Stróbl Alajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Stróbl Alajos
Die Geduldprobe der Diva (Paul Vágó).png
Született
1856. június 21.
Liptóújvár
Elhunyt
1926. december 13. (70 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása szobrász
Sírhely Fiumei úti Nemzeti Sírkert
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Stróbl Alajos témájú médiaállományokat.

Liptóújvári Stróbl Alajos János Vilmos (Liptóújvár, 1856. június 21.Budapest, 1926. december 13.[1]) magyar szobrász, a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége.

Stróbl Alajos portréja, Nemzeti Emlékcsarnok Szeged

Életpályája[szerkesztés]

Édesapja Stróbl József (1812-1886),[2] a gróf németújvári Batthyány család uradalmi ispánja, édesanyja Ugrostek Karolina.[3] Bécsben Caspar von Zumbuschnál tanult 1876 és 1880 között, de már 1877-től kiállító művész volt. Fiatalon feltűnt Önarcképmás és Perseus (1882) című szobraival. 1880-ban már épült a budapesti Operaház, s az építkezésnél épületszobrok elkészítésére nyert pályázatot, elkészítette a két homlokzati párkányszobrot (Cherubini, Spontini), ezután 1881-ben megbízást kapott Erkel Ferenc és Liszt Ferenc ülő alakjának megformázására az épület főbejárata két oldalához. Ettől az időtől kezdve 40 éven át ő volt Magyarország legfoglalkoztatottabb emlékműszobrásza, állami, egyházi és magán megrendeléseket kapott. Egyben a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola tanáraként tevékenykedett szintén mintegy négy évtizeden át. Műterme Budapest VI. kerületében, az Epreskertben volt.

1913. november 9.-én I. Ferenc József magyar király nemességet és a "liptóújvári" nemesi előnevet adományozta neki.[4]

Királylehotai villája 1929-ben leégett, majd özvegye, Kratochwil Alojzia (1875-1964),[5] 1942-ben eladta. A visszavonuló német hadsereg is felgyújtotta, 2007-ben pedig nagy vihar rongálta meg. Az 1963 óta műemlék épületet és szállásait ma megvételre kínálják.[6]

Munkássága[szerkesztés]

Anyánk

A görög-római művészet tanulmányozása erősen hatott a stílusára, de az aktuális nyugati stílusokat is kipróbálta (impresszionizmus, eklektika, szecesszió), s hamarosan kialakult az ő egyéni stílusa, a témát kifejteni, megmutatni a legmegfelelőbb eszközökkel (anyag, stílus). 1900-ban a párizsi világkiállításon Anyánk c. életnagyságú, fehér márványból készült szobrát grand prix-díjjal jutalmazták. Köztéri, egyházi szobrai és síremlékei mellett nagyon értékesek portrészobrai, köztük:

Szobrai napjainkban is köztereinket, emlékhelyeinket díszítik, számos műve a kistapolcsányi kastélyparkban és a Magyar Nemzeti Galériában, Szegeden a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban látható.

Stróbl Alajos mellszobor a Margit-szigeten. Segesdi György alkotása (1958)
Stróbl Alajos sírja Budapesten. Kerepesi temető: 26/1-1-35, saját alkotása

Köztéri szobrai (válogatás)[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

  • Mellszobra (Segesdi György alkotása) Budapesten a Margitsziget Művészsétányán
  • Kistapolcsányi kastélyparkban emléktábla

Művei a Nemzeti Galériában (válogatás)[szerkesztés]

Vallási témájú alkotások[7] (válogatás)[szerkesztés]

Köztéri művei (válogatás)[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Halála bejegyezve a Budapest VI. kerületi polgári anyakönyv 1845/1926 száma alatt.
  2. familysearch.org Strobl József gyászjelentése
  3. familysearch.org Strobl Alajos keresztelődésének a bejegyzése
  4. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 72. kötet - 889. oldal
  5. familysearch.org Strobl Alajosné Kratochwil Alojzia gyászjelentése
  6. sme.sk
  7. Szent István-bazilika épületszobrai
  • Művészeti lexikon. Főszerk. Zádor Anna és Genthon István. 4. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1968, 364–365. o.
  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 663. o.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Stróbl Alajos témájú médiaállományokat.