Bejcgyertyános
| Bejcgyertyános | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Vas | ||
| Járás | Sárvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Lendvai Veronika (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9683 | ||
| Körzethívószám | 95 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 418 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 14,03 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 31,43 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 08′ 55″, k. h. 16° 55′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 08′ 55″, k. h. 16° 55′ 23″ | |||
 Bejcgyertyános
Pozíció Vas vármegye térképén
| |||
| Bejcgyertyános weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bejcgyertyános témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Bejcgyertyános község Vas megyében, a Sárvári járásban.
Fekvése
A Kemenesháton található.
Története
A hegyközségére a 18. századtól számos forrás utal. A mai település két falu: Bejc és Hegyhátgyertyános egyesüléséből keletkezett.[3] Borovszky Samu a 19. század elején írta a két községről:
| „ | Beicz, magyar község, 107 házzal és 547 r. kath. lakossal. Postája Nyőgér, távirója Sárvár. Lakosai a földmívelésen kivül a szőlőmívelést és a kosárkötést űzik. Egykor az ikervári uradalomhoz tartozott. Gyertyános, magyar község, 45 házzal és 303 r. kath. lakossal. Postája Nyőgér, távírója Sárvár. Csinos kath. temploma 1862-ben épült. Lakosai szőllőműveléssel is foglalkoznak. Az ikervári uradalomhoz tartozott. | ” |
Népesség
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 között
| Lakosok száma | 449 | 453 | 438 | 416 | 425 | 418 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,7%-a magyarnak, 2,7% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,3%, református 0,9%, evangélikus 0,9%, felekezet nélküli 0,7% (15% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei
Nevezetes szülöttei
- Bejczi Németh Antal XIX. században élt tanfelügyelő. Esztergom, Komárom és Győr vármegyék felügyelője, a győri tankerület főigazgatója, Pozsony képviselő-testületének tagja. Munkássága elismeréseként királyi tanácsosi, majd nemesi címet kapott.
- Solymos Rezső, az Erdészeti Tudományos Intézet kutatóprofesszora. Kidolgozta a 21. század természetközeli erdőgazdálkodásának tudományos megalapozását szolgáló erdőfelújítási és erdőnevelési eljárásokat.
- P. Zsoldos Imre Tajvanon szolgáló missziós pap, költő. A tajpeji katolikus egyetem francia tanszékének vezetője. Verseskötete Magyarországon a Rím Kiadó jóvoltából jelent meg.
Testvértelepülése
Jegyzetek
- ↑ Bejcgyertyános települési időközi választás eredményei (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2016. április 4. (Hozzáférés: 2016. május 11.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Falutörténet (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2018. január 2.)
- ↑ Bejcgyertyános Helységnévtár
- ↑ http://vaol.hu/civil/testverre-talalt-bejcgyertyanos-1848600
További információk
- Polány István 1939: Egy magyar falu története. Magyar Gazdák Szemléje XLIV május, 183-199.
