Budapest–Martonvásár–Székesfehérvár-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapest–Martonvásár-
Székesfehérvár-vasútvonal
Székesfehérvár vasútállomás
Székesfehérvár vasútállomás
Strecke der Budapest–Martonvásár–Székesfehérvár-vasútvonal
 Vonalszám: 30a
 Hossz: 67 km
 Nyomtávolság: 1435 mm
 Feszültség: 25 kV 50 Hz ~
 Maximális sebesség: 120 km/h
BSicon .svgBSicon KBHFa.svg 0 Budapest-Déli pályaudvar
BSicon .svgBSicon TUNNEL1.svg Alagút a Gellért-hegy alatt
BSicon STRrg.svgBSicon KRZo.svg Körvasút Ferencváros pu. felé
BSicon STRlf.svgBSicon ABZlg.svg
BSicon .svgBSicon BHF.svg 4 Kelenföld
BSicon .svgBSicon ABZrf.svg 1
BSicon .svgBSicon vSTRa.svg 40a
BSicon .svgBSicon vSTR-ABZg+l.svg üzemi v. a 4-es metró járműtelepe felé
BSicon .svgBSicon vSTR-BHF.svg 8 Albertfalva
BSicon .svgBSicon vHST.svg 9 Budafok
BSicon STRrg.svgBSicon vSTRgr.svg
BSicon BHF.svgBSicon STR.svg 11 Háros (40a)
BSicon ABZlf.svgBSicon KRZu.svg iparvágány az Élesztőgyár felé (40a)
BSicon HST.svgBSicon STR.svg 12 Budatétény (40a)
BSicon HST.svgBSicon STR.svg 14 Barosstelep (40a)
BSicon STR.svgBSicon eHST.svg Rózsakert (tervezett)
BSicon AKRZu.svgBSicon AKRZu.svg M0 autóút
BSicon BHF.svgBSicon BHF.svg 16 Nagytétény-Diósd (40a) / Nagytétény
BSicon STR.svgBSicon HST.svg 18 Tétényliget
BSicon HST.svgBSicon STR.svg 19 Érdliget (40a)
BSicon HST.svgBSicon BHF.svg 20 Érd felső (40a) / Érd alsó
BSicon STRlf.svgBSicon KRZu+r.svg 40a
BSicon .svgBSicon BHF.svg 24 Tárnok
BSicon .svgBSicon BHF.svg 33 Martonvásár
BSicon .svgBSicon HST.svg 36 Baracska
BSicon .svgBSicon HST.svg 41 Pettend
BSicon .svgBSicon BHF.svg 44 Kápolnásnyék
BSicon .svgBSicon eGRENZE.svg Velencei-tó
BSicon .svgBSicon HST.svg 47 Velence
BSicon .svgBSicon HST.svg 48 Velencefürdő
BSicon .svgBSicon BHF.svg 50 Gárdony
BSicon .svgBSicon HST.svg 52 Agárd
BSicon .svgBSicon AKRZu.svg 7-es Főút
BSicon .svgBSicon HST.svg 55.5 Dinnyés
BSicon .svgBSicon eGRENZE.svg Velencei-tó
BSicon .svgBSicon ÜST.svg 57 Ódinnyés forgalmi kitérő
BSicon .svgBSicon AKRZu.svg M7-es autópálya
BSicon .svgBSicon ABZdg.svg 6 / 44, 45
BSicon .svgBSicon BHF.svg 67 Székesfehérvár
BSicon .svgBSicon ABZdf.svg 5, 20 / 29, 30

A Budapest–Martonvásár-Székesfehérvár-vasútvonal a MÁV 30a számú, Kelenföld és Tárnok között egyvágányú, tovább kétvágányú villamosított vasúti fővonala. Az Transzeurópai vasúthálózat tagja. Folytatása a Balaton déli partján futó 30-as fővonal. A Balaton és Velencei-tó miatt turisztikailag kiemelt vasútvonal.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] A kezdetek

1861-ben építette a Déli Vaspálya Társaság Budapest-Déli pályaudvarral együtt. A pályaudvar neve akkor még Buda állomás volt. Kelenföld állomás később épült, az 1880-as években az 1-es és a 40a vonalak üzembe helyezése idején. és a 1983-ban - 40a-val egy időben - a Déli pályaudvartól Kelenföldig, 1987-ben Siófokig villamosították a vonalat.

[szerkesztés] Közelmúlt

A Budapesten belüli helyi és elővárosi vasúti közlekedés fejlesztéseként Európai Uniós pénzekből a vonalon és a 40a kisegítő vonalon egy állomás és kettő megállóhely átépült, illetve egy új megállóhely létesült, mindegyik ugyanazt a kialakítást követve. Ezeket 2007 márciusában adták át végleg az utasoknak.

