Budapest–Martonvásár–Székesfehérvár-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapest–Martonvásár-
Székesfehérvár-vasútvonal
Székesfehérvár vasútállomás
Székesfehérvár vasútállomás
A Budapest–Martonvásár–Székesfehérvár-vasútvonal útvonala
 Vonalszám: 30a
 Hossz: 67 km
 Nyomtávolság: 1435 mm
 Feszültség: 25 kV 50 Hz ~
 Maximális sebesség: 120 km/h
BSicon .svgBSicon KBHFa.svg 0 Budapest-Déli pályaudvar
BSicon .svgBSicon TUNNEL1.svg Alagút a Gellért-hegy alatt
BSicon STRrg.svgBSicon KRZo.svg Körvasút Ferencváros pu. felé
BSicon STRlf.svgBSicon ABZlg.svg
BSicon .svgBSicon BHF.svg 4 Kelenföld
BSicon .svgBSicon ABZrf.svg 1
BSicon .svgBSicon SPLa.svg 40a
BSicon .svgBSicon vSTR-ABZg+l.svg üzemi v. a 4-es metró járműtelepe felé
BSicon .svgBSicon vSTR-BHF.svg 7 Albertfalva mh.
BSicon .svgBSicon vHST.svg 9 Budafok mh.
BSicon STRrg.svgBSicon vSTRgr.svg
BSicon BHF.svgBSicon STR.svg 11 Háros (40a)
BSicon ABZlf.svgBSicon KRZu.svg iparvágány az Élesztőgyár felé (40a)
BSicon HST.svgBSicon STR.svg 12 Budatétény (40a)
BSicon HST.svgBSicon STR.svg 14 Barosstelep (40a)
BSicon SKRZ-Au.svgBSicon SKRZ-Au.svg M0 autóút
BSicon STR.svgBSicon HST.svg 18 Kastélypark (30a)
BSicon BHF.svgBSicon eBHF.svg 16 Nagytétény-Diósd (40a) / Nagytétény
BSicon SKRZ-Au.svgBSicon SKRZ-Au.svg 18 M6 autópálya
BSicon STR.svgBSicon HST.svg 18 Tétényliget mh.
BSicon HST.svgBSicon STR.svg 19 Érdliget (40a)
BSicon HST.svgBSicon HSTeBHF.svg 20 Érd felső (40a) / Érd alsó mh.
BSicon STRlf.svgBSicon KRZu+r.svg 40a
BSicon .svgBSicon BHF.svg 24 Tárnok
BSicon .svgBSicon SKRZ-Au.svg 33 81 108-as közút
BSicon .svgBSicon BHF.svg 33 Martonvásár
BSicon .svgBSicon SKRZ-Au.svg 36 8111-es mellékút
BSicon .svgBSicon HST.svg 36 Baracska mh.
BSicon .svgBSicon HST.svg 41 Pettend mh.
BSicon .svgBSicon BHF.svg 44 Kápolnásnyék
BSicon .svgBSicon SKRZ-Au.svg 46 8116-os közút
BSicon .svgBSicon STR+GRZq.svg Velencei-tó
BSicon .svgBSicon HST.svg 47 Velence mh.
BSicon .svgBSicon HST.svg 48 Velencefürdő mh.
BSicon .svgBSicon BHF.svg 50 Gárdony
BSicon .svgBSicon HST.svg 52 Agárd mh.
BSicon .svgBSicon SKRZ-Au.svg 7-es Főút
BSicon .svgBSicon HST.svg 55.5 Dinnyés mh.
BSicon .svgBSicon STR+GRZq.svg Velencei-tó
BSicon .svgBSicon ÜST.svg 57 Ódinnyés forgalmi kitérő
BSicon .svgBSicon SKRZ-Au.svg 62-es Főút
BSicon .svgBSicon SKRZ-Au.svg M7-es autópálya
BSicon .svgBSicon ABZg+lr.svg 6 / 44, 45
BSicon .svgBSicon BHF.svg 67 Székesfehérvár
BSicon .svgBSicon ABZglr.svg 5, 20 / 29, 30

A Budapest–Martonvásár-Székesfehérvár-vasútvonal a MÁV 30a számú, kétvágányú villamosított vasúti fővonala. A Transzeurópai vasúthálózat tagja. Folytatása a Balaton déli partján futó 30-as fővonal. A Balaton és Velencei-tó miatt turisztikailag kiemelt vasútvonal.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kezdetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1861-ben építette a Déli Vaspálya Társaság Budapest-Déli pályaudvarral együtt. A pályaudvar neve akkor még Buda állomás volt. Kelenföld állomás később épült, az 1880-as években az 1-es és a 40a vonalak üzembe helyezése idején. 1983-ban - a 40a-val egy időben - a Déli pályaudvartól Kelenföldig, 1987-ben Siófokig villamosították a vonalat.

