Stróbl Alajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Stróbl Alajos
Született1939. szeptember 26.
Lőrinci (84 éves)
Foglalkozásagépészmérnök, energetikus
IskoláiBME

műszaki doktor
SablonWikidataSegítség

Stróbl Alajos (1939. szeptember 26.) gépészmérnök, a rendszerváltás utáni magyar energiastratégia egyik meghatározó alakja, Strobl Alajos szobrász unokája.

Tanulmányai[szerkesztés]

Gyermekéveinek meghatározó helyszíne Lőrinci, az itteni erőműben dolgozott mérnökként édesapja. Édesanyja tanítónő volt a helyi osztatlan iskolában, ezért már ötévesen megkezdte elemi tanulmányait. A hatvani gimnázium után a Budapesti Műszaki Egyetemre járt. Itt gépészmérnöki oklevelet, majd erőműves energetikus szakmérnöki oklevelet és műszaki mechanikából doktori címet szerzett.[1]

Szakmai pályafutása[szerkesztés]

A műegyetemi tanulmányok után az Erőtervnél helyezkedett el, ahol több évtizeden keresztül dolgozott. Az 1980-as években öt éven át Németországban tervezett svéd és német erőműveket. A rendszerváltás utáni évtizedben az MVM Stratégiai Osztályát vezette, közben hat éven keresztül a Pécsi erőmű Rt. Igazgatóságának elnöke. Az ezredforduló után a MAVIR-nál folytatta munkáját: közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásterveket állított össze a magyarországi villamosenergia-rendszer fejlesztéséhez. 2005-ös nyugdíjazásától egészen 2018-ig ismét az első munkahelyén dolgozott. Azóta is számos energetikai konferencián tart előadást. Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület elnökhelyettese.[2]

Örökségvédelmi tevékenysége[szerkesztés]

Részt vett a Strobl Alajos Emlékhely Alapítvány létrehozásában, amely több kiadványt adott ki Strobl Alajos szobrairól.[3] Nemcsak saját nagyapjáról tartott több előadást,[4] hanem felesége nagyapjáról, Csonka Jánosról is.[5][6] Rendszeres vezetéseket tart a Csonka János Emlékmúzeum ban.[7]

Művei[szerkesztés]

  • Hőerőművi vízfelmelegítések fokozatbeosztásának számszerű vizsgálata. Energia és Atomtechnika 1979/4.
  • Új eljárások energiahordozók használatára és az energiahordozó-bázis szélesítésére. Energiagazdálkodás, 1981/11-12. 541-552.
  • Kőolaj termékek helyettesítésének egyes lehetőségei. Energiagazdálkodás, 1981/11-12. 571-573.
  • A megújuló helyi energiaforrások használata falusi és városiasodó környezetben. Energiagazdálkodás, 1985/5-6. 239-242.
  • A hőszivattyúk jövője a hőszolgáltatásban : környezetvédelmi, gazdaságpolitikai és energiapolitikai szempontok. OMIKK Környezetvédelmi Füzetek 1993/6.
  • Hőszivattyú-eszköz az energiatakarékossághoz. Magyar Energetika 1994/6.
  • Légszennyezés-csökkentés tüzelőanyag-elemekkel az energiaellátásban és a közlekedésben. OMIKK Környezetvédelmi Füzetek 1995/14.
  • Környezetterhelés-csökkentés és tőkekímélés erőművek teljesítménynövelő felújításával. OMIKK Környezetvédelmi Füzetek 1997/7.
  • A hulladékégetés - termikus kezelés - korszerű irányzatai. OMIKK Környezetvédelmi Füzetek 1997/17.
  • Atomtechnikai létesítmények leállítása és felújítása. OMIKK Környezetvédelmi Füzetek 1998/18.
  • A villamosenergia-termelési technológiák összehasonlítása környezetszennyezés és egészségi ártalmak szempontjából. OMIKK Környezetvédelmi Füzetek 1998/27.
  • Távfűtés és távhűtés kapcsolt rendszerben. OMIKK Környezetvédelmi Füzetek 1998/28.
  • Energiatakarékos környezetkímélés hőszivattyúkkal. OMIKK Környezetvédelmi Füzetek 1999/8.
  • Erőműépítések világszerte (Magyar Energetika, 1999/1
  • A biomassza erőművi és fűtőművi hasznosításának gazdaságossága a fejlett országokban. Budapest 2000
  • Nyelvművelés. Beszéljünk az előtagokról! Magyar Energetika 2001/4.
  • Korszerű, tiszta széntüzelések erőművekben. Energia Hírek 2001/8.
  • Az energiatermelés dinamikája és a globális változások. Budapest 2001
  • A vezetékes energiaellátás liberalizálásának gazdasági és környezeti hatása. Budapest 2002
  • Termikus hulladékhasznosítás I. Települési szilárd hulladék égetésének korszerű irányzatai. Budapest 2004
  • Kell-e, érdemes-e erőművet építeni Magyarországon? Energiafogyasztók Lapja 2004/2. 2-10.
  • Magyarország villamosenergia-ellátása. Magyar Atomfórum Egyesület, Budapest 2005
  • Energiaellátás és környezetvédelem. Magyar Szemle Új folyam XIV. (2005) 11-12. szám Archiválva 2021. szeptember 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Hidrogén az energiagazdálkodásban. Budapest 2007
  • Hőszivattyú az energiagazdálkodásban. Budapest 2009
  • Szolártermia : aktív napenergia-hasznosítás melegvíz-készítésre, fűtésre és hűtésre. Budapest 2010
  • Szent István király emlékműve a Budai Várban. (Strobl Alajos köztéri szobrai 1.) Budapest 2012
  • A hazai erőműpark, a villamosenergia-ellátás helyzete (konferencia-előadás összefoglalója) Energiagazdálkodás 2014/5-6. szám
  • Az Andrássy út mentén. Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Jókai Mór, Károlyi Sándor, Operaház, Zeneakadémia, Epreskert és múzeumok. (Strobl Alajos köztéri szobrai 3.) Budapest 2015
  • Mauzóleumok és síremlékek. A Fiumei úti Nemzeti Sírkertben és a Kozma utcai temetőben. (Strobl Alajos köztéri szobrai 5.) Budapest 2017[8]
  • Gondolatok a kapcsolt termelésről. Magyar Energetika 2019/5. Archiválva 2021. szeptember 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Változások a villamosenergia-termelésben. Energiagazdálkodás 2019/3. szám
  • A kapcsolt energiatermelés húszéves esélyeiről. Magyar Energetika 2020/2. Archiválva 2021. szeptember 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Erőműépítésünk várható két évtizede. Energiagazdálkodás 2020/3. szám

Előadásai elérhetők a honlapján

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]