A 2008/2009-es menetrend előtt a 40a-n lévő megállóknak is szerepe volt a vonal forgalmában, akkor viszont egy teljesen új menetrend került bevezetésre, amely alapján a 30a-n továbbközlekedő vonatok a 40a-n csak Budatétény és Érd felső megállóhelyeken állnak meg.

[szerkesztés] Tervezett fejlesztések

Európai Uniós pénzekből a 2008-ban kezdett felújítás keretében várhatóan 2013-ra teljesen megújul a vasútvonal. A cél a menetidő csökkentése, a gyakori lassújelek megszüntetése és a 160 km/h általános pályasebesség elérése (kivéve a Velencei-tó mellett, ahol a jelentős gyalogosforgalom miatt csak 120 km/h lesz a megengedett pályasebesség). Fontos megjegyezni azonban, hogy a 160 km/h sebességet csak az ETCS (European Train Control System - Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer) kiépítése után fogják engedélyezni. Kelenföld és Tárnok között megépítik a hiányzó második vágányt, így már Kelenföldtől Székesfehérvárig végig kétvágányú lesz a pálya. Ezzel növelhető a vonal kapacitása, áteresztő képessége és csökken a zavarérzékenysége. A munkát 2011 őszén kezdték. [1]

2008-ban elsőként Gárdony állomás vágányzatának átépítésével kezdődött el a munka. 2011.06.18-2011.08.28 között a Tárnok-Martonvásár szakasz újult meg. 2011.09.05-2011.10.06.között pedig Ódinnyés - Székesfehérvár között dolgoztak az építők.[2] 2011.10.22-2011.12.10 között élt az utolsó vágányzár a 2010/2011-es menetrendben. Ennek során Ódinnyés - Székesfehérvár szakaszon Kajtor csatorna híd átépítése, felsővezetéki oszlopok állítása, korrekció készítése zajlott.[3] Átépült továbbá : Kápolnásnyék[4], Tárnok[5][6] és Kelenföld vágányhálózata.

Az átépítés alatt álló részeken egyszerre csak egy vágányon zajlott a forgalom. Az ebből fakadó kapacitáscsökkenés miatt - hasonlóan az elmúlt évekhez - a tapolcai gyorsvonatokat a megerősített 40a - 44 vonalakon, kerülőúton át kell közlekedtetni. Ezen kívül néhány vonat egyáltalán nem közlekedik, a vonatok többségének pedig kismértékben módosult a menetrendje erre az időszakra.

Siemens vasúti biztosítóberendezéssel látják el a vasútvonalat. Az 53 millió eurós beruházás megrendelője a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. A Siemens két Simis típusú elektronikus váltó- és jelzőállító központot, egy Iltis típusú távvezérlési rendszert, valamint 15 darab Simis LC típusú, az útátjárók biztosítására szolgáló berendezést szállít le a megrendelés keretében. Az üzembe helyezés tervezett ideje 2013. A vonalszakaszon a vasúti közlekedést a Trainguard 200 RBC típusú berendezés, az Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer (ETCS) egyik eleme felügyeli majd, amelynek alkatrészei a Siemens és partnereinek üzemeiben Budapesten, Wallisellenben (Svájc) és Braunschweigben (Németország) készülnek.[7]

A Tárnok–Martonvásár közötti vasúti pálya felújítása a munkálatokhoz használt RU-800 S típusú vágányátépítő gépnek köszönhetően csökkentette a vasúti közlekedés forgalomkorlátozását. A pályaszakasz felújítása egy Magyarországon eddig ritkán használt módszerrel, az úgynevezett nagygépes technológiával történt. A munkálatokhoz használt RU-800 S a világon az első gép, amellyel az átépítés folyamatosan végezhető. A 177 méter (további egységekkel, így például a vasbetonalj-szállítóval kiegészülve közel 800 méter) hosszú és 692 tonna tömegű egyedi vágányátépítő gép elvégezte a munkát. A MÁV-vonalon korábban még nem alkalmazott gép először felbontja a régi vágányt, felszedi a vasbeton aljakat, újakat fektet le, befűzi az új síneket, a bontott aljakat vasúti kocsira rakja, s az újakat szintén vagonról építi be. A vágányátépítő gép napi 10 órás műszakban dolgozva 1500-2000 méter vonal teljes átépítésére képes, elméletben a 15 vonalkilométernyi állomásköz teljes átépítése 10 munkanap lett volna.[8]

[szerkesztés] Pálya

[szerkesztés] Vonalvezetés

Igen változatos vonalvezetésű. A Déli pályaudvar után a Gellért-hegy alatti kétvágányos alagúton át éri el a pálya a Kelenföldet. Ezen a szakaszon olykor bal, olykor jobb oldali közlekedés van érvényben. Kelenföldtől egy vágányon, párhuzmosan fut a 40a vasútvonallal. Budafok megállóhelytől Nagytétény állomásig a Duna partján halad a pálya, viszont még mielőtt Háros állomás mellé érne, egy hosszú ívvel eltávolodik a 40a-tól. Budapestről kiérve átszeli Érdet, ahol a ismét a 40a-val találkozik: az egy felüljárón keresztezi. Tárnokon becsatlakozik az Érd elágazástól induló, 40a-val összekötést adó pályaszakasz - a gyorsított és gyorsvonatok nagy része ezt használja, hogy elkerüljék az egyvágányos szakaszt. Onnantól pedig már két vágánnyal hosszan halad a Mezőföld peremén, Martonvásárt érintve. Aztán a Velencei tavat délről megkerülve éri el Székesfehérvárt.