Közelmúlt és fejlesztések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Searchtool right.svg Lásd még: Magyar vasútfejlesztések

A Budapesten belüli helyi és elővárosi vasúti közlekedés fejlesztéseként európai uniós pénzekből a vonalon és a 40a kisegítő vonalon egy állomás és két megállóhely átépült, illetve egy új megállóhely létesült, mindegyik ugyanazt a kialakítást követve. Ezeket 2007 márciusában adták át végleg az utasoknak.

A 2008/2009-es menetrend előtt a 40a-n lévő megállóknak is szerepe volt a vonal forgalmában, akkor viszont egy teljesen új menetrend került bevezetésre, amely alapján a 30a-n továbbközlekedő vonatok a 40a-n csak Budatétény és Érd felső megállóhelyeken állnak meg.

A 2008-ban kezdett felújítás keretében európai uniós pénzekből 2013-ra teljesen megújult a vasútvonal. A cél a menetidő csökkentése, a gyakori lassújelek megszüntetése és a 160 km/h általános pályasebesség elérése Nagytétény és Velence, valamint Agárd és Székesfehérvár között. (kivéve a Velencei-tó mellett Velence és Agárd között, ahol a jelentős gyalogosforgalom miatt csak 120 km/h lesz a megengedett pályasebesség). Fontos megjegyezni azonban, hogy a 160 km/h sebességet csak az ETCS (European Train Control System - Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer) kiépítése után fogják engedélyezni. Kelenföld és Tárnok között megépítették a hiányzó második vágányt, így Kelenföldtől Székesfehérvárig végig kétvágányú lett a pálya. Ezzel növelhető a vonal kapacitása, áteresztő képessége és csökken a zavarérzékenysége.[1]

2008-ban Gárdony állomás vágányzatának átépítésével kezdődött el a munka. Új Dinnyés megállót építettek a falu mellé a a távolabb régi állomás helyébe [2], valamint Kelenföld és Tárnok állomások között kétvágányúvá építették át a pályát.[3]

2013. szeptember 16-án, hétfőn megindult két vágányon a közlekedés Kelenföld és Tárnok közt és ezzel a megszűnt nagytétényi állomást felváltó Kastélypark megálló is használatba került.

Biztosítóberendezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vasútvonalat Siemens vasúti biztosítóberendezéssel látják el. Az 53 millió eurós beruházás megrendelője a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. A Siemens két Simis típusú elektronikus váltó- és jelzőállító központot, egy Iltis típusú távvezérlési rendszert, valamint 15 darab Simis LC típusú, az útátjárók biztosítására szolgáló berendezést szállít le a megrendelés keretében. Az üzembe helyezés tervezett ideje 2013. A vonalszakaszon a vasúti közlekedést a Trainguard 200 RBC típusú berendezés, az Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer (ETCS) egyik eleme felügyeli majd, amelynek alkatrészei a Siemens és partnereinek üzemeiben Budapesten, Wallisellenben (Svájc) és Braunschweigben (Németország) készülnek.[4]

Alkalmazott technológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tárnok–Martonvásár közötti vasúti pálya felújítása a munkálatokhoz használt RU-800 S típusú vágányátépítő gépnek köszönhetően csökkentette a vasúti közlekedés forgalomkorlátozását. A pályaszakasz felújítása egy Magyarországon eddig ritkán használt módszerrel, az úgynevezett nagygépes technológiával történt. A munkálatokhoz használt RU-800 S a világon az első gép, amellyel az átépítés folyamatosan végezhető. A 177 méter (további egységekkel, így például a vasbetonalj-szállítóval kiegészülve közel 800 méter) hosszú és 692 tonna tömegű egyedi vágányátépítő gép elvégezte a munkát. A MÁV-vonalon korábban még nem alkalmazott gép először felbontja a régi vágányt, felszedi a vasbeton aljakat, újakat fektet le, befűzi az új síneket, a bontott aljakat vasúti kocsira rakja, s az újakat szintén vagonról építi be. A vágányátépítő gép napi 10 órás műszakban dolgozva 1500-2000 méter vonal teljes átépítésére képes, elméletben a 15 vonalkilométernyi állomásköz teljes átépítése 10 munkanap lett volna.[5]

Pálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vonalvezetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Igen változatos vonalvezetésű. A Déli pályaudvar után a Gellért-hegy alatti kétvágányos alagúton át éri el a pálya a Kelenföldet. Ezen a szakaszon az alagútban végzett tolatások miatt alapértelmezetten bal oldali közlekedés van érvényben. Kelenföldtől párhuzamosan fut a 40a vasútvonallal. Budafok megállóhelytől Nagytétény állomásig a Duna partján halad a pálya, viszont még mielőtt Háros állomás mellé érne, egy hosszú ívvel eltávolodik a 40a-tól. Budapestről kiérve átszeli Érdet, ahol a ismét a 40a-val találkozik: az egy felüljárón keresztezi. Tárnokon becsatlakozik az Érd elágazástól induló, 40a-val összekötő Érdi összekötő vágány. Onnantól hosszan halad a Mezőföld peremén, Martonvásárt érintve. A Velencei-tavat délről megkerülve éri el Székesfehérvárt. A vonal folytatása a Balaton déli partján haladó Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal.

