magyar Nemzeti Galériában, Szegeden a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban látható.

Strobl Alajos mellszobor a Margit-szigeten. Segesdi György alkotása (1958)
Strobl Alajos sírja Budapesten. Kerepesi temető: 26/1-1-35, saját alkotása

Köztéri szobrai (válogatás)[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

  • Mellszobra (Segesdi György alkotása) Budapesten a Margitsziget Művészsétányán
  • Kistapolcsányi kastélyparkban emléktábla

Művei a Nemzeti Galériában (válogatás)[szerkesztés]

Vallási témájú alkotások[10] (válogatás)[szerkesztés]

Köztéri művei (válogatás)[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/14178.htm, Stróbl Alajos, 2017. október 9.
  2. a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Штробль Алайош, 2017. február 25.
  3. Bár sok helyen hosszú ó-val írják a nevét, ő maga rövid o-val írta. A fia által írt visszaemlékezésben és a síremlékén is a rövid magánhangzós változat szerepel.
  4. Halálesete bejegyezve a Budapest VI. kerületi polgári anyakönyv 1845/1926. folyószáma alatt.
  5. familysearch.org Strobl József gyászjelentése
  6. familysearch.org Strobl Alajos keresztelődésének a bejegyzése
  7. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 72. kötet - 889. oldal
  8. familysearch.org Strobl Alajosné Kratochwil Alojzia gyászjelentése
  9. sme.sk
  10. Szent István-bazilika épületszobrai
  • Művészeti lexikon. Főszerk. Zádor Anna és Genthon István. 4. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1968, 364–365. o.
  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 663. o.  
  • Stróbl Mihály: Strobl Alajos - A gránitoroszlán. Holnap Kiadó, Budapest, 2003

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Strobl Alajos témájú médiaállományokat.