[szerkesztés] Engedélyezett sebesség

A pálya leromlott állapota és a biztonsági szabályok miatti viszont jelenleg több lassújel is ki van tűzve. Ismertebb lassújelek: Kelenföld - M0-s autóút felüljárója között 80 km/h, M0-s autóút - Érd elágazás között 100 km/h, Érd-elágazásnál 40 km/h.

[szerkesztés] Forgalma

A hivatásforgalom egész évben nagy, nyáron ezt még tovább növeli a Velencei-tó és a Balaton miatti jelentős üdülőforgalom.

[szerkesztés] Elővárosi vonatok

A személyvonatok ütemes menetrend szerint indulnak munkanapokon csúcsidőben félóránként, hétvégén és csúcsidőn kívül óránként a Déli pályaudvarról Érd alsón át Martonvásárra - kora reggel és késő este pedig Székesfehérvárra. A gyorsított (zónázó) vonatok ezen felül minden nap napközben - tehát kora reggel és késő este kivételéve - óránként indulnak a 40a-es vonalon Érd felsőn át Székesfehérvárra, Kelenföld és Érd felső között csak Budatétényen állnak meg.

[szerkesztés] Távolsági vonatok

A vonalon haladnak Közép-Dunántúlra a gyorsvonatok, illetve néhány, az előbbi órás ütem szerinti, de Székesfehérváron túlmenő személyvonat. Szintén a Déli pályaudvarról indulnak a gyorsvonatok a 30-as ill. 29-es vonalon a Balaton déli ill. északi partjára, valamint a 20-as vonalon Veszprémen át Szombathelyre és közvetlen kocsikkal Zalaegerszegre. Ezek a vonatok Kelenföld és Székesfehérvár között nem állnak meg. Az Balatonra télen csak kevés vonat jár, Szombathelyre/Zalaegerszegre pedig napközben kétóránként, ütemes menetrend szerint van gyors.

Nyáron a Balatonra a gyorsvonatok jóval sűrűbben indulnak, valamint több, csak nyáron közlekedő sebesvonat is indul a Déli pályaudvarról, illetve átlós fürdősvonatok járnak Záhonyból, Miskolcról és Szegedről, köztük egy expresszvonat. Ezeknek a vonatoknak nagyobb része megáll a Velencei-tó partján is. A 2010-es nyári menetrendben a 140-es vonalhoz hasonlóan egyesített InterCity+gyorsvonatok is közlekedtek a déli partra kétóránkénti gyakorisággal, de az idei menetrendben ez már nem fog megvalósulni.

2 nemzetközi gyorsvonat (Citadella, Maestral) szintén a Déli pályaudvarról indul a gyorsvonatok ütemébe illeszkedve. Ezeken kívül nyáron még egy nemzetközi gyorsvonat (Adria) közlekedik az egész évben közlekedő egyetlen EuroNight (Venezia) és egyetlen nemzetközi InterCity (Kvarner) vonat mellett, ezek a Keleti pályaudvarról indulnak. Ezek a nemzetközi vonatok Zágrábba (Maestral, Kvarner), Kaproncába (Adria), Velencébe (Venezia) és Ljubljanába (Citadella) közlekednek. Székesfehérvárig (a gyorsvonatokhoz hasonlóan) csak Kelenföldön állnak meg.

[szerkesztés] Járművek

2007 és 2010 között a MÁV 60 darab Stadler FLIRT nevű korszerű motorvonatot állított az elővárosi forgalomba, egy részét erre a vonalra, ezzel jelentősen javítva az utazási komforton.

A motorvonatok a vonal forgalmában jelenleg Budapest-Déli - Martonvásár, a Budapest-Déli - Székesfehérvár, a Budapest-Déli - Siófok és a Budapest-Déli - Celldömölk viszonylaton vesznek részt, minden esetben személy- vagy gyorsított vonatként. Sok olyan elővárosi járat van azonban - legfőképpen munkanapokon -, amik régi Bhv illetve halberstadti személykocsikból kerülnek kiállításra, az előbbiek vezérlőkocsival, ingavonatként. Ezeket, és a távolsági vonatokat is rendszerint V43-s mozdonyok húzzák, de a tehervonatok élén gyakran látható V63-as szintén előfordul a személyszállító vonatok élén.
Ritkán nehéz tehervonatokat vontató M62-es mozdony is feltűnik.

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök