Ugrás a tartalomhoz

Nagyoroszi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. június 17., 09:11-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (3 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1)
Nagyoroszi
Műemlék római katolikus templom
Műemlék római katolikus templom
Nagyoroszi címere
Nagyoroszi címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásRétsági
Jogállásközség
PolgármesterBabicska Károly (független)[1]
Irányítószám2645
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség1894 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség53,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület40,03 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájÉszak-magyarországi-medencék[3]
Földrajzi kistájNógrádi-medence[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 00′ 12″, k. h. 19° 05′ 26″48.003439°N 19.090550°EKoordináták: é. sz. 48° 00′ 12″, k. h. 19° 05′ 26″48.003439°N 19.090550°E
Nagyoroszi (Nógrád vármegye)
Nagyoroszi
Nagyoroszi
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Nagyoroszi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyoroszi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
SZ-60-as légvédelmi löveg

Nagyoroszi község Nógrád megyében, a Rétsági járásban.

Fekvése

A Börzsöny északkeleti lábánál fekszik.

Megközelítése

A település megközelíthető közúton Budapest felől a hazánkat Szlovákiával összekötő 2-es főúton, vagy vonattal a MÁV 75-ös számú Vác–Balassagyarmat-vasútvonalán. Két megállóhely működik: Borsosberény és Drégelyvár. A 75-ös számú vonal a Börzsöny lábánál vezet, hazánk egyik legszebb vasútvonala.

Szomszédos települések

Patak, Horpács, Borsosberény, Drégelypalánk

Története

Nagyoroszi az ország egyik legrégebbi települése. Könyves Kálmán (1096–1116) galíciai és lodomériai oroszokat telepített le a településen. A település innen kapta a nevét; kezdetben Oroszfalunak nevezték. Lakói már az Árpád-korban királyi testőrök, valamint a palota és a vár ajtónállói voltak Visegrádon. Már alapításakor mezővárosi rangot jelentő kiváltságokat szerzett a település, melyeket évszázadokon keresztül sikerült is megőriznie.

1544-ben Visegrád elfoglalása után a törökök, mikor Nógrád várát ostrom alá vették, itt ütöttek tábort. E vár elfoglalása után Nagyoroszi is behódolt a töröknek. 1552 nyarán, Ali basa Drégely várát is ostrom alá vette, ekkor ismét megszállták a törökök, aminek emlékét a Bég kútja és a Táborárok őrzi. Ez utóbbi helyen húzódtak meg a törökök, a Bég kútja helyén pedig Ali basa sátra állt és a kutat is ő ásatta.

1552-ben a határbeli Kecskehegyről támadták meg a törökök Drégely várát.

1563-ban 110, 1579-ben 63 adóköteles háza volt a településnek.

A mohácsi vész utáni korszakban is több ízben nyert kiváltságleveleket; így 1528-ban I. Ferdinánd királytól, 1610-ben II. Mátyástól és 1631-ben II. Ferdinánd királytól.

A török hódoltság után, 1688-ban, I. Lipót király a lakosokat összes kiváltságaikban megerősítette, ősi birtokaikban is meghagyta őket, 1692-ben pedig a katonatartás és más hasonló kötelezettségek alól is felmentette őket.

