Csukás
Csukás (Știuca) | |
A csukási római katolikus templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Község | Csukás |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 307400 |
SIRUTA-kód | 158813 |
Népesség | |
Népesség | 1263 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 5[1] |
Népsűrűség | 12,2 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 192 m |
Terület | 103,56 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 34′ 17″, k. h. 21° 58′ 35″45.571389°N 21.976389°EKoordináták: é. sz. 45° 34′ 17″, k. h. 21° 58′ 35″45.571389°N 21.976389°E | |
Csukás weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Csukás témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csukás, 1901-ig Ebendorf (románul: Știuca, németül: Ebendorf, ukránul: Штюка) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
Lugostól 14 km-re délkeletre, a Csukás-patak jobb partján, 196 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik.
Nevének eredete
Első említésekor (1585) lakatlan terület volt, terra Stukatth néven. Neve a 'csuka' jelentésű szláv štuka szóból való és eredetileg patakját jelölte. Német nevének jelentése 'sík falu'. A magyar név csak 1901-ben vált hivatalossá a község saját kérésére, de már 1864-ben a falu alternatív neveként említette Pesty Frigyesnek Mihuțiu zgribesti jegyző, 1865-től kezdve pedig így szerepelt a katolikus sematizmusokban . A román Știuca név szintén használatos volt már a 19. században, ugyan 1920-tól a falut egy ideig Ciucașnak nevezték. Az 1920-as években kétszer is mozgalom indult az Ebendorf név hivatalossá tételéért.
Története
1785-ben telepítették, főként Dragomirest és Szilváshely határára, hatvan luxemburgi római katolikus családdal. Később sokan települtek be Morvaországból, Bajorországból és más német vidékekről. A falu német nyelvjárása rajnafrank típusú volt.
1802-ben a kincstár br. Brukenthal Mihálynak adományozta, akitől 1807-ben vásártartási jogot kapott.
Az evangélikus Brukenthal család 1831-ben szlovák és szász evangélikusokat és 37 magyar reformátust, majd 1836-ban bácskai evangélikus németeket telepített be. A közös evangélikus–református imaházban a 19. század folyamán minden harmadik vasárnap magyar nyelvű istentiszteletet tartottak. Az evangélikusoknak 1854 és 1873 között külön iskolájuk is volt. A 19. század közepén Vecseházáról, majd a század végén Lieblingből érkeztek új beköltözők. A Brukenthal-birtokot 1869-ben liciten Zeyk József erdélyi birtokos vásárolta meg.
1895-ben 3877 holdas határának 76%-a volt szántó, 8%-a rét, 7%-a legelő és 6%-a erdő.
1880-ig Krassó, 1880 és 1926 között Krassó-Szörény vármegyéhez, 1926 és 1956 között Szörény megyéhez tartozott.
A Németországba emigrált németek helyét románok, 1969-től máramarosi ruszinok foglalták el.
Lakossága
1900-ban 957 lakosából 858 volt német és 71 magyar anyanyelvű; 869 római katolikus, 31 evangélikus, 24 zsidó és 21 református vallású.
2002-ben 849 lakosából 722 volt ruszin, 104 román és 16 német nemzetiségű; 477 ónaptárt követő ortodox, 243 pünkösdista, 62 ortodox, 22 baptista és 18 római katolikus vallású.
A mai Csukás község etnikai arányainak változásai az utóbbi 130 évben
Népszámlálás | Népcsoportok összetétele | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Év | Népesség | Román | Német | Magyar | Ruszin | egyéb | ||
1880 | 2 896 | 2 028 | 693 | 140 | - | 35 | ||
1900 | 3 644 | 2 402 | 936 | 273 | - | 33 | ||
1930 | 3 250 | 2 211 | 972 | 47 | 5 | 14 | ||
1977 | 1949 | 995 | 367 | 5 | 576 | 6 | ||
1992 | 1628 | 658 | 62 | 7 | 898 | 3 | ||
2002 | 1840 | 631 | 18 | 6 | 1185 | - |
Jegyzetek
Források
- Heinrich Lay (Hrsg.): Ebendorf. Monographie und Heimatbuch einer deutschen Marktgemeinde im Banat (1786–1992). H. n., 1999