Kiss Gyula (zongoraművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kiss Gyula
Életrajzi adatok
Született 1944. június 11. (79 éves)
Budapest magyar
Iskolái
Pályafutás
Aktív évek 1967
Hangszer zongora
Díjak Liszt Ferenc-díj (1972)
Tevékenység zongoraművész, zenetanár
SablonWikidataSegítség

Kiss Gyula (Budapest, 1944. június 11.) Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, zenepedagógus.

Élete[szerkesztés]

Hatévesen Kövesdi Györgynénél kezdett zongorázni tanulni. 1958 és 1962 között a Bartók Béla Konzervatóriumban Máthé Miklósné növendéke volt. 1962-től 1967-ig a Zeneakadémián Kadosa Pál tanítványa. A végzés után Carlo Zecchi és Nikita Magaloff mesterkurzusain vett részt.

1967 óta koncertező művész. 1966-ban a Magyar Rádió által először megrendezett országos zongoraversenynek első helyezettje, majd a nemzetközi Liszt-Bartók zongoraverseny díjnyertese. 1967 évtől, a hazai és nemzetközi zenei élet és nemzetközi versenyek szereplőjeként több mint 2500 fellépése volt, Európa összes fővárosában, nagyvárosaiban rendszeres meghívottja volt a koncerteknek.

Több évtizedes előadóművészi tevékenységének legkiemelkedőbb állomásai: Budapesti Zenei hetek nyitókoncertjének szólistája, New York (Carnegie Hall), Athéni fesztivál, Prágai Tavasz, Japán, Szingapúr. Ausztrália, (Sydney-i Operaház) a Ferencsik János, Lehel György és Kóródi András vezényelte vezető Magyar Szimfonikus zenekarokkal. Az említett vendégszereplések sikerei után 1974 és 1989 között több alkalommal turnézott Ausztrália és Japán nagyvárosaiban.

1985 -1989 között Tokióban, a Mushasino Zeneakadémián, majd 1999- 2003 között Dél–Koreában volt vendégprofesszor, a Yeungnam Egyetemen. 2000-2005 között minden évben koncertezett Japán, és Dél-Korea nagyvárosaiban, valamint több CD, és DVD felvételt is készített. 2007-től újabb két éves vendégprofesszori meghívásnak tett eleget Dél-Koreában, 2010-től zsűri-elnöke az évente, immár 11. alkalommal Tokióban megrendezett, „Kiss Gyula Nemzetközi Zongoraversenynek.” A hazai oktatói és előadóművészi munkája mellett továbbra is rendszeresen tart mesteriskolát egyetemi tanárok és hallgatók részére a Távol-Keleten. Hazaérkezése után ismét rendszeres résztvevője a hazai koncertéletnek, a vidéki nagyvárosokon kívül rendszeresen fellépett a Budapesti Kongresszusi Központban, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, többek között a Magyar Virtuózok, Szenthelyi Miklós, Perényi Miklós, Kovács János, Onczay Csaba, Németh Géza, Perényi Eszter, Szabadi Vilmos közreműködésével.

Pályafutása során több mint 10 nagylemezt, CD-t, számos rádió és TV-felvételt készített, emellett verseny győztes tanítványok is fémjelzik művészi és oktatói munkásságát. A Magyar Zenei Előadóművészek Társaságának elnökségi tagja, a Japán-Magyar baráti társaság tiszteletbeli tagja. A koreai Klavier-Society, -zongoratanárok társaságának örökös elnök-professzora, a PFL japán zongoraművész-szövetség tiszteletbeli szakértő-professzora. 2014 óta a Nyugat-Magyarországi Egyetem, 2017 óta az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Emeritus Professzora.

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

  • 1972 – Liszt Ferenc-díj
  • 1966- Magyar Rádió Zongoraverseny- I.helyezett
  • 1966- Nemzetközi Liszt-Bartók zongoraverseny díjnyertese

Források, külső hivatkozások[szerkesztés]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap