Nagycsanád

	Nagycsanád (Cenad)
	A nagycsanádi római katolikus templom
	; Nagycsanád címere
	; Nagycsanád címere
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Nagycsanád
Rang	községközpont
Irányítószám	307095
SIRUTA-kód	156268
	Népesség
Népesség	3537 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	520 (2011)
Népsűrűség	41,66 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	82 m
Terület	84,91 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 08′ 18″, k. h. 20° 35′ 10″46.138348°N 20.585986°EKoordináták: é. sz. 46° 08′ 18″, k. h. 20° 35′ 10″46.138348°N 20.585986°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nagycsanád témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. április 22.) ezen a változaton alapul.

Nagycsanád (régi neve Marosvár, románul: Cenad, németül: Raitzisch-Tschanad, Groß-Tschanad, szerbül: Čanad/Чaнaд) többnemzetiségű falu Romániában Temes megyében. A mai település Őscsanád (más néven Németcsanád) és Rácz-Csanád egyesítésével keletkezett a 20. században. Nagycsanádot olykor keverik Magyarcsanáddal, utóbbi azonban a Marostól északra, a Makói járásban, Magyarországon található.

Fekvése

Nagyszentmiklóstól 8 km-re északra a Maros bal partján, a határ mellett fekszik. 2000-ben nyitották meg a Nagycsanád-Kiszombor közúti határátkelőhelyet.

Nevének eredete

Csanád vezérnek a nevét viseli, aki monostorát alapította.

Története

A település környéke már az újkőkorban is lakott volt. A rézkorból is előkerültek régészeti leletek. Román források szerint a rómaiak egy katonai tábort létesítettek a településen. 1111-ben Chonadiensis néven említi oklevél. Egykori várát (Marosvár) és ortodox templomát Ajtony építtette. 1028-ban Szent István serege Csanád vezetésével legyőzte Ajtony seregét, a várat pedig Csanád kapta meg. Ettől kezdve Marosvárt Csanádnak nevezték, és az ekkor alapított azonos nevű vármegye székhelye lett. 1030-tól püspökség székhelye, első püspöke Gellért püspök lett, aki Szent György tiszteletére székesegyházat építtetett ide (Szent Gellért szobra a római katolikus templom előtt áll). Később a püspökség mellett káptalan és káptalani iskola is működött itt.

1044-ben Aba Sámuel itt végeztette ki az ellene lázadó főurakat. 1083-ban itt avatták szentté Szent Gellértet. 1241-ben a tatárok elpusztították a települést. 1514-ben Dózsa György serege foglalta el. 1526 végén Csáky László itt támadta meg Nenanda János szerbjeit (csanádi támadás), amely kirobbantotta a délvidéki felkelést. 1551-ben és 1598-ban a török uralom alá került, majd szandzsák székhely lett. 1723-ban helyreállították a 16. században megszűnt székeskáptalant. 1745-től német telepesek érkeztek az észak-rajna-vesztfáliai Sauerlandból Nagycsanádra. A 18. században a püspökséget Szegedre, majd Temesvárra költöztették.

A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Nagyszentmiklósi járásához tartozott. Az I. világháború végén egy ideig szerb megszállás alatt állt a falu. 1920-ban Romániához csatolták. 1945-ben a szovjet csapatok bevonulásukkor a helyi németek egy részét megölték, később pedig egy részüket a Szovjetunióba hurcolták munkatáborba. Erre a helyi katolikus temetőben az 1990-es években elhelyezett emlékmű táblája utal. A második világháború után a németek száma folyamatosan, tovább csökken.

Lakosság

Népszámlálás^[1]		Népcsoportok összetétele
Év	Népesség	Román	Német	Magyar	Szerb	Roma	egyéb
1880	6 982	2 074	3 166	128	1495	-	6
1900	7 389	2 246	3 244	211	1.583	-	1
1930	7 236	2 120	2 985	655	1216	227	22
1977	5 022	2 023	1419	682	654	229	10
1992	3 991	2 304	83	734	401	450	18
2002^[2]	4 263	2 812	48	677	266	371	89

A népesség vallási megoszlása

ortodox: 2995
római katolikus: 955
görögkatolikus: 136
református: 22
baptista: 19
evangélikus: 2
egyéb

Kultúra

Lale sa Moriša tamburaegyüttes

Nevezetességek, látnivalók

Csanádi Múzeum
csanádi erdő (279, 2 ha, például tölgy- és fűzfák)
római katolikus templom (60,4 méter magas, fel lehet menni a tetejére, ahonnan igen jó a kilátás a környékre)
római katolikus temető (magyar és német sírok (az ortodox vallásúak sírjai másik temetőben vannak)), németek emlékműve

Források

Borovszky Samu: Csanád vármegye
[1]

Hivatkozások

↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
↑ Statistica populației cconform bazei de date Adetim^{[halott link]}

További információk

Nagycsanád (román, angol, német és szerb nyelvű oldalakkal)
Nagycsanád története (angol)
Nagycsanád története (német)
statisztikai adatok (választások, etnikai megoszlás) Nagycsanádról (magyar) Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
Csanádi tamburafesztivál

[1] Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

[2] Statistica populației cconform bazei de date Adetim^{[halott link]}

[1]

[2]