Basilides Mária

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Basilides Mária
1920 körül
1920 körül
Született Basilides Mária Viola Matild
1886. november 11.[1][2][3][4]
Jolsva[2]
Elhunyt 1946. szeptember 26. (59 évesen)[5][3][6]
Budapest[7]
Állampolgársága magyar
Házastársa Péterfi István (1913. június 11. – 1946. szeptember 26.)
Gyermekei két gyermek:
Péterfi István
Péterfi Mária
SzüleiBasilides Gusztáv
Szomor Mária
Foglalkozása
Iskolái Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (1905–1911)
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Zenei pályafutása
Műfajok
Aktív évek 1911–1946
Hangszer énekhang
Hang kontraalt
A Wikimédia Commons tartalmaz Basilides Mária témájú médiaállományokat.

Murányaljai Basilides Mária Viola Matild (Jolsva, 1886. november 11.Budapest, 1946. szeptember 26.) magyar opera-énekesnő (alt).

Életpályája[szerkesztés]

Basilides Mária sírja Budapesten. Kerepesi temető: 24-1-72

Édesapja, murányaljai Basilides Gusztáv szülővárosa polgármestere volt. Édesanyja, kékkői Szomor Mária is zeneakadémiai végzettséget szerzett.

Tanulmányait a budapesti Zeneakadémián végezte 19051911 között Sík József tanítványaként. Az utolsó akadémiai évben szerződtette a Népopera, aminek nyitóelőadásán debütál Jean Nouguès Quo Vadis? című operájának Poppea szerepében. 1912-ben ismerte meg Péterfi Istvánt, akivel a következő év nyarán összeházasodott.[8] Két gyermekük született.

Az Operaháznak 1915 novemberében lett ösztöndíjasa. Itt első szerepe Carmen volt 1916. május 13-án. 1917-ben rendes tagja lett a társulatnak. Az 1920-as években komoly konkurrensei voltak (Némethy Ella és a külföldet választó Anday Piroska, majd Szánthó Enid), ezért Péterfi igyekezett nagyobb megbecsülést szerezni neki. Ezekben az években kezdődtek külföldi fellépései Bécsben, majd rendszeresen Berlinben, Münchenben, Drezdában, Prágában, Antwerpenben, operaszínpadon és hangversenydobogón egyaránt. 1929-ben Brüsszelben, Hágában lépett a közönség elé. Ebben az évben volt egy szenzációszámba menő bukaresti operai vendégszereplése, mert ebben az időben nemkívánatosak voltak a magyar művészek Romániában. Petru Groza rokonai jártak közben érdekében. 1937-ben a Salzburgi Ünnepi Játékokon szerepelt egy hangversenyen.

A színpad mellett énekelt a Filharmóniai Társaságban, az Ének- és Zeneegyesületben és a Palestrina kórusban is. Úttörő volt Bartók és Kodály népdalfeldolgozásáinak megszólaltatásában.

Kiegyenlített, altregiszteres hangjának, valamint kiváló drámai érzékének köszönhetően a magyar operajátszás egyik kiváló egyénisége volt. Repertárja a barokktól a kortárs művekig terjedt.

1934-ben kapta meg az örökös tag címet. Az 1945–46-os évadban a második világháború utáni egyetlen új szerepét, a Pikk dáma grófnőjét énekelte az Operában.[9]

Férjével közös sírja a Kerepesi temetőben található.

Jolsvai családjáról szól Móricz Zsigmond több írása, köztük Az isten háta mögött című regénye.

Szerepei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.operone.de/repro/reprob.php?seite=3, Basilides, Maria, 2017. október 9.
  2. a b http://leveltar.elte.hu/databasesnew.php?ekod=93#B, Basilides, Mária, 2019. november 27.
  3. a b BnF források (francia nyelven)
  4. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
  5. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01198.htm, Basilides Mária, 2017. október 9.
  6. https://library.hungaricana.hu/hu/view/KeletMagyarorszag_1946_09/?pg=89&layout=s&query=basilides, 2021. február 24.
  7. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  8. Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 597/1913. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 24.)
  9. Színház, I. évf. 14. szám, 1945. november 11. online

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó oldalak[szerkesztés]