Budapest–Martonvásár–Székesfehérvár-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapest–Martonvásár-
Székesfehérvár-vasútvonal
Székesfehérvár vasútállomás
Székesfehérvár vasútállomás
A Budapest–Martonvásár–Székesfehérvár-vasútvonal útvonala
 Vonalszám: 30a
 Hossz: 67 km
 Nyomtávolság: 1435 mm
 Feszültség: 25 kV 50 Hz ~
 Maximális sebesség: 120 km/h

A Budapest–Martonvásár-Székesfehérvár-vasútvonal a MÁV 30a számú, kétvágányú villamosított vasúti fővonala. A Transzeurópai vasúthálózat tagja. Folytatása a Balaton déli partján futó 30-as fővonal. A Balaton és Velencei-tó miatt turisztikailag kiemelt vasútvonal.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kezdetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1861-ben építette a Déli Vaspálya Társaság Budapest-Déli pályaudvarral együtt. A pályaudvar neve akkor még Buda állomás volt. Kelenföld állomás később épült, az 1880-as években az 1-es és a 40a vonalak üzembe helyezése idején. 1983-ban - a 40a-val egy időben - a Déli pályaudvartól Kelenföldig, 1987-ben Siófokig villamosították a vonalat.

Közelmúlt és fejlesztések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Budapesten belüli helyi és elővárosi vasúti közlekedés fejlesztéseként európai uniós pénzekből a vonalon és a 40a kisegítő vonalon egy állomás és két megállóhely átépült, illetve egy új megállóhely létesült, mindegyik ugyanazt a kialakítást követve. Ezeket 2007 márciusában adták át végleg az utasoknak.

A 2008/2009-es menetrend előtt a 40a-n lévő megállóknak is szerepe volt a vonal forgalmában, akkor viszont egy teljesen új menetrend került bevezetésre, amely alapján a 30a-n továbbközlekedő vonatok a 40a-n csak Budatétény és Érd felső megállóhelyeken állnak meg.

A 2008-ban kezdett felújítás keretében európai uniós pénzekből 2013-ra teljesen megújult a vasútvonal. A cél a menetidő csökkentése, a gyakori lassújelek megszüntetése és a 160 km/h általános pályasebesség elérése Nagytétény és Velence, valamint Agárd és Székesfehérvár között. (kivéve a Velencei-tó mellett Velence és Agárd között, ahol a jelentős gyalogosforgalom miatt csak 120 km/h lesz a megengedett pályasebesség). Fontos megjegyezni azonban, hogy a 160 km/h sebességet csak az ETCS (European Train Control System - Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer) kiépítése után fogják engedélyezni. Kelenföld és Tárnok között megépítették a hiányzó második vágányt, így Kelenföldtől Székesfehérvárig végig kétvágányú lett a pálya. Ezzel növelhető a vonal kapacitása, áteresztő képessége és csökken a zavarérzékenysége.[1]

2008-ban Gárdony állomás vágányzatának átépítésével kezdődött el a munka. Új Dinnyés megállót építettek a falu mellé a a távolabb régi állomás helyébe [2], valamint Kelenföld és Tárnok állomások között kétvágányúvá építették át a pályát.[3]

2013. szeptember 16-án, hétfőn megindult két vágányon a közlekedés Kelenföld és Tárnok közt és ezzel a megszűnt nagytétényi állomást felváltó Kastélypark megálló is használatba került.

Biztosítóberendezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vasútvonalat Siemens vasúti biztosítóberendezéssel látják el. Az 53 millió eurós beruházás megrendelője a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. A Siemens két Simis típusú elektronikus váltó- és jelzőállító központot, egy Iltis típusú távvezérlési rendszert, valamint 15 darab Simis LC típusú, az útátjárók biztosítására szolgáló berendezést szállít le a megrendelés keretében. Az üzembe helyezés tervezett ideje 2013. A vonalszakaszon a vasúti közlekedést a Trainguard 200 RBC típusú berendezés, az Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer (ETCS) egyik eleme felügyeli majd, amelynek alkatrészei a Siemens és partnereinek üzemeiben Budapesten, Wallisellenben (Svájc) és Braunschweigben (Németország) készülnek.[4]

Alkalmazott technológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tárnok–Martonvásár közötti vasúti pálya felújítása a munkálatokhoz használt RU-800 S típusú vágányátépítő gépnek köszönhetően csökkentette a vasúti közlekedés forgalomkorlátozását. A pályaszakasz felújítása egy Magyarországon eddig ritkán használt módszerrel, az úgynevezett nagygépes technológiával történt. A munkálatokhoz használt RU-800 S a világon az első gép, amellyel az átépítés folyamatosan végezhető. A 177 méter (további egységekkel, így például a vasbetonalj-szállítóval kiegészülve közel 800 méter) hosszú és 692 tonna tömegű egyedi vágányátépítő gép elvégezte a munkát. A MÁV-vonalon korábban még nem alkalmazott gép először felbontja a régi vágányt, felszedi a vasbeton aljakat, újakat fektet le, befűzi az új síneket, a bontott aljakat vasúti kocsira rakja, s az újakat szintén vagonról építi be. A vágányátépítő gép napi 10 órás műszakban dolgozva 1500-2000 méter vonal teljes átépítésére képes, elméletben a 15 vonalkilométernyi állomásköz teljes átépítése 10 munkanap lett volna.[5]

Pálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vonalvezetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Igen változatos vonalvezetésű. A Déli pályaudvar után a Gellért-hegy alatti kétvágányos alagúton át éri el a pálya a Kelenföldet. Ezen a szakaszon az alagútban végzett tolatások miatt alapértelmezetten bal oldali közlekedés van érvényben. Kelenföldtől párhuzamosan fut a 40a vasútvonallal. Budafok megállóhelytől Nagytétény állomásig a Duna partján halad a pálya, viszont még mielőtt Háros állomás mellé érne, egy hosszú ívvel eltávolodik a 40a-tól. Budapestről kiérve átszeli Érdet, ahol a ismét a 40a-val találkozik: az egy felüljárón keresztezi. Tárnokon becsatlakozik az Érd elágazástól induló, 40a-val összekötő Érdi összekötő vágány. Onnantól hosszan halad a Mezőföld peremén, Martonvásárt érintve. A Velencei-tavat délről megkerülve éri el Székesfehérvárt. A vonal folytatása a Balaton déli partján haladó Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal.