1700-ban I. Lipót király Vaichard Jánosnak, Konczin (vagy Konieschin, ma Koněšín) grófjának adományozta a települést, de a birtokba-iktatás, az ősi kiváltságaira féltékeny lakosság tiltakozása következtében, nem volt megtartható. Gróf Konzin 1713-ban, örökös hátrahagyása nélkül történt halála után gróf Starhemberg Tamás nyert rá királyi adományt. A lakosok tiltakoztak ugyan az ellen, hogy jobbágysorsra jussanak, de az 1770 évi úrbéri rendezés alkalmával mégis már gróf Starhemberg szerepelt a község földesuraként. 1790-ben a helység zálogjogon gróf Keglevich Károly örököseire szállt, a lakosok pert indítottak a földesuraság ellen, a per még 1826-ban is folyt. A 19. század közepén az uradalom a gróf Berchtold családra szállt és az 1900-as évek elején is gróf Berchtold Miklós volt a legnagyobb birtokosa, akinek itteni kastélyát még a Starhembergek építtették, majd gróf Berchtold Rikárd 1856-ban átalakíttatta, gróf Berchtold Miklós pedig 1879-ben kibővíttette. (A kastélyban körülbelül 500 kötetes könyvtár is volt, valamint régi és új festmények olasz és angol mesterektől, antik bútorok Malmaisonból, I. Napóleontól származó 4 kandeláber is). A Berchtoldok egészen 1945-ig voltak tulajdonosok Nagyorosziban, és birtokukat a 20. század elejére 5000 holdas jól működő gazdasággá fejlesztették.

1720 május 17-én a helység országos vásárok tartására is szabadalmat nyert.

1849 január 11-én a község határában kisebb összecsapás volt Görgeinek Ipolyság felé húzódó utócsapata és a császáriak között.

1904-ben piactéri népgyűlés döntött a helyi építőmunkás szakszervezeti csoport megalakításáról. A nagyoroszi szakegylet épületét 1914-ben avatták fel.

A vasútvonal 1909-ben készült el.

19502004 között a településen működött a Csapatlégvédelmi Kiképző Központ, ennek kiszolgálására épült a falu központjában a lakótelep.

Tu-2 bombázó repülőgép

1955. május 31-én célzsák vontatás közben a falu szélén lezuhant egy Tu-2-es bombázó repülőgép, személyzete szörnyethalt. Mivel ez már a második hasonló jellegű baleset volt Tu-2-esnél, ezért azonnal repülési tilalmat és részletes vizsgálatot rendeltek el a géptípusra. Az 50-es évek légkörére jellemző módon először szabotázsra gyanakodtak, de a vizsgálat megállapította, hogy a gépek konstrukciós hibája okozta a baleseteket, ugyanis a szárnyak és a vezérsíkok felerősítési pontjain anyagkifáradás jelei mutatkoztak a repülőkön. Mivel az összes Tu-2 kijavítása túl költséges lett volna, ezért mind a 71 darab repülőgépet kivonták a hadrendből és leselejtezték.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Hornyák Endre (független)[4]
  • 1994–1998: Hornyák Endre (független)[5]
  • 1998–2002: Hornyák Endre (független)[6]
  • 2002–2006: Hornyák Endre Mihály (független)[7]
  • 2006–2010: Hornyák Endre (független)[8]
  • 2010–2014: Gönczöl József (FideszKDNP)[9]
  • 2014–2019: Gönczöl József (FideszKDNP)[10]
  • 2019-től: Babicska Károly (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2143
2142
2118
2143
1869
1961
1894
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 3%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg német és szlovák) nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,1%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% románnak, 0,4% szlováknak mondta magát (14,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,8%, református 3,2%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 13,1% (26,9% nem nyilatkozott).[12]

Turizmus

Nagyoroszi tagja a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek, melynek célja térség turizmusának fejlesztése, és természeti értékeinek bemutatása. A község a Palóc út egyik állomása is.

Látnivalói

Kálvária

1844-ben készítették az egykori templom helyén, mely 1764-ben leégett. A Szabadság téren áll a mai templommal szemben.

  • Római katolikus templom

Az 1764-ben leégett templom utódául építették 1765 és 1768 között. Stílusa barokk, szerkezete egyhajós, a templomban klasszicista oltár található.

Nevezetes személyek

Jegyzetek

  1. a b Nagyoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Nagyoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Nagyoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  6. Nagyoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  7. Nagyoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  8. Nagyoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  9. Nagyoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  10. Nagyoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. Nagyoroszi Helységnévtár

Külső hivatkozások