Kezdőpont Végpont Hossz [km] Sebesség [km/h]
Déli pályaudvar Kelenföld 4 80
Kelenföld Albertfalva 4 90
Albertfalva Tárnok 16 120
Tárnok Velence 23 160
Velence Agárd 5 120
Agárd Székesfehérvár 15 160

Az ETCS L2 vonatbefolyásoló berendezés telepítésének befejezéséig 120 km/h marad a megengedett legnagyobb sebesség.

Forgalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hivatásforgalom egész évben nagy, nyáron ezt még tovább növeli a Velencei-tó és a Balaton miatti jelentős üdülőforgalom.

Elővárosi vonatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vonalon az úgynevezett "zónázó" rendszerű közlekedés van érvényben. A zónahatár a vasútvonalon Tárnok, óránként indulnak személyvonatok. A zónázó vonatok Tárnokig csak Kelenföldön és Érd alsón állnak meg; Tárnoktól mindenhol. Munkanapokon közlekednek plusz zónázó vonatok csak Martonvásárig. Emellett 2013. december óta gyorsított személyvonatok közlekednek Kőbánya-Kispestről Érd felsőn át Székesfehérvárra. Ezen vonatok megállási rendje: Kőbánya-Kispest - Ferencváros - Kelenföld - Budafok - Budatétény - Érd felső - Tárnok - Martonvásár - Baracska - Kápolnásnyék - Velence - Gárdony - Székesfehérvár. 2013. decembere óta viszonylatszámozás segít a vonalon: a gyorsított személyvonatok G43, a zónázó vonatok Z30, a személyvonatok S30 jelzéssel közlekednek.

Távolsági vonatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vonalon haladnak Közép-Dunántúlra a gyorsvonatok, illetve néhány, az előbbi órás ütem szerinti, de Székesfehérváron túlmenő személyvonat. Szintén a Déli pályaudvarról indulnak a gyorsvonatok a 30-as ill. 29-es vonalon a Balaton déli ill. északi partjára, valamint a 20-as vonalon Veszprémen át Szombathelyre és közvetlen kocsikkal Zalaegerszegre. Ezek a vonatok Kelenföld és Székesfehérvár között nem állnak meg. Az Balatonra télen csak kevés vonat jár, Szombathelyre/Zalaegerszegre pedig napközben kétóránként, ütemes menetrend szerint van gyors.

Nyáron a Balatonra a gyorsvonatok jóval sűrűbben indulnak, valamint több, csak nyáron közlekedő sebesvonat is indul a Déli pályaudvarról, illetve átlós fürdősvonatok járnak Záhonyból, Miskolcról és Szegedről, köztük egy expresszvonat. Ezeknek a vonatoknak nagyobb része megáll a Velencei-tó partján is. A 2010-es nyári menetrendben a 140-es vonalhoz hasonlóan egyesített InterCity+gyorsvonatok is közlekedtek a déli partra kétóránkénti gyakorisággal, de az idei menetrendben ez már nem fog megvalósulni.

2 nemzetközi gyorsvonat (Citadella, Maestral) szintén a Déli pályaudvarról indul a gyorsvonatok ütemébe illeszkedve. Ezeken kívül nyáron még egy nemzetközi gyorsvonat (Adria) közlekedik az egész évben közlekedő egyetlen EuroNight (Venezia) és egyetlen nemzetközi InterCity (Agram) vonat mellett, ezek a Keleti pályaudvarról indulnak. Ezek a nemzetközi vonatok Zágrábba (Maestral, Kvarner), Kaproncába (Adria), Velencébe (Venezia) és Ljubljanába (Citadella) közlekednek. Székesfehérvárig (a gyorsvonatokhoz hasonlóan) csak Kelenföldön állnak meg.

Járművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2007 és 2010 között a MÁV 60 darab Stadler FLIRT nevű korszerű motorvonatot állított az elővárosi forgalomba, egy részét erre a vonalra, ezzel jelentősen javítva az utazási komforton.

A motorvonatok a vonal forgalmában jelenleg Budapest-Déli - Martonvásár, a Budapest-Déli - Székesfehérvár, a Budapest-Déli - Siófok és a Budapest-Déli - Celldömölk viszonylaton vesznek részt, minden esetben személy- vagy gyorsított vonatként. Sok olyan elővárosi járat van azonban - legfőképpen munkanapokon -, amik régi Bhv illetve halberstadti személykocsikból kerülnek kiállításra, az előbbiek vezérlőkocsival, ingavonatként. Ezeket, és a távolsági vonatokat is rendszerint V43-s mozdonyok húzzák, de a tehervonatok élén gyakran látható V63-as szintén előfordul a személyszállító vonatok élén.
Ritkán nehéz tehervonatokat vontató M62-es mozdony is feltűnik.

A MÁV-START 20142015-ben forgalomba álló további 42 Stadler FLIRT motorvonata közül a tervek szerint 8 a székesfehérvári és a pusztaszabolcsi vonalon váltja majd ki az összes elővárosi forgalomban közlekedő mozdony vontatta szerelvényt.[6]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]