Kezdőpont Végpont Hossz [km] Sebesség [km/h]
Déli pályaudvar Kelenföld 4 80
Kelenföld Albertfalva 4 90
Albertfalva Tárnok 16 120
Tárnok Velence 23 160
Velence Agárd 5 120
Agárd Székesfehérvár 15 160

Az ETCS L2 vonatbefolyásoló berendezés telepítésének befejezéséig 120 km/h marad a megengedett legnagyobb sebesség.

Forgalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hivatásforgalom egész évben nagy, nyáron ezt még tovább növeli a Velencei-tó és a Balaton miatti jelentős üdülőforgalom.

Elővárosi vonatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vonalon az úgynevezett "zónázó" rendszerű közlekedés van érvényben. A zónahatár a vasútvonalon Tárnok, óránként indulnak személyvonatok. A zónázó vonatok Tárnokig csak Kelenföldön és Érd alsón állnak meg; Tárnoktól mindenhol. Munkanapokon közlekednek plusz zónázó vonatok csak Martonvásárig. Emellett 2013. december óta gyorsított személyvonatok közlekednek Kőbánya-Kispestről Érd felsőn át Székesfehérvárra. Ezen vonatok megállási rendje: Kőbánya-Kispest - Ferencváros - Kelenföld - Budafok - Budatétény - Érd felső - Tárnok - Martonvásár - Baracska - Kápolnásnyék - Velence - Gárdony - Székesfehérvár. 2013. decembere óta viszonylatszámozás segít a vonalon: a gyorsított személyvonatok G43, a zónázó vonatok Z30, a személyvonatok S30 és S36 jelzéssel közlekednek.

Távolsági vonatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vonalon haladnak Közép-Dunántúlra a gyorsvonatok, illetve néhány, az előbbi órás ütem szerinti, de Székesfehérváron túlmenő személyvonat. Szintén a Déli pályaudvarról indulnak a gyorsvonatok a 30-as ill. 29-es vonalon a Balaton déli ill. északi partjára, valamint a 20-as vonalon Veszprémen át Szombathelyre és közvetlen kocsikkal Zalaegerszegre. Ezek a vonatok Kelenföld és Székesfehérvár között nem állnak meg. Az Balatonra télen csak kevés vonat jár, Szombathelyre/Zalaegerszegre pedig napközben kétóránként, ütemes menetrend szerint van gyors.

Nyáron a Balatonra a gyorsvonatok jóval sűrűbben indulnak, valamint több, csak nyáron közlekedő sebesvonat is indul a Déli pályaudvarról, illetve átlós fürdősvonatok járnak Záhonyból, Miskolcról és Szegedről, köztük egy expresszvonat. Ezeknek a vonatoknak nagyobb része megáll a Velencei-tó partján is. A 2010-es nyári menetrendben a 140-es vonalhoz hasonlóan egyesített InterCity+gyorsvonatok is közlekedtek a déli partra kétóránkénti gyakorisággal, de az idei menetrendben ez már nem fog megvalósulni.

2 nemzetközi gyorsvonat (Citadella, Maestral) szintén a Déli pályaudvarról indul a gyorsvonatok ütemébe illeszkedve. Ezeken kívül nyáron még egy nemzetközi gyorsvonat (Adria) közlekedik az egész évben közlekedő egyetlen EuroNight (Venezia) és egyetlen nemzetközi InterCity (Agram) vonat mellett, ezek a Keleti pályaudvarról indulnak. Ezek a nemzetközi vonatok Zágrábba (Maestral, Kvarner), Kaproncába (Adria), Velencébe (Venezia) és Ljubljanába (Citadella) közlekednek. Székesfehérvárig (a gyorsvonatokhoz hasonlóan) csak Kelenföldön állnak meg.

Járművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2007 és 2010 között a MÁV 60 darab Stadler FLIRT nevű korszerű motorvonatot állított az elővárosi forgalomba, egy részét erre a vonalra, ezzel jelentősen javítva az utazási komforton.

A motorvonatok a vonal forgalmában jelenleg Budapest-Déli - Martonvásár, a Budapest-Déli - Székesfehérvár, a Budapest-Déli - Siófok és a Budapest-Déli - Celldömölk viszonylaton vesznek részt, minden esetben személy- vagy gyorsított vonatként. Sok olyan elővárosi járat van azonban - legfőképpen munkanapokon -, amik régi Bhv illetve halberstadti személykocsikból kerülnek kiállításra, az előbbiek vezérlőkocsival, ingavonatként. Ezeket, és a távolsági vonatokat is rendszerint V43-s mozdonyok húzzák, de a tehervonatok élén gyakran látható V63-as szintén előfordul a személyszállító vonatok élén.
Ritkán nehéz tehervonatokat vontató M62-es mozdony is feltűnik.

A MÁV-START 20142015-ben forgalomba álló további 42 Stadler FLIRT motorvonata közül a tervek szerint 8 a székesfehérvári és a pusztaszabolcsi vonalon váltja majd ki az összes elővárosi forgalomban közlekedő mozdony vontatta szerelvényt.[6]

Járatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]